Orbán: vész- és óvintézkedésként indokolt a bejelentett zárolás

Vész- és óvintézkedésként indokoltnak nevezte pénteki rádióinterjújában a kormányzati kiadásokat érintő 110 milliárd forintos zárolást Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: az intézkedésre

Varga Mihály

nemzetgazdasági miniszter tett javaslatot, mert bár tartani fogják a költségvetési hiányt, a tervezett szint "szélén", három százalék körül lesz a deficit. Közölte: ilyenkor az a helyes, ha egyértelművé teszik "ország-világ számára", hogy a magyar kormány mindenképpen tartani fogja a hiányt. Ennek azért van jelentősége, mert Magyarországnak folyamatosan hiteleket kell felvennie lejáró adósságai finanszírozására, és nem mindegy, hogy milyen feltételekkel jut hozzájuk. A kamat mértékét befolyásolja, hogy a hitelezők stabilnak látják-e a költségvetést és eltökéltnek érzékelik-e a kormányt abban, hogy tartani fogja a hiányt - tette hozzá a miniszterelnök. "Szerintem a zárolások nem szükségesek, azonban vész- és óvintézkedésként indokoltak voltak" - fogalmazott

Orbán Viktor

. Arra a kérdésre, fáj-e, hogy le kellett állítani stadionépítéseket, a kormányfő úgy válaszolt, szerencsére nem kellett leállítani. Kifejtette, a zárolás számos olyan tételt tartalmaz, amit egyébként sem tudtak volna kifizetni, például a sportberuházások egy részét a tervezések elhúzódása miatt idén nem fizetik ki, az átcsúszik a következő évre. Beszélt arról is, hogy az egyetemekre kinevezendő kancellárok egy része már megvan, kivétel nélkül elismert gazdasági szakemberek. Magyarországon az egyetemek gazdaságilag rendkívül rossz bőrben vannak. Néhányat már átvilágítottak, és most el kellett rendelni az összes átvilágítását. Eladósodtak, a gazdálkodásuk sok tekintetben nem ésszerű, hosszabb távon fenntarthatatlan pénzügyi feltételek között működnek - sorolta a problémákat. Az egészségüggyel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, szeretnék elkerülni, hogy a kórházakban a pluszszolgáltatások fizetősek legyenek. Vannak területek, a szépészeti beavatkozások, ahol ezen lehet gondolkodni - jegyezte meg. A politikus úgy látja, hogy a háziorvosi rendszer nem elég erős, és ha a kórházak bajait akarják megoldani, akkor a háziorvosokat kell megerősíteni, akik pénzügyileg is nehéz körülmények között dolgoznak. Orbán Viktor

Jean-Claude Juncker

megválasztott európai bizottsági elnök programjáról azt mondta, a tíz pont egy részével egyetértenek, a másik részéről pedig párbeszédet folytatnának. Utóbbiak között említette a bevándorlást, amelyről szerinte az EU-ban azt gondolják, hogy jó dolog. A miniszterelnök kijelentette, a bevándorlás rossz dolog, be kell fogadni a politikai üldözötteket, de azokat, akik gazdasági nehézségek miatt hagynák el otthonukat úgy kell segíteni, hogy otthon tudjanak maradni. Vitatta a bevándorlás melletti azon érvet, hogy Európának munkaerőre van szüksége. Orbán Viktor szerint Európának saját munkanélkülijeit kellene mozgósítania, a bevándorlóknak adott pénzből számukra - ideértve a lassan tízmilliós európai cigányságot is - kellene meghirdetni oktatási programokat. "Ha már munkaerő-tartalékról beszélünk, akkor rájuk kell gondolnunk, és nem mondjuk az Afrikából érkező menekültekre" - fogalmazott. Orbán Viktor azt mondta, abban maradtak Junckerrel, hogy mielőtt az új bizottság megkezdi munkáját, lesz egy találkozójuk, amelyen számba veszik az EU és Magyarország közötti vitákat. Ezek közé sorolta a földtörvényt, a devizahitelesek ügyét, az olcsó energiát, a rezsicsökkentés kérdését, valamint a multikat és a bankokat terhelő adókat. Megjegyezte: megválasztása után telefonon gratulált Junckernek, akivel régi, jó személyes viszonyban vannak, ez azonban elválasztandó attól a kérdéstől, miként képzelik Európa jövőjét.