Szegednek és környezetének munkahelyekre van szüksége

A lakótelepek belső állapota és a szabadidőparkok lehetőségének megvitatása után Sipos Attila, az Északi városrész kettes számú választókörzetének Fidesz-KDNP-L.É.T.-es önkormányzati képviselőjelöltje a munkahelyteremtés problémájával foglalkozik.

„Az elmúlt tizenkét évben a regisztrált munkanélküliek száma stagnált, illetve nőtt Szegeden, sajnos kormányoktól függetlenül” – mondta el

Sipos Attila

kormánypárti képviselőjelölt. „Jelenleg Szegeden gyakorlatilag nincsenek értékteremtő vállalkozások, a régiek megszűntek, újak nem létesülnek, így a város kereskedő- szolgáltató jelleget nyert” – tette hozzá a L.É.T. – Lakótelepi Emberek Érdekképviseleti Társulása Egyesület által támogatott jelölt. A 14-es számú körzetben induló Sipos Attila szerint erre nem lehet hosszú távon alapozni, építeni egy város gazdasági életét. „Szükség van értékeket előállító vállalatokra, üzemekre, gyárakra. Ezek a cégek azonban az utóbbi idők tapasztalatából kiindulva sajnos Szeged helyett más városokba települtek, gondoljunk például a Mercedesre Kecskeméten, vagy a Richter Gedeonra Debrecenben, mert ott kedvezőbb feltételeket kínált számukra az adott városok vezetése, akik felismerték az ebben rejlő gazdasági lehetőségeket” – emelte ki Sipos Attila, majd így folytatta: „a meg nem valósult beruházások tekintetében a jelenlegi városvezetési politika fényesen bizonyítja a hozzá nem értését”. Az önkormányzati képviselőjelölt szerint a szegedi vezetésnek a jövőben meg kell állítania ezt a folyamatot, és minden lehetőséget meg kell adnia az ide települő vállalkozásoknak, cégeknek, természetesen szigorúan szem előtt tartva a helyi munkavállalók érdekeit. Sipos Attila felhívta a figyelmet Szeged kedvező földrajzi adottságaira, amelyet kihasználva számtalan jól jövedelmező vállalkozást lehetne beindítani és nyereségesen működtetni, kihasználva például a hármashatár közelségét. „De ne menjünk ennyire messzire, megemlíthetném a több mint 130 éven át Szegeden sikeresen működő kenderfeldolgozást, amely 2009-ben átköltözött Hódmezővásárhelyre, mert a megyeszékhelyen nem voltak meg az infrastrukturális feltételek a gyár gazdaságos működtetéséhez. Azt nem árt tudni, hogy az ott dolgozó szakemberek több mint 90 százaléka Szegedről jár át dolgozni. Azelőtt kevés olyan család volt Szegeden, amelyik valamilyen formában ne kötődött volna a könnyűipar ezen ágához. Gondoljuk tovább a hagyományos kenderfeldolgozást, mert vannak még további lehetőségek is, hiszen a kenderből kinyert rostokból előállított szigetelőanyag és kenderbeton a korszerű építőipar alapanyaga lehet. Az építőipar környezetbarát hőszigetelő anyagként érdeklődik a kenderrost alapú szigetelőanyagok iránt. Nyugat-Európában már bevett gyakorlattá vált ennek a technológiának az alkalmazása. A kenderalapú szigetelés kiemelkedő szerepet kaphat a régi építésű házak energetikai modernizálásában is ” – tette hozzá. „Kistérségenként körülbelül 800 millió – 1 milliárd forintos beruházással 60-80 család hosszú távú megélhetését lehetne biztosítani a feldolgozással, továbbá a termesztéssel foglalkozók és családjaik megélhetése is biztosítottá válhat” – részletezte Sipos Attila. Előny lehet továbbá a környékbeli termőföldek felhasználásával szorosabbra fűzött kapcsolat Szeged és a környező települések között. Mindezek mellett azonban ne feledkezzünk meg a kis- és középvállalkozásokról, családi gazdaságokról sem, amelyek a foglalkoztatás tekintetében egyre nagyobb szerephez jutnak. „A Szegedhez hagyományosan kötődő mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó vállalkozásokat ösztönözni kellene arra, hogy szélesítsék a termékpalettát például a városban évtizedekig sikeresen működő konzervgyártással. A városvezetés feladata lenne támogatást adni, segíteni a pályázatokban, továbbá az önerő biztosításában. Ezeket a cégeket – megfelelő támogatás biztosításával – új munkahelyek létrehozására sarkallhatnánk” – emelte ki Sipos Attila. Az Északi városrész Fidesz-KDNP-L.É.T. által támogatott önkormányzati képviselőjelöltje elmondta azt is, hogy az élelmiszeripar fellendítésével párhuzamosan, illetve ahhoz kötődően a Szeged környéki jó minőségű földeken megtermelt zöldségek és gyümölcsök tárolására hűtőházkomplexumokat lenne érdemes kiépíteni, amelyekkel szintén újabb munkahelyek jönnének létre a városban. „A hazai járműipar fellendülését kihasználva Szegeden is meg lehetne jeleníteni ennek az iparnak a mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó ágát. Ne felejtsük el, hogy a haszongépjármű-gyártásban is megvannak a helyi tapasztalatok. Talán érdemes lenne egy mezőgazdasági gépjárműveket gyártó világ céget Szegedre csábítani, például megfelelő adókedvezmény biztosításával és folyamatos közép- és felsőfokú szakemberképzéssel. Ezek összessége a kedvezményes infrastrukturális feltételek biztosításával hozhat eredményeket” – hangsúlyozta Sipos Attila. A különböző könnyű–, illetve nehézipari ágazatok szegedi újrahonosításával a város kiléphetne a tercier szektor kereskedő-szolgáltató profiljából, és a valódi értéket teremtő vállalkozások ezzel új munkahelyek teremtéséhez járulnának hozzá. „Ne felejtsük el azt az arany igazságot, hogy ‚ahol akarat van, ott mód is akad’ – bízzunk benne, hogy a következő városvezetés meg fogja találni azt a módot, amellyel munkahelyeket teremt, és gazdasági fellendülést ér el” – foglalta össze gondolatait Sipos Attila.