MSZP: halassza el a kormány a paksi hitelszerződés zárószavazását

Az MSZP azt javasolja a kormánynak, hogy halassza el a hétfői zárószavazást a paksi hitelszerződés ügyében - mondta Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke vasárnap a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.

A politikus szerint nagy horderejű ügyről van szó, amelyről csak a Költségvetési Tanács véleményének ismeretében lehet döntést hozni.

Burány Sándor

ezért még csütörtökön levélben fordult a tanács elnökéhez, azt kérve, vizsgálja meg a hitelszerződés körülményeit és hatását a magyar gazdaságra, különös tekintettel az államadósságra. "Számunkra teljesen világos, hogy ez a 3 ezer milliárd forint (…) növelni fogja az államadósságot" - fűzte hozzá, azzal együtt, hogy ilyen ügyben "kapkodó, elhamarkodott" döntést nem hozhat a parlament. A paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges hitelmegállapodás értelmében az orosz fél maximum 10 milliárd euró összegű állami hitelt nyújt a magyar félnek a paksi atomerőmű 5. és 6. blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására.

Fidesz: a baloldalnak nem az államadósságért, hanem az elzárt pénzcsapokért fáj a feje

A szocialistáknak valójában nem az államadósságért, hanem az elzárt paksi pénzcsapokért fáj a fejük - reagált a Fidesz vasárnap az MSZP-s Burány Sándor felvetésére, aki azt javasolta, halasszák el a hétfői zárószavazást a paksi hitelszerződés ügyében. A Fidesz sajtóirodája az MTI-hez küldött közleményében azt írta, "2010 előtt a paksi atomerőmű a baloldal kifizető helye volt: milliárdokat pumpálták ki

Gyurcsány Ferenc

,

Szigetvári Viktor

,

Józsa István

,

Harangozó Tamás

és mások cégeihez". A paksi atomerőmű fejlesztése olcsóbb energiát, munkahelyeket és gazdasági növekedést jelent; "ezt a bukott baloldal is pontosan tudja", hiszen kormányzása alatt maga is támogatta az erőmű fejlesztését - tették hozzá. Mint írták, az Országgyűlés előtt lévő államközi hitelszerződés "a banki hitelekhez képest jóval kedvezőbb feltételeket, 32 év alatt 600 milliárd forint megtakarítást, a hazai vállalkozások nagyarányú bevonását és e nemzetstratégiai ágazat állami kézben tartását biztosítja". A beruházásnak az államadósság alakulására nincs érdemi hatása, a magyar államadósság növekedése a 2010-es kormányváltás óta megállt - hangsúlyozták, hozzátéve, a kormány elkötelezett az ország sérülékenységének további csökkentése mellett.