Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-kutatásban

Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű jobb megismerésére. A svájci fribourgi egyetem irányításával SMARTER néven zajló hároméves tudományos kísérletben magyar kutatók is részt vesznek - mondta el a gödöllői Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének docense az MTI-nek.

Dorner Zita

elmondta: a téma azért foglakoztatja a tudományt, mert a globális felmelegedés kísérőjelenségeként az özönnövényként számon tartott parlagfű olyan, tőlünk északabbra fekvő országokban is teret hódít és gondokat okoz, ahol néhány évtizede még fel sem bukkant. Hozzátette, hogy az országonként más-más agroökológiai körülmények között vizsgált parlagfű és a vele közösségben élő más növények pontos megismerése, az eredmények összegzése támpontot adhat a hatékonyabb védekezéshez. Az Európai Unió finanszírozásával, 10 ország részvételével zajló SMARTER program magyarországi helyszíne a tápiószentmártoni Aranyszarvas Zrt. mezőgazdasági telephelye, ahol kétszer 30 négyzetméteres területen követik folyamatos vizsgálattal a parlagfű életútját. Nem kaszálják le, nem gyomlálják ki, hanem megfigyelik, miként reagál természetes növénytársulásban más gyomnövényekre, például a keszegsalátára, az útszéli bogáncsra vagy a lóromra. A szakember ismertetése szerint ez azért is fontos, mert a parlagfű az állandó bolygatásnak kitett, megművelt talajon érzi igazán jól magát, e körülmények között terjed a leggyorsabban, de kevesebbet tudnak arról, hogyan tűri maga körül az érintetlen természetben a többi gyomnövényt. A megfigyelt parlagfűtövek életét, növekedésük ütemét kis szalaggal jelölve nyomon követik. Az adatsort rendszeresen elküldik a nemzetközi kutatás svájci központjába, ahol a magyaroké mellett a többi ország hasonló, több milliónyi adatát elemzik, rendszerbe illesztik. A kutatás eredményét 2017-ben foglalják össze, ez támpontot adhat majd a parlagfű európai visszaszorításához - beszélt a kutatásról Dorner Zita. A docens elmondta, hogy az 1920-as években Észak-Amerikából hozzánk került parlagfűről már most tudni lehet, hogy Magyarországon - nem lévén természetes ellensége - képes gyorsan terjedni. Egyetlen tő parlagfű évente mintegy 8 milliárd pollent is juttathat a levegőbe, amelyek akár több száz kilométerre is elsodródhatnak, az orr nyálkahártyáján megtapadva pedig allergiás panaszokat okozhatnak. A virágzás fő szezonja július vége, augusztus eleje. A gyomnövény szeptemberben 3000-4000 magot hullajt el, amelyek a talajba kerülve akár 40 év múlva is képesek életre kelni. Ha megfelelő időben - a virágzás előtt 2-3 héttel nem védekeznek ellene - akkor például a napraforgótáblákon - a mennyiségtől függően - akár 30 százalékos termésveszteséget idéz elő, de az egész termés is odaveszhet, ami évente milliárdokban mérhető gazdasági veszteséget jelent - érzékeltette a kutatás fontosságát a szakember.