EP-választás: országosan és Szegeden is a Fidesz győzött, az MSZP mély válságban (FRISSÜL!) + FOTÓK

A SZEGEDma.hu élőben tudósított az európai parlamenti választásokról: nagyot nyert a Fidesz, kicsit a DK, az MSZP bukott, becsúszott az LMP.

10.30 Szegedi DK: Köszönjük Szeged!

A Demokratikus Koalíció szegedi képviselői, Csóti Zsombor választókerületi elnök és Orosz Gábor ügyvezető alelnök az alábbi közleményt juttatták el portálunkhoz. "A Demokratikus Koalíció köszöni a szegedi és az összes választókerületben élő választópolgár bizalmát, akik voksukkal pártunkat támogatták. A Demokratikus Koalíció köszöni a szegedi és a választókerületben élő választópolgár bizalmát, akik voksukkal pártunkat támogatták. A térségben élők azzal, hogy ennyien szavaztak pártunkra, bebizonyították, hogy szükség van az egyenes beszédre, az őszinteségre, melyet a Demokratikus Koalíció megalakulása óta következetesen képvisel. Ezzel az eredménnyel bizonyossá vált, hogy a DK nélkül Szeged városában nem lehet véget vetni a Fidesz-Jobbik koalíciónak, és pártunk mostanra megkerülhetetlen erő lett. Gratulálunk Ujhelyi István szocialista képviselőnek, és biztosak vagyunk abban, hogy azért fognak dolgozni a DK két képviselőjével, Molnár Csabával és Niedermüller Péterrel, hogy mind Szeged, mind az ország sikeres legyen" - írta közleményében Csóti Zsombor és Orosz Gábor.

0.45:

Szerkesztőségünk választásfelelősei zárják a bázist, de az EP-választás eseményei miatt izgalmas napok következhetnek majd a közeljövőben, mi is ott leszünk!

00.30: Az MSZP visszasüllyedt az 1990-es szintjére

Az

Origo cikke

egy ábrán mutatta be, hogyan zuhant vissza az MSZP 24 év alatt szinte a minimumra:

23.50: Mesterházy lemondana... az elnökséggel együtt

Mesterházy Attila,

az MSZP pártelnöke egy hivatalos üdvözlő szöveg után felajánlotta a párt országos elnökségének lemondását, amit majd a szombati választmányi gyűlés fogja megtárgyalni. A szocialisták azt mondta, az eredmények újabb leckét adnak az MSZP-nek, azokat elemezni kell, azok újabb stratégia meghatározására kötelezik a pártot, amit a következő hetekben, hónapokban el kell végezniük.

23.40: Vegyes érzésekkel fogadta az eredményt a szegedi LMP

Szentistványi István,

Tanács Eszter

és

Horváth Csaba

közösen várta a 23 órás hivatalos végeredményt - a Lehet Más a Politika szegedi képviselői vegyes érzésekkel fogadták az EP-választási eredményeket. „Az este folyamán kiszivárgott hírek alapján még úgy tűnt, hogy nem sikerül elérni a kritikus 5 százalékot, amely most talán, ha egy hajszállal is, de meglesz (legalábbis ha a szerdai szavazatszámlálás is kedvezően alakul). Az volt a célunk, hogy legalább egy képviselőt küldhessünk Brüsszelbe, és ez remélhetőleg sikerülni is fog. Az MSZP melletti két kisebb párt azonban külön-külön jobban szerepelt az LMP-nél, ami elgondolkodtató. A DK jó szereplése különösen meglepett minket, amely szinte kizárólag azzal a

Gyurcsány Ferenccel

reklámozta magát, aki nem is indult az európai parlamenti választásokon” - mondta el kérdésünkre Szentistványi István. További pozitívum a párt számára, hogy az országnak esélye van két képviselőt is küldeni az Európai Parlament zöld frakciójába, mellettük az Együtt-PM listájáról

Jávor Benedek

is ezt a pártcsaládot erősítheti majd. Ez a keleti-európai országok között igen ritka – tette hozzá Szentistványi. Az országos átlagnál ez alkalommal is jobban teljesített Szegeden az LMP, Budapest és Pécs után a harmadik legerősebb eredményt mutatták itt fel. „Ezek az erősebb helyek kellettek, és a későbbiekben is kellenek ahhoz, hogy megugorjuk a bejutáshoz szükséges küszöböt. Köszönjük a szegedi választóknak a bizalmat, amelyért továbbra is dolgozni fogunk” - mondta a politikus.

23.25: Kozma: a baloldal legyőzte Szegeden a Fideszt

A hivatalos eredmények után Kozma József, az MSZP szegedi elnöke elmondta, hogy most már a számok is bizonyítják, hogy Szegeden a baloldali erő legyőzte újra a Fideszt, ahogy tette azt a parlamenti választásokon is. Arra a kérdésre, hogy most nem egységben, hanem külön-külön indultak el, így ezzel a logikával a jobboldali erőhöz a Jobbikot is oda lehetne sorolni, Kozma azt felelte, hogy helyi szinten évek óta egy zászló alatt dolgoznak a városért ezek a baloldali erők, az MSZP, az Együtt-PM és a DK. Az önkormányzati választásokon pedig összefogva, Összefogás Szeged néven indultak és indulnak majd, hiszen ez az együttes munka volt és lesz is a siker záloga a városban.

