A mi Közép-Európánk: Erős potenciál rejlik a V4-ekben + FOTÓK

"A visegrádi négyek presztízse arra is kötelezi az országokat, hogy kihasználják az együttműködésben rejlő lehetőségeket" - jelentette ki Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet A mi Közép-Európánk című konferencián a Gál Ferenc Főiskolán.

Tavaly óta nagyot fordult a világ, nem nehéz észrevenni, hogy valamiféle átrendeződés zajlik a világban, ami Közép-Európára is kihat.

Karol Biernacki

, a Lengyel Köztársaság szegedi tiszteletbeli konzulja a Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg-termében tartott, „A mi Közép-Európánk” című konferencián elmondta, fontos kérdéseket vet fel, hogy a „köztes Európa” országai miként is viszonyulnak egymáshoz huszonöt évvel függetlenségük visszanyerése után, vajon eléggé szolidárisak vagyunk-e a szomszédos államokkal közös céljaink elérése érdekében, és egyáltalán definiálhatjuk-e, hogy melyik a mi köztes Európánk? Karol Biernacki szerint ezekre a kérdésekre meg kell találni a választ, ezt szolgálta a konferencia is, melynek második felében a lengyel-magyar kapcsolatokról tartottak előadásokat, többek között a háborúkról és egyéb konfliktusokról is, hiszen ezek is a két nemzet közötti kapcsolatok részét képezik.

Az Európai Unió megalakulása egyfajta válaszkeresés is volt arra, hogy miként tegyünk az ellen, hogy a 20. századi háborúk és totalitárius rendszerek tragikus időszakai ne ismétlődjenek – emlékeztetett

Roman Kowalski

budapesti lengyel nagykövet, aki előadásában a visegrádi négyek együttműködését kivételes sikernek értékelte. „A V4-ek jó példája az integráción belüli integrációnak, a két integrációs elv a két integráció esetében kölcsönösen kiegészíti és erősíti egymást, így szolgálva egész Európa javát. Egy Európán kívül is elismert politikai márkát építettünk fel, amely teljesítette a kezdetekkor kitűzött politikai célokat” – jelentette ki. A Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete megjegyezte, a V4 presztízse arra is kötelezi az országokat, hogy kihasználják az együttműködésben rejlő lehetőségeket, s úgy értékelte, hogy a napjaink Közép-Európája nagy lehetőségek előtt áll. „Kevesen vannak azzal tisztában, hogy a V4-ek együttes nominális GDP-je magasabb mint például a Benelux államoké. Ezen országok egymás közötti kereskedelme magasabb értékeket ér el, mint az Oroszországgal, Kínával vagy az Egyesült Államokkal való kereskedelem során” – mondott példát a visegrádi négyek teljesítményére. Roman Kowalski szerint az a legfontosabb kérdés, hogy mennyire leszünk képesek együttműködni, s kihasználni az előttünk álló lehetőségeket. A Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete felhívta a figyelmet arra, hogy elegendő kelet felé tekinteni, hogy világosan lássunk és meg tudjuk becsülni azt, amit elértünk. „Ukrajna esetében jól látszik, miként váltanak ki egy ország európai törekvései agressziót egy másik állam részéről, amely még az ország szétzilálásától sem riad vissza annak érdekében, hogy megakadályozza ezen törekvéseket. Csak olyan rendszerek nyúlnak ilyen eszközökhöz, amelyek számára nagy veszélyt jelenthet Ukrajna potenciális európai sikere” – szögezte le Roman Kowalski hozzátéve, hogy történelmi kötelességünk segítséget nyújtani azoknak, akik voltak elég bátrak ahhoz, hogy megkezdjék a harcot demokratikus törekvéseik elérése érdekében.

