A Miniszterelnökség visszautasítja az OTSZ elnökének vádjait

A Miniszterelnökség visszautasítja Demján Sándornak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökének a takarékok vagyonának elvételére vonatkozó vádjait, szerintük a szövetkezeti hitelintézetek megújítását célzó törvény kiállta az alkotmányosság próbáját; az elnök kritikája csupán politikai hangulatkeltés, amely a korábbi átláthatatlan rendszer konzerválására törekszik.

A Miniszterelnökség Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkársága a Takarékossági Világnapon felszólaló

Demján Sándor

beszédére reagált, amelyben az OTSZ elnöke úgy fogalmazott: "a takarékszövetkezeti szektor vagyonát elvették, kisajátították. Nagy baj van abban az országban, ahol a lopást a törvény rangjára emelik." Álláspontja szerint a szektornak nem volt szüksége segítségre, a betett 130 milliárd forintra, hiszen egy évvel ezelőtt a bankfelügyelet azt állapította meg, hogy az OTSZ-hez tartozó szövetkezetek a kockázatviselés szempontjából jobbak, mint az OTP. Leszögezte, hogy a szövetség feladata megvédeni a tulajdont. Mindent meg fognak tenni, hogy az eredeti állapot visszaálljon, vagy ha nem, a tagokat 800 milliárd forinttal kártalanítsák - tette hozzá Demján Sándor. A Miniszterelnökség közleménye aláhúzta, hogy az Alkotmánybíróság idén júniusban a törvény egészét az alaptörvénnyel összhangban valónak találta, és mindössze néhány technikai jellegű rendelkezésének módosítását kérte, illetve tette semmissé. A jogalkotó mára a kért módosításoknak eleget tett. A kormány ezért joggal bízik benne, hogy a törvény rendelkezéseit és célját a nemzetközi jogi fórumok is rendben találják, annál is inkább, mert a jogszabály az uniós jog alapján tette a szövetkezeti szektor központi bankjává a Takarékbankot. Az államtitkárság hangsúlyozta: az elmúlt időszak csődesetei egyértelműen azt igazolják, hogy szükség volt a takarékszövetkezetek ellenőrzésének megerősítésére, a szektor átvizsgálására, valamint a 136 milliárd forintos állami tőkejuttatásra. A régi átláthatatlan rendszerben ugyanis a takarékszövetkezetek száma 20 év alatt csaknem felére csökkent, a tagok száma több mint egymillióról mintegy százezerre esett vissza, és a takarékszövetkezeti integráció piaci részesedése 4 százalékra zsugorodott. A szektor tavaly nyáron megerősített ellenőrzési-felügyeleti rendszere, illetve a szövetkezeti hitelintézetek átvizsgálása során feltárt súlyos visszaélések és csődesetek, amelyek nyomán büntetőügyek is folyamatban vannak, igazolják, hogy a kormány helyesen döntött, amikor a takarékszövetkezeti intézményrendszer megtisztulásáról és megújításáról határozott - áll a közleményben. A tőkeemelés nélkül a szektor tagjai hosszútávon nem lennének képesek megfelelni az azóta a hazai jogrendszerbe is átültetett szigorodó uniós tőke- és likviditási követelményeknek (CRR/CRD IV.) A szerzett jogai ellenértékét az állam bőségesen megfizette - tették hozzá. Kiemelik továbbá, hogy az integráció megújításának célja a korábbi piacvesztés megállítása, a szektor megtisztulása, hosszabb távon pedig az ország egyik legkorszerűbb, legerősebb és legbiztonságosabb pénzügyi csoportjának létrehozása. Ez a takarékszövetkezetek ügyfeleinek, betéteseinek és tulajdonosainak közös érdeke - olvasható a közleményben. Hozzátették: a takarékszövetkezetek ma is magántulajdonban vannak, ugyanúgy ahogy az integrációs törvény tavaly nyári hatályba lépése előtt is magántulajdonban voltak. Az állam nem elvont, hanem a takarékszövetkezeti szektor megújítása érdekében emelt tőkét 655 millió forint értékben, és szerzett a korábbi kisebbségi részesedése mellé többségi tulajdont a Takarékbankban. Irányítási, ellenőrzési és szolgáltató funkciójának megerősítését követően az állam nyilvános nemzetközi pályázat keretében egy, a takarékszövetkezetek meghatározó, 75 százalékos többségi tulajdonában álló társaságnak értékesítette a Takarékbank állami tulajdonrészét. A szövetkezeti hitelintézetek összesített tulajdonrésze ezzel az állami tőkeemelés előtti 61,5 százalék helyett 85 százalék fölé emelkedett a Takarékbankban. A Miniszterelnökség szerint a takarékszövetkezeti szektor megújítása továbbá egybevág a vonatkozó európai normákkal abban a tekintetben is, hogy a szektor megújításának egyik fő célja: a vidéki lakosok, kis- és középvállalkozások és egyéni gazdálkodók ezreinek hozzáférést biztosítani a korszerű pénzforgalmi, banki, befektetési és postai szolgáltatásokhoz, ezáltal csökkentve azt a hátrányt, amelyet jelenleg a városokban élőkkel szemben elszenvednek. Amint azt

Herve Guider

, az Európai Szövetkezeti Bankok Szövetségének főtitkára is hangsúlyozta az OTSZ rendezvényén: a szövetkezeti bankok fő jellemzője az is, hogy helyi közösségekben háztartásoknak, kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat, ezekhez a kisebb településeken élők a bankok nélkül sok országban nem jutnának hozzá.