23.15: Gyimesi László: Higgadt erő kell Szegednek

„Az eredmények azt mutatják: a szegediek is egyre inkább úgy látják, hogy a kormánnyal együttműködő képviselőkre van szüksége a városnak, ez hozhatja el a valódi fejlődést” - nyilatkozta a SZEGEDma.hu portálnak az eredményeket látva Gyimesi László. A Fidesz szegedi elnöke szerint fontos, hogy a városban sem nyertek teret sem a jobb-, sem pedig a baloldali szélsőségek, helyette a Fidesz-KDNP higgadt, európai értelemben vett centrum értékrendje nyerte el a szavazók támogatását. „Szegednek is arra van szüksége, hogy egy higgadt erő képviselje a város érdekeit, akár az Európai Parlamentben, akár itthon” - mondta Gyimesi, egyben ígérte: minden szegedi érdekéért küzdeni fognak az Európai Parlamentben a Fidesz-KDNP képviselői. A politikus valamennyi szegedinek megköszönte a választásokon való részvételt.

23.15: Szegeden a Fidesz-KDNP 40,93, az MSZP 23,93 százalékot kapott

Szegeden is toronymagas Fidesz-győzelem (30,56 százalék, 40 928 fő szavazott), íme a választási iroda számai:  

Sorsolt sorszám	A listát állító párt(ok) neve	Kapott érvényes szavazat	%
1	Fidesz	16 687	40.93 %
2	MSZP	9 755	23.93 %
3	Jobbik	3 991	9.79 %
4	Demokratikus Koalíció	3 855	9.45 %
5	Együtt-PM	3 322	8.15 %
6	LMP	2745	6.73 %
7	A Haza Nem Eladó	257	0.63 %
11	SMS	161	0.39 %

23.10: Orbán: győztünk, nagyon győztünk!

Győztünk, nagyon győztünk, sőt mi győztünk a legjobban! - értékelte Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke vasárnap este a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási (EP-) győzelmét a kormánypártok eredményváró rendezvényén, a budai Millenáris Parkban. Mint mondta, a most megválasztott EP-képviselőink jelentik a magyarok előretolt helyőrségét, "ők lesznek azok, akik külföldön is a hazát védik". A kormányfő azután tartott beszédet - a mandátumot szerzett kormánypárti EP-képviselőjelöltek gyűrűjében -, hogy kiderült: a Fidesz-KDNP a szavazatok 51,49 százalékával megnyerte a vasárnapi EP-választást, az előzetes adatok szerint 12 mandátumot szerzett az EP-ben.A szimpatizánsok előtt szónokolva a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Néppárt tagjai közül a Fidesz-KDNP érte el a legjobb eredményt, vagyis arányaiban ez a pártszövetség járult hozzá a legjobban a néppárt győzelméhez. Három a magyar igazság, megvan a második - fogalmazott Orbán Viktor, utalva az áprilisi országgyűlési és a mostani EP-választási győzelmükre. "Büszkék lehetünk arra is" - folytatta -, hogy a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is bejutott az EP-be, így minden eddiginél erőteljesebben lesz képviselhető Brüsszelben a magyar nemzet. A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy hat közép-európai országból Magyarországon volt a legmagasabb a részvételi arány. EP-képviselőinknek - mint a magyarok előretolt helyőrségének - az lesz a dolga, hogy kivívják a tiszteletet a magyaroknak, kiálljanak az érdekeikért, és hogy Brüsszelben is hallassák a magyarok hangját, mondják el: a magyarok egységesek, és az egység erejével újra elutasították a szélsőségeket, legyen azok akár jobb-, akár baloldaliak - fejtette ki Orbán Viktor. Az is a dolguk lesz - mondta -, hogy "figyelmeztessék az uniós intézményeket: nem szabad olyan útra tévedni, amely ellentétes a mi közös kultúránkkal és az európai keresztény civilizáció közös értékeivel". Az EP-képviselők teendői közé sorolta továbbá a rezsicsökkentés, a magyar föld, a méltányos közteherviselés, és általában véve Magyarország, a magyarok érdekeinek megvédését. "Köszöntöm a harcba indulókat! Gratulálok minden megválasztott képviselőnek, tekintet nélkül arra, melyik párt színeiben indult!" - mondta a kormányfő, aki egyúttal azt kérte a megválasztott politikusoktól, Brüsszelben is becsülettel szolgálják a hazájukat. "Európa a mi otthonunk, de Magyarország a mi hazánk. Soha ne feledjék: Magyarország az első. (...) Mi, magyarok csak együtt, egységben lehetünk sikeresek. Ha ezt megszívleljük, újra naggyá tehetjük Magyarországot. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" - zárta szavait Orbán Viktor.

