Szili Katalin: Szeged olyan, mint az áporodott levegőjű terem, új szellőre van szüksége
Bejelentette indulását az őszi önkormányzati választáson a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) Szegeden, a Szili Katalin által vezetett, magát keresztény nemzeti baloldaliként besoroló párt Németh Istvánt, a KTI regionális igazgatóját jelöli polgármesternek. Szili Katalin pártelnök külön interjút adott a SZEGEDma.hu-nak.
Mit jelent a szegedieknek az igazi baloldaliság?” – ezzel a címmel hirdette meg eseményét a KTI, és ugyanígy kezdtük mi is a párt elnökével,
Szili Katalinnal
, az Országgyűlés egykori elnökével készített interjúnkat.
- A KTI és Szili Katalin értelmezésében mit jelent ma az igazi baloldaliság? Ki képviseli ezt, illetve milyen politikai jelzőkkel határozható meg a magukat baloldalinak valló parlamenti ellenzéki pártok eszmerendszere?
- A rendszerváltást követően a magyar politikai paletta felosztása elcsúszott a klasszikus osztályozástól, a baloldali pártok liberális politikát folytattak, a konzervatív erő a baloldalra hajazott, a liberálisokat pedig a neoliberális gazdaságpolitika jellemezte. Többek közt ennek köszönhető az úgynevezett baloldal összeomlása, hiszen nem volt sosem európai értelemben baloldali politikai erő, inkább neoliberális, pragmatikus pártok alkották a magyarországi tömböt. A politikai értelemben vett bal-jobb spektrumot a 21. század meghaladta, a néppártok korát éljük, a KTI pedig kényszerből sorolja be magát a politikai palettára, aminek a „keresztény szociális párt” jelzővel a centrumába helyezi magát. A 21. század kihívásaira csak a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt ad klasszikus értelemben vett baloldali válaszokat.
- Hogyan alkalmazkodott az új helyzethez korábbi pártja, az MSZP, és milyen mozgásterük van most a szocialistáknak ön szerint?
- Az MSZP nagy hibája, hogy ragaszkodik az ateizmushoz, valamint, hogy nem tud nemzetben gondolkodni, hanem liberális irányba mozdult el. Ha az MSZP ki tudta volna javítani hibáit, és elkerüli az összeomlást, a Fidesz sosem szerez kétharmadot, azonban – még ha furcsán hangzik is – hosszú távon az aktuális kormánypártnak is ártott a baloldal teljes széthullása, hiszen nincs egy egészséges, tárgyalóképes ellenzék az Országgyűlésben, ami a parlamenti munka alapja. Az MSZP újdonsült vezetése nem fog tudni kilépni abból a béklyóból, amibe az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció húzza. Ha a tavaszi országgyűlési választáson egyedül indul a párt, erőteljesebb lehetett volna, így viszont rajta marad a neoliberális stigma, és partnerei csak le fogják húzni.
- Mi a véleménye az MSZP országos választmányi elnöke, Botka László politikai tevékenységéről, városvezetési munkájáról?
- A KTI szegedi polgármester-jelölt állítását is az indokolja, hogy Szegeden nincs politikai innováció, megmerevedtek a politikai viszonyok, a város olyan, mint egy áporodott levegőjű terem, amelynek szüksége van egy új szellőre. Az ilyen politikai megcsontosodás elkerülése végett javasoljuk keresztény szociális pártként, hogy egy politikai szereplő 2-3 ciklusnál többször ne vezessen egy közösséget, mert az a város kárára válik (a korlátozott újraválaszthatóság intézménye az Egyesült Államok elnökre és a magyar köztársasági elnökre is vonatkozik). A Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt egyébként nemcsak Szegeden, hanem az ország számos településén állít polgármesterjelöltet. Ennek oka az, hogy az április 6-i gyenge eredmény után a párt megújult, a korábbi választási szövetségből keresztény nemzeti baloldali párttá vált, és a biztatások, felkérések mellett azért indul az őszi választásokon, mert az önkormányzati szint teljesen máshogy működik, mint az országgyűlési voksolás. A KTI céljai közé tartozik a társadalmi megbékélés elérése, a „gyűlöletstruktúra” lebontása, aminek egy második országgyűlési kamara adná az intézményi hátterét, ahol a legfontosabb közösségek, civil szervezetek, szakszervezetek, önkormányzatok, szakmai szervezetek, egyházak, köztestületek, nemzetiségek és a határon túliak delegáltjai foglalnának helyet. Programunk egy másik célkitűzése a települések irányításának kiemelése a pártpolitikából, egy olyan struktúrában, ami inkább emlékeztet a tanácsrendszerre, mint a rendszerváltás utáni önkormányzatokra. Ennek részeként növelnénk az önkormányzatok mozgásterét, és átalakítanánk a finanszírozási formájukat, valamint bevezetnénk a civil kontroll lehetőségét az önkormányzatok felett.
