"A vágy teljesítmény nélkül semmit sem ér" - Török Gábor Szegeden

A 2014-es év választásait értékelte Löffler Tibor, az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszékének docense és Török Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének docense, a Vision Politics igazgatója a Móra Ferenc Szakkollégiumban a Három választás egy évben elnevezésű kerekasztal-beszélgetés keretein belül.

Baloldal és politikai teljesítmény

A

Rotyis Bálint

politológushallgató által moderált beszélgetés első témáját a baloldali Összefogás, illetve Kormányváltók néven működött pártszövetség, illetve annak esélyei, vereségének okai adták. "Mi kell a győzelemhez? Tudja a fene" - nyitotta meg a diskurzust

Löffler Tibor

. Komolyra fordítva a szót a politológus hangsúlyozta, hogy nehéz jósolni, azonban ha egy választás vesztese tisztában van vereségének okaival, akkor képes lehet stratégiát építeni. Löffler Tibor kiemelte a baloldali pártszövetség pártszociológiai jellegzetességeit: négy pártból állt, köztük új pártokból, de a gondot nem ez jelentette, hanem az a tény, hogy a mezőny felét szakadár pártok adták, akiknek azzal a politikai erővel kellett volna összefogniuk, amelyből kiváltak, így felszínre került számos belső feszültségforrás. "A baloldalt erősen sújtja a vezérprobléma, vezér ellen vezérrel kell harcolni, azonban a Kormányváltók között nem jelent meg

Orbán Viktor

méltó ellenfele, ha a baloldal le akarja győzni a jelenlegi miniszterelnököt, egy erős vezérre van szüksége" - fejtette ki a baloldal gondját Löffler Tibor, párhuzamot vonva a jobboldal 1994 és 1998 közötti helyzetével, amikor a fragmentált politikai pártok közül az Orbán Viktor vezette Fidesz emelkedett ki, választási győzelmet elérve - ezt az utat kellene bejárnia egy baloldali politikusnak Orbán Viktor leváltásához. Löffler Tibor továbbá felvetette a Kormányváltók hátterében meghúzódó balliberális értelmiség felelősségét a baloldali vezértelenségben. "Minden bonyolult kérdésre létezik egy egyszerű, kézenfekvő és hamis válasz" - kezdte

Török Gábor

, utalva a helyzet meghatározásának nehézségére. Az elemző két okot emelt ki a Kormányváltók vereségét illetően, az egyik a kormánypárt tudatos, professzionális hatalomtechnikai stratégiája. "A Fidesz tudatos lépésekkel és egyre komolyabb arzenállal tesz azért, hogy a baloldalnak esélye se legyen ellene" - fejtette ki Török Gábor, a tudatos lépésekre példaként hozta a karaktergyilkosságot, a lejártó kampányokat, a

Gyurcsány Ferenc

volt kormányfővel való összekapcsolást az "Együtt tették tönkre az országot" feliratú plakátokkal, vagy a mai napig alkalmazott "a maguk elmúlt nyolc éve" fordulatot, amely anakronisztikussága ellenére hatásos eszköznek bizonyul. Török Gábor kitért az ellenzéket hátráltató adminisztratív kormányzati lépésekre is, vagyis a választási rendszer átalakítására, amire az ellenzék nem találta a megfelelő választ, ugyanis az új választási rendszer jellege egységre ösztönöz, a baloldal vesztére, ugyanis egységbe tömörülve a baloldali pártok nem tudtak kitörni állandó szavazóbázisuktól. "A Kormányváltók szavazatszerző potenciálját a Fidesz tudatosan rombolta" - mondta el Török Gábor. A politológus hozzátette, hogy a kétharmados döntéssel módosított választási rendszer legális és legitim, amit ugyan a kormány az MSZP gyengeségeire szabta, ami nem esztétikus, de a politikában ez nem szempont. "Amíg a kormány kétharmados többséggel bír, ez a lehetőség fennáll, eddig minden gondot így oldott meg a Fidesz, ami demoralizálta a baloldalt" - fejtette ki. A baloldal impotenciájának másik okaként Török Gábor a politikai teljesítmény hiányát jelölte meg. "1994-ben Orbán Viktor nem volt a jobboldal kijelölt vezetője, sőt a Fidesz gyanús pártnak számított a jobboldalon, később hosszú távon, sokféle eszközt alkalmazva a Fidesz mégis megteremtette a jobboldali egységet" - fejtette ki Török Gábor. "A Fidesz politikai teljesítményt mutatott, még ha ez a politikai szövetségeseinek elárulását is jelentette - ez is politikai teljesítmény, és a vágy teljesítmény nélkül semmit sem ér" - fűzte hozzá. Török Gábor a példát aktualizálva kiemelte, hogy a baloldali egység csak szóban létezett, tényleges vezető nélkül, súlyosbítva a 2010-es választási vereség árnyékával, aminek tudatában várható volt a 2014-es választások eredménye. "A helyzet változásához a két tényező valamelyikének megváltozására van szükség, vagyis vagy a kormány pozícióinak megingására, vagy a baloldal gondolkodásának megváltozására, amelyek közül egyelőre az első látszik lehetségesnek" - mondta el Török Gábor.

