Hőterhelést mérnek a napfény városában
Huszonnégy meteorológiai mérőeszköz figyeli Szeged lakosainak hőterhelését a város bizonyos pontjain. A beérkezett adatok segíthetnek egy élhetőbb városkép kialakításában, illetve kánikula idején a vízosztást, aszfaltlocsolást is a legszükségesebb helyre pozicionálná.
A városok zöldövezetének visszaszorulása, a mesterséges beépítés és a globális klímaváltozás együttes hatást gyakorol a modern városlakó hétköznapjaira. Ennek hatásait hivatott vizsgálni a Szegeden és Újvidéken tavaly februárban indult projekt, amely a hőmérséklet, páratartalom mértékét, illetve az emberekre gyakorolt hatását veszi górcső alá.
A belvárosban a legnagyobb a terhelés
"Szegedre 24, Újvidékre pedig 27 elemű hálózatot építettünk ki, melynek adataiból a termikus viszonyok és az emberi hőterhelés településeken belüli elosztását bemutató térkép készül. Környezetünk hőmérséklete befolyással van komfortérzetünkre is, a város különböző pontjain pedig más-más mértékben terhelődik a lakosokra egy extrém forróságú nyári idő" - mondta el portálunknak
Unger János
, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Különösen fontos ez a mérés Szegeden azért is, mert az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma. A rendszer adatai a projekt
bárki által megtekinthetőek, a döntéshozók elé tárva pedig hasznos információval szolgálhat a hőségriadón elrendelt intézkedések koordinálásához. "A kapott adatokból leszűrhető, hogy a városnak hol kell fokozottabb intézkedéseket tenni, locsolni az utat vagy vizet osztani" - magyarázta.
"Beépítettség szempontjából bizonyos városszerkezeti típusokat jelöltünk ki, amely a város területét is lefedi egyben. Megfigyelőállomás működik a Bartók téren, az egyetem épülete mellett, illetve a külterületen is - Makkosháza, Baktó, Tarján területén" - mondta el a szakember. Legnagyobb hőterhelés a belvárosban éri a járókelőket, ahol a fás zöldterületek jelentős részben visszaszorultak. A hőtérkép városfejlesztési szempontból is figyelmet érdemel, a vegetáció árnyékol és párologtat, hiánya pedig érezhető például az Árpád téren is, melynek szinte teljes területét lebetonozták. A várhatóan öt évig működő rendszer segítségével néhány napra előretekintve meg tudják jósolni a kánikulát és a várható szélerősséget is, amely segíthet a felkészülésben és az intézkedések hatékonyabbá tételében egyaránt.
