A helyi termelők feladata felvirágoztatni a fűszerpaprika-ágazatot + FOTÓK

A szegedi fűszerpaprika-őrlemény mellett a szintén szegedi téliszalámi, valamint a régióból származó makói vöröshagyma is felkerült már az eredetvédett magyar készítmények listájára. Az oltalom alatt álló termékek ezzel feljutottak a francia Espelette pepper, vagy a földrajzi eredetvédettség alatt álló Absinthe de Pontarlier ligájába. De miért jó a termelőnek, ha különböző védjegyekkel látja el áruit és mit üzen ezzel a fogyasztó felé? Többek között ilyen agrárgazdasági kérdésekre keresték a választ szerdán Szatymazon, a Lehetőségek a fűszerpaprika-ágazat és a borászat fölvirágoztatására című konferencián.

A franciák egyetlen eredetvédett paprikája Espelette pepper hasonló eljárással készül, mint a szegedi paprikaőrlemény, a csípős ízek kedvelői számára még illata és zamata is megtévesztő lehet. A különbség nem is a színben vagy az ízvilágban keresendő, hanem az árban. Míg a hazai termék kilónkénti ára körülbelül 2500 forint körül mozog, addig a pepper-ért 40 ezer forintot is elkérnek. Hogyan lehetséges ez? Nagyon ügyes marketinggel, amely arra épült, hogy az agrikulturális hagyományokat a piacra pimaszul becsorduló olcsó utánzatokkal szemben megvédje. "A minőségen van a hangsúly és nem a mennyiségen" - mondta

Somogyi Norbert

, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ általános főigazgató-helyettese, amit erről szóló előadásában igyekezett is nyomatékosítani a hazai termelők felé. Míg Franciaországban minden második gazdaság bír az oltalom alatt álló földrajzi jelzővel, addig erre Magyarországon utópisztikusan gondolunk. Ennek oka elsősorban, hogy az azonos régióban élő gazdálkodók egyáltalán nem vagy nem elég hatékonyan fognak össze termékük felfuttatása érdekében. Legtöbbször konkurensként tekintenek egymásra, holott együttes erővel és ennek megfelelően kialakított marketinggel szélesebb fogyasztói kört érhetnének el. A nyugat-európai országokban - így Somogyi példájánál maradva, Franciaországban - a hatóságok is kényesen ügyelnek az egyensúlyra: egy-egy megyében csak annyi gazdaság kap földrajzi besorolást, ami nem borítja fel a piacot. Egy termék egyszerre akár több védjeggyel is el lehet látva. A minőség drágább ugyan, viszont a tudatos vásárló következetesen keresi az ismertető jegyeket, így hajlandó akár többet fizetni a prémiumtermékért. Sőt, akár az áruházláncok érdeklődését is meg lehet fogni, Somogyi említette, hogy külföldön a kóser termékeket, valamint a pékségek oldalán a helyi gazdaságokból származó alapanyagokból készült pékárut is feltüntetik.

Az infrastrukturális hiányosságok és partnerkapcsolatok ápolásának mintapéldánya, hogy hetven év kihagyás után a Kotányi fűszer-kereskedelmi cég, a Fűszermalom Kft. és Mórahalom összefogásával sikerült életet lehelni a fűszerpaprika-kereskedelembe. Idén márciusban indítottak kampányt a térség csemegéje érdekében, amelynek eredményeként mintegy 49 családi gazdaság 300 tonna kézzel szüretelt, kiváló minőségű őrleményt állított elő. A szegedi tájkörzetből származó fűszer hamarosan visszaköszön a polcokon. "Nincs más lehetőség, mint összefogni, és családi gazdálkodási körbe behozni a projektet" - erősített rá a konferencián

Hódi Pál

, a homokhátsági térségben egyre népszerűbb fűszerpaprika-program felelőse. A Rubin Kft. fő profilja a granulátumok és őrlemények forgalmazása, valamint kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy a szegedi fűszerpaprikát az uniós tagállamokban is népszerűsítse - fogalmazott

Szokol Lajos

ügyvezető. A cég már 20 éve exportál, bevétele 70 százalékát a határon túli piac teszi ki, most viszont nyitnak a lakossági vásárlók irányába is. A magyar fűszerpaprika-feldolgozó cég a hazai termelők összefogásán túl az élelmiszer-biztonsági, a beltartalmi értékek vizsgálata terén végzett kutatásokat, innovációs fejlesztéseket legalább olyan fontosnak tartja. Ebben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a térség kutatóállomásai lehetnek segítségükre. Hasonlókról szólt

Pauk János

, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. kutatási igazgatóhelyettese, amikor a fűszerpaprika-kutatás és a hibridek nemesítése címmel gyakorlati úton ismertette a hibridhatás-elméletet. Az eljárás lényege, hogy a jelentős nemesítési folyamat során két egymástól teljesen eltérő tulajdonságú paprikafajt keresztezve új vetőmag keletkezik. Így kiszűrhető a genetikai hiba, a növény gazdagabb, jobb minőségű termést hoz, sőt, intenzívebben növekszik, ráadásul mesterségesen elnyújtható a tenyészidő. Hangsúlyozta, a fűszerpaprika egy 400 éves őshonos faj a környéken, amit a tihanyi paprikaház vagy a népszerű chili-csokoládé mintájára a turizmusba is érdemes lenne beépíteni. Pauk elismerően szólt a mórahalmi programról mint első lépcsőről afelé, hogy újkori története legyen a kultusznövénynek.

A szatymazi, egész napos konferencia nemcsak határon innen, hanem azon túlról is vonzotta az érdeklődőket, többek között Délvidékről és Erdélyből. A hat szakmai előadást és és tíz gyakorlati eredményeket bemutató program azt a célt szolgálta, hogy a termelők első kézből jussanak információhoz a paprika- és szőlőtermesztés fortélyaihoz, s az ismeretek tekintetében gazdagítsák a tájgazdaságot.

Barna Károly

alpolgármester köszöntőbeszédében úgy szólt, a település múltját, jelenét és jövőjét egyaránt a mezőgazdaság határozza meg, ehhez a gondolathoz

Somogyi György

, a Szatymazi Gazdakör elnöke pedig hozzátette, Szatymazt éppen az agrikultúra rajzolta fel a térképre. Az őstermelők a szabályozó törtvényekről és rendelkezésekről, a megváltozott igazolványról és földpályázatról

Obreczán Ferenctől

, a MAGOSZ főtitkárától kérdezhettek.