Löffler Tibor egyet értett a hatalomtechnikai lépésekről elhangzottakkal, azonban kiemelte, hogy ellenzéki mitológia csupán, hogy csak a Fidesz él ilyenekkel, ugyanis a baloldalon is megjelent, de a Kormányváltók ezen a téren is vereséget szenvedtek."A lényeg, hogy a választók hogyan értékelik a hatalomtechnikai fortélyokat - és a választók nem voltak nyitottak a baloldalra, mivel az nem jelentett alternatívát" - mondta el az SZTE oktatója. "További nehézséget jelent a baloldal számára, hogy nincs egy domináns párt, az MSZP már nem versenyképes, és a kormánnyal szembeni elégedetlenség, amit számos konfliktus táplál, nem tud becsatornázódni egyik ellenzéki párt mögé sem" - tette hozzá Löffler Tibor.

Kormányon a Jobbik?

A beszélgetés második kérdése a Jobbik Magyarországért Mozgalmat, annak kormánypárti ambícióit és ez utóbbi lehetőségét firtatta. "Lehetséges, de sok mindentől függ, ugyanis amíg 2010-ben mindenki a Jobbik parlamentbe jutása miatti eljelentéktelenedését jósolta, a párt stabilizálódott, bár úgy is fogalmazhatunk, hogy stagnált az előző ciklusban" - árulta el véleményét Török Gábor. A szakértő szerint ahhoz, hogy a Jobbik a Fidesz váltópártjaként tűnhessen fel, az alternatívák hiányára van szüksége, példaként hozta fel az ózdi önkormányzati választást, ahol a megismételt szavazást

Janiczak Dávid

Jobbikos polgármester-jelölt kétharmados többséggel nyert meg, ami akár országos szinten is megtörténhet, ugyanis a legelégedetlenebbek szemében a Jobbik is kormányváltó erőként tűnhet fel, az 'Orbán takarodj!' mögött a Jobbik is lehet. "Ha a jelenlegi helyzet, vagyis a kormánnyal való elégedetlenség és a fejetlen baloldal marad, akkor a Jobbik kerülhet helyzetbe, de ez nem valószínű, 2018-ig még sok idő van" - emelte ki Török Gábor, aki szerint egy Orbán Viktor után Fidesszel szemben

Vona Gábor

sikeresen jelenítheti meg a jobboldali értékeket, alternatívát nyújtva a kormánypárttal szemben.

"Nem lehetetlen" - mondta a kormányzó Jobbik felvetésre Löffler Tibor. "A Fidesz számos döntésével már felülmúlta az MSZP fekete pontjait a társadalomnál, és néha már nem is érzékeli a valóságot, ami egy bukás lehetőségét is magában hordozza, aminek a legnagyobb haszonszerzője a Jobbik lehet" - fejtette ki Löffler Tibor.

Energia és kitiltás - Kelet vagy Nyugat?

"Ebben a témában sötétben tapogatózunk" - mondta el a Magyarországot érintő diplomáciai bonyodalmakat érintően Török Gábor. "A konkrét döntéseken, mint Paks II-n és a Déli Áramlaton kívül az ügyet illetően csak a kommunikációval találkozunk, amiben minden elképzelhető elhangzott már, így a tartalmi döntésekre kell hagyatkoznunk" - tette hozzá. Török Gábor felvázolta, mit tudunk: az Egyesült Államok üzenget Magyarországnak, kritikát fogalmazott meg

