Harcjárművek a Tiszán + FOTÓK

Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár harcjármű-vezetői is gyakorolták a vízi vezetést júniusban a Tiszán.

A június közepétől két héten keresztül tartó „Bocskai Kund-2014” elnevezésű vízi vezetési gyakorlat szerves része volt a „Szentesi Fokos-2014” komplex, több eseményből álló kiképzési rendezvénysorozatnak. A gyakorlat levezetésére a hódmezővásárhelyi 62. Lövészzászlóalj lett kijelölve, de az Összhaderőnemi Parancsnokság alárendelt alegységei is biztosítottak gyakorló állományt a kiképzésre, így az MH 5. Bocskai István Lövészdandár harcjármű-vezetői mellett, az MH Bakony Harckiképző Központ, az MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred, illetve az MH 25. Klapka György Lövészdandár kijelölt állománya is részt vett a vízi vezetésen. A Tisza partján található 4. számú vízi vezetési bázisra tervezett gyakorlatot egy kéthetes kiképzési időszak előzte meg, amely során a harcjármű vezetői állomány felkészítése mellett a technikai eszközök hermetizálása is megtörtént. A foglalkozásokon a tanuló vezetők elsajátították a szükséges kezelési fogásokat, amelyeket a telephelyen felbakolt harcjárművön a gyakorlatban is kipróbálhattak. A felkészítés magába foglalta a vízi jártassági vizsga (víz felszínen maradás, úszás) megszerzését, amelyet gyakorló öltözetben és bakancsban kellett az állománynak teljesíteni. Természetesen a biztonsági rendszabályok és a harcjármű vízről történő mentésének oktatására is kiemelt figyelmet fordított a kiképző állomány, hiszen az ilyen típusú komplex feladatnál fel kellett készülni a váratlan helyzetek elhárítására. A meghibásodott eszköz mentésénél alkalmazott fogások a gyakorlatban is bemutatásra kerültek és a vízre hajtások előtt - a szabályoknak megfelelően - egy „merítési próbával” ellenőrizték a harcjárművek úszó képességét.

Deme László

alezredes, a 62. Lövészzászlóalj parancsnoka a gyakorlat vezetőjeként elmondta, hogy a felkészítés célja: megtanítani és begyakoroltatni az állományt a harcjármű vízen történő vezetésének előkészítésére, a vízen való vezetés szabályaira és technikájára. Emellett a szakaszparancsnokok fel tudtak készülni a vízi akadályon - harcászati körülmények között, alegységkötelékben - történő átkelésre. Hozzá tette: „Magyarország, domborzatából adódóan tele van kisebb-nagyobb csatornákkal és folyókkal és ezek használatára a szárazföldi erőknek is fel kell készülni, illetve egy önálló felderítő járőrtevékenység során is lehet vízi átkelési feladatra számítani.” Az egyéni vízi vezetési gyakorlat megkezdése előtt a vezető saját maga ellenőrizte a harcjárművét majd a vízre hajtást követően végighaladt a kitelepített bójasoron. A tanuló vezetőknek a kihajtást megelőzően, utolsó akadályelemként a meghatározott területen történő megállást és tolatást kellett a vízen végrehajtaniuk. Minden harcjármű-vezető mellett - a parancsnoki helyen - egy oktató vezető is tartózkodott a járműben. A kötelék vezetési gyakorlat során egy lövész szakasz - négy harcjárművel - szállt a vízre és a jelzőbója megkerülését követően vonalba bontakoztak szét. A harcalakzat felvétele után a harcjármű-vezetők ismét egy oszlopba soroltak vissza, majd kihajtottak a vízből.