Négy százalék fölötti a reálbér-emelkedés az elemzők szerint

A negatív infláció miatt magas a reálbérek emelkedése, több mint 4 százalék, ami a fogyasztás további bővülését vetíti előre - mutattak rá banki elemzők a májusi keresetalakulást értékelve. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hangsúlyozta, hogy tovább folytatódik a reálbér-emelkedés Magyarországon.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai szerint májusban 4,0 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, míg a közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve 4,9 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly májusban. A bruttó és a családi kedvezmények nélkül számított nettó keresetek egyformán alakultak. Májusban a fogyasztói árak 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel azelőtt, így a családi adókedvezmények nélkül számított reálkeresetek árnyalatnyival jobban emelkedtek nettó béreknél. Balatoni András, az ING vezető elemzője elmondta: a vállalkozásoknál a közfoglalkoztatottak nélkül, a havi rendszeres átlagkeresetek májusban csak 3,1 százalékkal emelkedtek. Az előző hónapokhoz képest csökkent a növekedés dinamikája, ami az infláció szempontjából kedvező. A nettó bérek 4,1 százalékkal emelkedtek a vállalkozásoknál, leginkább a nem havi rendszerességű keresetek, bónuszok megugrása miatt - hangsúlyozta. A szakember szerint ez azt mutatja, hogy az alacsony inflációs klíma megjelent a vállalkozási szektor bérmegállapítási rendszerében. Az elemző kiemelte azt is, hogy a költségvetési szférában és a vállalkozásoknál a 4 százalékot meghaladó reálbér-emelkedés, valamint a fogyasztói bizalom erősödése a fogyasztás további bővülését vetíti előre. Ennek az első jelei már látszanak a kiskereskedelem, illetve a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésében - közölte. Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary vezető elemzője szintén rámutatott, hogy a negatív infláció miatt magas, 4,5 százalék körüli a reálbér-emelkedés a közfoglalkoztatottak nélkül számítva. Kiemelte továbbá, hogy a közmunkásokat is figyelembe vevő index (4,9) most először mutatott magasabb értéket, mint a nélkülük számított átlagos keresetemelkedés (4,0). Hozzátette, hogy ezt egyszeri hatás idézte elő, mivel a májusi adat a szokottnál jóval kevesebb, csupán 99 ezer közmunkást tartalmazott, ami kevesebb, mint fele az áprilisi 212 ezernek. Véleménye szerint az eltérést a téli közmunkaprogramok áprilisi kifutása okozhatta, a következő hónapokban azonban a közmunkások létszáma valószínűleg visszaáll a megszokott 200 ezret meghaladó szintre. Az elemző rámutatott arra is, hogy a rendszeres kereseteket vizsgálva az év eleje óta megfigyelhető tendencia, hogy a költségvetési szférában a béremelkedés nagyjából kétszer akkora, mint a magánszférában. Elmondta azt is, hogy az alkalmazásban állók létszáma a közmunkások nélkül is nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és az év eleji adatokhoz viszonyítva is emelkedést mutat. Érdekességként megemlítette: az idén májusban először fordult elő, hogy nem a pénzügyi szférában voltak a legmagasabbak a bérek, hanem az energiaszektorban. Ez véleménye szerint a bónusz kifizetésekkel lehet összefüggésben, ugyanis míg a pénzügyi szektorban általában áprilisban kapnak bónuszt a dolgozók, addig az energiaszektorban valószínűleg májusban történt ilyen. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy az áprilisi 4,2 százalékos emelkedést követően a reálbérek tovább nőttek, májusban már 5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel ezelőttihez képest. A családi adókedvezmények, a növekvő bruttó bérek, az árak stagnálása, és így az egyre emelkedő reálbérek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a háztartások anyagi helyzete javuljon - közölte a tárca. A közleményben kiemelték azt is, hogy a kormány által idén kiterjesztett családi kedvezményeket is figyelembe véve a nettó keresetek átlaga több ezer forinttal magasabbra, 160 400 forintra becsülhető a KSH szerint az év első öt hónapjában. A versenyszférában a legalább öt embert alkalmazó vállalkozásoknál 44 ezerrel többen dolgoztak májusban, mint egy évvel azelőtt. Ekkora növekedés utoljára három éve volt Magyarországon - közölte az NGM. A versenyszektor folyamatosan növekvő munkakereslete a gazdasági konjunktúra élénkülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi Akciótervnek, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek köszönhető - fogalmaznak a közleményben. A családok jólétének növelését célzó gazdaságpolitika, a foglalkoztatottak teljesítményére épülő gazdasági növekedés és a kedvező kamatkörnyezet teremtette vállalkozás-ösztönzés képezi a tisztességes nemzeti gyarapodás fő motorját. A beérkezett adatok folytatódó dinamikus létszámbővülést és számottevő reálkereset-emelkedést vetítenek előre - olvasható az NGM közleményében.