Kiss-Rigó László

szeged-csanádi megyéspüspök elmondta, önkritikát kell gyakorolnunk, tudatosan át kell gondolni értékeinket, újra kell azokat fogalmazni, és akkor fejlődni fogunk társadalmi szempontból is. Ehhez Közép-Európa országai felhasználhatják a nyugati tagállamok tapasztalatait, „serdülőkori betegségeit” megismerve elkerülhetik azokat. „Sajátos többletünk van nekünk közép-európaiaknak, amikor

II. János Pál

pápát megválasztották, akkor sok magyar nem pusztán annak örült, hogy lengyel lett a pápa, hanem hogy olyasvalaki lett a katolikus egyházfő, aki a vasfüggönynek ennek az oldaláról, és ismeri a mi helyzetünket” – fogalmazott a megyéspüspök.

A konferencián

Piotr Kościński

, a Lengyel Külügyi Intézet munkatársa a Magyarország helye a lengyel keleti politikában című előadásában az ukrán helyzettel kapcsolatban elmondta, bár Lengyelország határától ezer kilométerre zajlik háború, Lengyelország aggodalommal figyeli az eseményeket. Pozitívnak értékelte, hogy Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország külügyminiszterei egy közös nyilatkozatot adtak ki, amely az ukrajnai választásokra vonatkoznak. „A V4-es tagállamok külügyminiszterei kiállnak egy független, demokratikus, stabil, modern és jól működő Ukrajna mellett” – idézte a dokumentumból, de megjegyezte, a lengyel és a magyar külpolitika lényeges különbségeket mutat ebben a kérdésben. Mint elmondta, nem csodálkoznak Magyarország keleti nyitásán, vagyis, hogy a magyar kormány visszaigazolta a Déli Áramlat gázvezeték építését, valamint a paksi erőmű bővítését. Megjegyezte, mindkét beruházást az orosz ROSATOM végzi, ami véleménye szerint fokozza Magyarország függését az orosz energetikai szállításoktól. A nemzet- és a szomszédságpolitikai kérdéskörét

Vágó Péter

, a fővárosi Andrássy Egyetem oktatója elemezte, s kitért arra is, hogy a többségi társadalom pozitív hozzáállása nélkül nem képzelhető el a határon túli magyar közösségek fennmaradása. Hangsúlyozta, a nemzetpolitikai célkitűzéseket, nevezetesen a határon túli közösségek támogatását, az anyaországgal való kapcsolat ápolását, és határon túli magyar kulturális emlékek megőrzését és a nemzetpolitikai tudatosság erősítését nem szabad olyan módon és eszközökkel végezni, amelyeket a többségi társadalom veszélyesnek vagy épp problémásnak értékel. „Kezdeményező szomszédságpolitikára lenne szükség a szomszéd közvélemény lassú szelídítésére” – jegyezte meg Vágó Péter, aki szerint az aktív szomszédságpolitika csak a kormányzat anyagi támogatással valósulhat meg.

A V4-ek arra törekszik, hogy egy erős észak-déli régió alakuljon ki az Európai Unió jelenlegi keleti határán, bár történelmi adottságaink miatt kelet és nyugat határán vagyunk – erről már

Szilágyiné Bátorfi Erzsébet

, a Külgazdasági és Külügyminisztérium V4 nemzeti koordinátora szólt. Kulcskérdésnek nevezte, hogy a visegrádi négyek minként tudják az EU-n belül érdekeiket érvényesíteni, hiszen az uniós tagság után vált nyilvánvalóvá, hogy nem lehet hátradőlni, hanem közös erőfeszítésekre van szükség. Problémának nevezte a közlekedés szempontjából, hogy az EU jelenlegi keleti határán nincs észak-déli összeköttetés 800 kilométer hosszon, ami elengedhetetlen lenne a tagországok gazdasági összekapcsolásához. Ezen kívül az olcsó energia fontosságát hangsúlyozta, s mint elmondta, hiszen ez itt sokkal drágább, mint az uniós nyugati tagállamaiban, s ez is komoly hátrányt jelent. A Külügyi Intézet részéről

Fejérdy Gergely

is a V4-ek közös érdekérvényesítése mellett érvelt, mint elmondta, ennek a régiónak nincs más lehetősége az együttműködésre, maximum egyedül próbálkozhatnak előre jutni a visegrádi négyek országai.