Újraválasztották miniszterelnöknek Orbán Viktort

Újraválasztotta miniszterelnöknek a parlament szombaton Orbán Viktort. A miniszterelnök ígérete szerint pártja a "háromharmadot", vagyis minden magyart képvisel majd.

A Fidesz elnökét 130 igen szavazattal, 57 nem ellenében választotta ismét kormányfővé az Országgyűlés. Bár a most megalakítandó kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, mindig "a háromharmadot, vagyis minden magyart képvisel majd", minden magyar szolgálatára törekszik - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az újraválasztása után tartott szombati beszédében, az Országgyűlésben. A kormányfő, a Fidesz elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az árpilis 6-ai országgyűlési választáson, függetlenül attól, melyik politikai erőre szavazott.

Orbán: ideje dolgozni, folytatódjon a tettek és cselekvés korszaka

Ideje dolgozni, most folytatódjon a tettek és a cselekvés korszaka - mondta Orbán Viktor. A kormányfő úgy fogalmazott: a választáson kinyilvánított közakarat szerint jobb az ország számára a markáns és megkezdett irány mellett kitartani, semmint újra nyitni a korábbi vitákat. Mint mondta, a választók döntéséből a meddő viták lezárása iránti vágyat olvasta ki.

Kilenc minisztériummal működhet a harmadik Orbán-kormány

Kilenc minisztériummal működhet a harmadik Orbán-kormány: a parlamentnek szombaton benyújtott előterjesztés szerint minisztériumi rangot kap a Miniszterelnökség, továbbá lesz Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az előterjesztést egyéni képviselői indítványként Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek. A javaslat szerint a Miniszterelnökség elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium lesz, a többi tárca pedig a szakpolitikai feladatokért felel. Az indítvány június 6-án léphet hatályba.

A kormány joggal tekintheti magát a nemzet kabinetjének

Az egész magyar nemzet részt vett a nemzet közös döntésében, így mind a parlament, mind a kormány joggal tekintheti magát a nemzet kormányának és nemzet Országgyűlésének - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az újraválasztása után tartott szombati beszédében, az Országgyűlésben. A kormányfő hozzátette: ez nem túlterjeszkedés, hanem elkötelezettség. A miniszterelnök beszédében köszönetet mondott az anyaországon túl élőknek, akik, szavai szerint, elsöprő többséggel támogatták a nemzet egyesítésének törekvését.

Az alapkérdések eldőltek

Az alapkérdések eldőltek és a kormány politikája a nemzeti együttműködés, az egység és európai közép megerősítésére irányul majd - mondta a kormányfő. Orbán Viktor kiemelte: a másodszori megerősítés után nem vita az alaptörvény, az emberi méltóság tiszteletére épülő társadalomszervezés, a szabadságot és felelősséget összekapcsoló politika, nem vita tárgya a munkaalapú gazdaság és a nemzetegyesítés politikája sem. A hogyanról és a részletekről lesznek és kellenek viták, de az alapkérdések eldőltek a választók a vitát lezárták - jelentette ki Orbán Viktor. Rámutatott: ez a választás megerősítette a 2010-ben végrehajtott második rendszerváltást, hogy a magyar gazdaság spekuláció helyett munkára épüljön, a liberalizmus doktrínái helyett a kölcsönös felelősség eszméjét kövessék, a globális erők előtti behódolás helyett küzdjenek a nemzeti függetlenség megtartásáért, internacionalizmus helyett a haza szeretetére neveljék a gyermekeiket.

Szélsőséges és veszélyes minden olyan politika, amely veszélyes a magyarokra

Orbán Viktor szélsőségesnek és veszélyesnek tekint minden olyan politikát amely veszélyes a magyarokra. A miniszterelnök veszélyesnek és szélsőségesnek tekinti ha valaki a bűnözők jogait az áldozatok jogai elé sorolja, az olyan gazdaságpolitikai javaslatokat amelyek mellőzik értelem és józan ész elemi szabályait, és azt a politikát, hívja magát akár jobb, akár baloldalinak, amely azért akar pénzt elvenni a dolgozó emberektől, hogy odaadja azoknak, akik bár munkaképesek, de nem akarnak dolgozni. Veszélyesnek és szélsőségesnek tekinti továbbá a magyar népre azt a politikát, amely az 1000 éves Magyarországot valamilyen Európai Egyesült Államok oltárán fel akarja áldozni, és ide sorolta az unióból való kilépés programját is. Orbán Viktor azt ígérte ezen jelenségek ellen következetesen, határozottan és kitartóan fel fog lépni.

Az Európa-politikát a tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd

A tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd a kormány Európa-politikáját - mondta a miniszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország a NATO és az Európai Unió része, efelől kormányzásuk idején nem lesz kétség. Orbán Viktor ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az ország ezen szövetségekben tag és nem túsz, és Magyarországnak megvannak a saját javaslatai.

