Kohári Nándor: Kultúraellenes a szegedi baloldal!

Nem támogatta a közgyűlési többség a Szeged Atlasz nyomdai költségeit, ami Kohári Nándor szerint nem jelent mást, mint kultúraellenességet. A hiánypótló kiadvány hazánk harmadik városatlasza lesz.

A nyugat-európai mintára készülő városatlasz hiánypótló kiadvány,

Kohári Nándor

ezért is kérte a közgyűlést, hogy két és fél millió forinttal támogassa a Csongrád Megyei Honismereti Egyesületet, ezzel járulva hozzá a kiadásához. A május ötödikei közgyűlésen azonban csak a Fidesz-KDNP frakció szavazott igennel az előterjesztésre, a per- és egyéb költségek elnevezésű költségvetési sorból csoportosíttatta volna át az összeget a nyomdai költségekre. „Meglepő és döbbenetes számomra, hogy az MSZP-frakció, az LMP-s és a jobbikos képviselő nem szavazta meg a támogatását, hiszen az önkormányzat az elmúlt húsz évben a Szeged történetével foglalkozó kiadványok megjelenését mindig támogatta. Meggyőződésem, hogy a város büdzséjét nem terhelte volna meg ez az összeg. Itt gyakorlatilag rosszindulatról és kultúraellenességről van szó” – szögezte le Kohári Nándor. Hozzátette, Szeged lesz az első város, ahol az önkormányzat támogatása nélkül jelenik meg a városatlasz. Európa-szerte már az 1960-as évek óta készülnek városatlaszok, eddig mintegy ötszáz település történetét dolgozták fel ilyenképp. Magyarországon azonban félévszázados lemaradásban vagyunk ezen a téren, a Szegedről készülő könyv lehet a harmadik ilyen kiadvány, amit a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tervez kiadni. A SZEGEDma.hu-nak a Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő elmondta, tudomása szerint a szerkesztők és a térképrajzolók nem kértek pénzt a kötet elkészítéséért, de a nyomdaköltségek jelentősek, példányonként tízezer forint körüli összegbe kerül a városatlasz. Kohári reméli, hogy az önkormányzati támogatás hiánya nem lesz akadály, további szponzorokat keres, hogy idén megjelenhessen a vaskos kötet.

Szeged Atlasz – megelevenedik a középkori város

Tavaly ősszel a Levéltári Napok keretében

Blazovich László

nyugalmazott levéltár-igazgató ismertette a készülő atlasz sajátosságait. Jellemzően az alföldi városokról szinte semmilyen építészeti emlék nem maradt fenn, és a Szegedről megjelent monográfiák is hiányosak ebből a szempontból. Az alföldi településszerkezet sajátosságait is bemutatja a kiadvány, melyből kiderül, hogy Szeged egykor egészen Ásotthalomig tartott, ami közel 50 kilométerre fekszik a mai településtől. A városatlasz tartalmaz egy összefoglaló tanulmányt, melyben Szeged topográfiai emlékeit szedik egy csokorba, kiderül, hogy melyik ház mikor épült, s merre is kanyarogtak az utcák. Adattár is helyet kap az atlaszban, a város nevét, a jeles házakat, a halmokat, az iskolákat, sőt még a nyilvánosházakat is számba veszik. Hiánypótlónak tekinthető, hogy a gátakat is leírják, ez a Szegedről készült monográfiákból ugyanis kimaradt, pedig a Tisza kulcsfontosságú volt mindig is a város életében. Blazovichtól megtudtuk, a kutatómunka során kiderült, a nagy árvíz után nem négy vagy hat méterrel töltötték fel a várost, ahogy ezt sokan gondolják, és a középkori iratokban szereplő Alszegednek nevezett rész sem ott volt, mint ahogy a közgondolkodás tartja, mára világosan kiderült, hogy nem Alsóvárosról van szó. Az atlaszban helyet kapnak többek között a

Máté Zsolt

építészmérnök által megrajzolt középkori várostérképek, míg a

Giba Antal

-féle 1841-44-es térképre ráhelyezték a többit, így pontosan követhető, merre is fejlődött Szeged városa.