Bill Clinton

egykori és

Barack Obama

jelenlegi elnök egyaránt, melyekre hazánk elég esetlenül reagál. "Nem biztos, hogy a kitiltási botrány kirobbantása az Egyesült Államok célja volt, lehet, hogy nem is ez a téma a lényeges, hiszen számos korrupt országgal együttműködik, de az bizonyos, hogy Magyarország háza táján valami problémát jelent az Egyesült Államok számára" - fejtette ki Török Gábor. Kiemelte, hogy ez nem belpolitikai természetű kérdés, nemzetközi ügyről lehet szó, valószínű, hogy az Egyesült Államok nem tartja megbízható szövetségesnek Magyarországot, biztonsági kockázatot lát Magyarország viselkedésében, a lényegi kérdés, hogy a magyar kormány hogyan reagál a helyzetre, ha biztosítja a NATO-t a gyanú alaptalanságáról, akkor könnyen áthidalható a probléma, azonban ha nem, az komoly gondot jelent. "Felvetül a kérdés, hogy Magyarország ez esetben megteszi a megfelelő lépéseket, illetve megteheti-e azokat, ugyanis az önös érdekek mellett a válaszadást akadályozhatja az elköteleződés Oroszország felé" - mondta el Török Gábor. "Összességében nem tudunk semmit, csak azt, hogy az Egyesült Államoknak valami gondja van Magyarországgal, amire a magyar kormány hisztérikusan pánikolva reagál" - fűzte hozzá. "Kérdés, hogy az amerikaiak be akarnak-e avatkozni a magyar ügyekbe, valamint az is kérdés, hogy ezt Orbán Viktor hogyan kezelné belpolitikailag" - adott hangot kételyeinek Löffler Tibor, aki felelevenítette Gyurcsány Ferenc volt kormányfő esetét, aki szintén közeledni próbált Oroszországhoz, majd az akkori amerikai nagykövet erőteljes véleménynyilvánításának hatására letett ezen szándékáról. "Az oroszokhoz való viszonyt illetően szerepcsere folyt le a magyar politikában: a Gyurcsány-kormány idején az MSZP képviselte a keleti nyitást, a Fidesz pedig az atlantista vonalat - mára ennek a fordítottja igaz" - világított rá Löffler Tibor.

Mégsem Lehet Más a Politika?

Az LMP országgyűlési választásokon elért eredményének milyenségére, kudarc, avagy siker jellegére vonatkozó kérdésre Török Gábor következő választ adta: "Annyiban siker, hogy meg tudott maradni parlamenti pártként, azonban az LMP eredeti célkitűzéseinek fényében, a politikai rendszer megújítása és az elitcsere szempontjából a párt kudarcot vallott - mára nem más, mint bokréta a magyar országgyűlés kalapján." Török Gábor szerint a Lehet Más a Politikánál elmaradt a berobbanás, így a változtatás esélye is elmúlt, a párt beragadt a kispártok szintjén, ami az LMP eltűnéséhez vezethet hosszú távon. Török Gábor kiemelte egy újonnan alakult spanyol párt, a Podemos esetét, amely 2014 januárjában alakult, most pedig 22%-os támogatottsággal bírt. A párt sikere a rendszeren kívüliségben, a radikalizmusban rejlik, ami megragadja a kiábrándult fiatalokat. "Vajon lesz-e olyan magyar politikai szereplő, aki ezt a módszert fel tudja használni, vagyis internetes mozgósítással pártot szervezni a tüntetőkből?" - mondta el Török Gábor. "Az LMP szűk mezsgyén mozog, a parlamenti bennmaradása siker, azonban ha ezt nem tudja megismételni négy év múlva a párt végét jelentheti, ugyanis az LMP nem rendelkezik társadalmi beágyazottsággal, nincs társadalmi szükséglet egy zöld pártra" - közölte Löffler Tibor. Az LMP-nek elvileg lenne esélye a kettős ellenzékiség, vagyis a jobb- és baloldallal való szembenállás miatt, azonban ennek nincs hatása, a zöld párt a rendelkezésére álló szavazóréteget nem tudja mozgósítani. "Balról tudna szavaztot lopni az antikapitalizmus szólamával az LMP, azonban nincs egy ideológiailag öntudatos csoport, amelyre támaszkodhatna" - fejtette ki Löffler Tibor. "Amíg a pártrendszerben még mindig meghatározó a bal-jobb felosztás, a társadalomra már nem alkalmazható ez a kategorizálás" - világított rá Török Gábor. Három csoportra osztotta a választókat: a hívőkre, akik egy párthoz, pontosabban annak vezetőjéhez kötik magukat, mély meggyőződéssel az adott politikus tévedhetetlenségéről és szinte isteni mivoltáról. "Ez az a réteg, akit képtelenség meggyőzni arról, nem Orbán Viktornak, vagy éppen Gyurcsány Ferencnek kellene a pápa helyén ülnie" - mondta Török Gábor. A második csoport a gyűlölők, akik mindenkit utálnak, kiábrándultak a politikából, megvetik a politikai elitet, akik csak lopnak, csalnak és hazudnak. A választók harmadik része a vágyakozók, akik Messiásként várják azt a politikai szereplőt, aki elhozza a megváltást a magyar politikai élet számára. "Egy új politikai erőnek a két utóbbi kört, a gyűlölködőket és a vágyakozókat kell megfognia, de a hagyományos politikai diskurzussal való szakítás útján, durva, egyszerű, direkt, világos kommunikációval, amit a parlamenti pártok nem tudnak használni" - árulta el Török Gábor.