Gazdasági kapcsolataink és markáns nemzetpolitika áll a külpolitika középpontjában

A gazdaságpolitikai kapcsolatok kerülnek a külpolitika középpontjában, valamint a markáns nemzetpolitika - mondta Orbán Viktor. Hozzátette: a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. Mint mondta, mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete. A gazdaságpolitikáról szólva közölte: folytatódik a keleti nyitás politikája és az ország növelni kívánja gazdasági súlyát a Kárpát-medencében. "Magyarország középre tart, Európa közepére" - jelentette ki, hangsúlyosan szólva a középosztály, a magyarok nagy többségének felemeléséről. A miniszterelnök megválasztása után pulpitusról gratulált Kövér László. A parlamenti patkóban gratulált neki Áder János, Rogán Antal, a Fidesz, Vona Gábor, a Jobbik, Harrach Péter, a KDNP és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, továbbá Paczolay Péter és Darák Péter. Szabó Tímea, az Együtt-PM független országgyűlési képviselője egy európai uniós zászlót adott át a miniszterelnöknek az eskütétel után és kezet fogott Orbán Viktorral. A kormányfő közel negyvenperces beszéde után Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés következő (várhatóan kétnapos) ülése hétfőn 13 órakor kezdődik.

Korábban írtuk:

MSZP: nem tudni semmit a kormányprogramról

Az MSZP nemmel szavaz a miniszterelnök megválasztására, a szavazás után pedig kivonul a parlamenti ülésteremből - jelentette be a párt elnök-frakcióvezetője szombaton Budapesten. Mesterházy Attila sajtónyilatkozatában a döntést azzal indokolta: nem kívánnak asszisztálni ahhoz, hogy a magyar Országgyűlés pusztán egy pártpolitikai paraván, egy kiüresített díszlet legyen egy pártrendezvény felvezetéseként. Kifogásolta, hogy nem lehet tudni semmit sem a kormányprogramról, sem az új kormányzati szerkezetről, sem az új kormány tagjairól. Mesterházy Attila azt mondta, úgy gondolják, hogy ilyen körülmények között nincs értelme meghallgatni a miniszterelnök beszédét, nem kívánnak biodíszlet lenni. Mint mondta, arra sem adtak lehetőséget, hogy a kormányfői beszédet kommentálni lehessen az ülés keretében. Mesterházy Attila Orbán Viktor két, 1990-ben elmondott mondatát idézte, miszerint "amikor egy általános választás után a parlament megválasztja a miniszterelnököt, akkor szükség van a program ismeretére". Idézte azt is a Fidesz elnökétől, hogy "minden olyan honatyához szeretnék fordulni, aki értelmét látja annak, hogy csak aztán adja meg a bizalmát bármely miniszterelnöknek, ha tudja, pontosan mi a programja, és tudja, mit akar kezdeni a miniszterelnök azzal a felelősséggel és bizalommal, ami a mi szavazatainkból, a mi voksainkból fog majd származni". Az ellenzéki politikus közölte, mélyen egyetértenek az akkori Orbán Viktor szavaival. Az MSZP-frakció tagjai a sajtónyilatkozat közben Mesterházy Attila mögött álltak.

Az Együtt-PM Szent Ilona szigetére száműzné Orbánt

Az Együtt-PM színeiben politizáló független képviselők részt vesznek a parlament szombati szavazásán, de nemmel voksolnak Orbán Viktor miniszterelnökké választására - jelentette be Kónya Péter parlamenti sajtótájékoztatóján. A politikus úgy fogalmazott, Orbán Viktor a választási kampányban nem hirdetett programot, csak azt mondta, "folytatjuk". Az Együtt-PM viszont azt szeretné, ha nem folytatná eddig tevékenységét. "A legjobb az lenne, hogyha a Dunán keresnénk egy kis szigetet, és ezt a kis szigetet elneveznénk Szent Ilona szigetének és ott folytathatná" - mondta. Az Együtt-PM nem szeretné, ha a kormányfő folytatná a visszamenőleges törvényalkotást, az emberek elszegényítését, az emberek pénzének és magánvagyonának elrablását, Magyarország energiafüggőségének növelését, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítését - jelentette ki. Kónya Péter egyúttal felszólította Orbán Viktort, hogy ha kormányfővé választják, akkor azonnal függessze fel a paksi tárgyalásokat. Indoklásként azt mondta: a szomszédunkban olyan helyzet alakult ki, amely a térség és a kárpátaljai magyarok biztonságát is veszélyezteti. A paksi szerződés pedig egy olyan államtól teszi függővé Magyarországot, amely most "éppen háborút folytat" egy szomszédos országban - hangsúlyozta.