Egyetlen határon túli magyar sem lett jelölt az önkormányzati választáson

Bár a magyar választójog történetében először nyílt arra lehetőség, hogy határon túli magyarok is indulhassanak jelöltként az október 12-i önkormányzati választáson, a Nemzeti Választási Iroda szerint egyetlen ilyen jelölt sem indul a voksoláson.

Az alaptörvény szerint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak passzív választójoguk van, aktív azonban nincs, így választhatók ugyan, de nem választók az önkormányzati választáson. Ez azt jelenti, hogy elvileg képviselő, polgármester vagy akár főpolgármester is lehet egy magyar állampolgár akkor is, ha nincs Magyarországon bejegyzett lakcíme. Ez az első olyan önkormányzati választás, amelyen a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túl élő magyarok is jelöltként indulhattak volna az új alaptörvény alapján. Korábban az alkotmány a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás és választhatóság jogát egyaránt a magyar állampolgársághoz és a magyarországi lakóhelyhez kötötte. Az új alaptörvény rendelkezik ugyan arról, hogy sarkalatos törvény a választhatóságot további feltételekhez kötheti, de sem a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény, sem a választási eljárásról szóló törvény nem írja elő, hogy csak magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgár választható az önkormányzati voksoláson. Így tehát elvileg nem volt akadálya annak, hogy határon túli magyar jelöltté váljon, a Nemzeti Választási Iroda azonban az MTI megkeresésére azt közölte: egyetlen olyan jelölt sem indul október 12-én, akinek ne lenne magyarországi állandó lakóhelye.