23.05: 28,92 százalékos a részvétel

A vasárnapi EP-választáson 28,92 százalékos volt a részvétel, 2 322 982 fő szavazott. Csongrád megyében ez az arány 26,88 százalék (91 315 fő), Szegeden pedig 30,56 százalék (40 928 fő). 31,77 százalékkal Árpádhalom nyerte az aktivitási versenyt, 14,16 százalékkal Klárafalva zárja a sort. Ezek az adatok alacsonyabbak a 2009-eseknél. Összehasonlításképpen: 2009-ben országosan a választásra jogosultak 36,31 százaléka (2 921 779 fő) szavazott. A Dél-Alföldön 33,30 százalék (358 413 fő), Csongrád megyében 33,48 százalék (113 231 fő), Szegeden 35,50 százalék (46 586 fő) volt a részvételi arány.

23.00: Íme a hivatalos végeredmény!

Toronymagas Fidesz-gőzelem, jobbikos előzés, MSZP-s mélypont, DK-s öröm.23.00: Hivatalos végeredmény - 1. Fidesz, 2. Jobbik, 3. MSZP

A listát állító párt(ok) neve	Megszerzett
	szavazat	%	mandátum	%
FIDESZ-KDNP	1191163	51.49 %	12	57.14 %
JOBBIK	339501	14.68 %	3	14.29 %
MSZP	252494	10.92 %	2	9.52 %
DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ	225762	9.76 %	2	9.52 %
EGYÜTT-PM	167012	7.22 %	1	4.76 %
LMP	115957	5.01 %	1	4.76 %
A HAZA NEM ELADÓ	12107	0.52 %	(5 % alatti lista)
SMS	9263	0.4 %	(5 % alatti lista)

22.45: Gyimesi szerint a Fidesz, Kozma szerint a baloldal nyert Szegeden

Felkerestük a pártok helyi képviselőit, hogy értékeljék az előzetes információkat. „Köszönöm a szegedi választóknak, hogy az előzetes információk szerint szép arányban biztosítottak minket a támogatásukról, és az MSZP előtt végeztünk. Igyekszünk megfelelni a bizalomnak: azért fontos ez az eredmény, mert a szegediek is látják már, hogy erős politikai családhoz jó tartozni, a kormánnyal együtt kell működni, ez lehet a város fejlődésének is a záloga” - mondta el portálunknak Gyimesi László, a Fidesz szegedi elnöke. „Az eredményekről előzetesen azt gondoljuk, hogy a parlamenti választást követően, ahol Szegeden a baloldal megelőzte a Fideszt, most is sikerült ezt megtennünk” - erről már Kozma József, az MSZP városi vezetője beszélt. A szocialisták szegedi elnöke szerint Szeged a baloldal összesített eredménye meghaladja a Fideszét, szerinte továbbra is sikeresen folytatják a politizálást. Tóth Péter, a Jobbik megyei és szegedi elnöke arról beszélt, hogy eredményekről 23 után országosan nyilatkoznak majd, a párt helyi szervezete kedden áll majd a sajtó elé. Az LMP helyi politikusai közül Szentistványi István önkormányzati képviselő 23.30-kor ígért nyilatkozatot.

Így alakul a mandátumok elosztása...

22.25 ... legalábbis ha a kiszivárogtatott információk valósak. A grafikát a Magyar Nemzet készítette.

22.00: Mandiner-infók update 78%-nál

A Mandiner 78 százalékos feldolgozottságnál az alábbi információkat közölte: 1. Fidesz-KDNP 52,6% 2. Jobbik 14,89% 3. MSZP 11,18% 4. DK 9,28% 5. Együtt-PM 6,68% 6. LMP 4,78%

21.45: Válságstáb ült össze az MSZP-nél

Az Index budapesti tudósítója szerint már válságstáb ült össze az MSZP-nél a ma esti eredmények miatt. Nem sokkal ezelőtt Szanyi Tibor, a szocialista párt listavezetője egy elég elkeseredett hangvételű nyilatkozatot tett: mint mondta, az eredmény nagy mintán és random alapon vett közvélemény-kutatásnak felel majd meg. Hozzátette: az adatok alapján történelmi mélyponton van a részvétel, de akárhányan is mentek el szavazni, mindannyian jól tették. Megköszönte az MSZP-re szavazóknak a támogatást. "Ilyen részvétel mellett én a lottószámokat nagyobb biztonsággal tudnám megjósolni, mint azt, hogy kinek hány mandátuma lesz" - fogalmazott Szanyi Tibor, aki a sajtótájékoztatóját azzal kezdte: "bár ekkora lett volna az érdeklődés a választópolgárok részéről, mint amennyit a sajtó most mutat ez ügyben".

MTI Fotó: Kovács Attila

21.15: A Mandiner információi szerint 67 %-os feldolgozásnál a Jobbik 4 százalékkal az MSZP előtt

A Mandiner információi szerint országos szinten 67 százalékos feldolgozottság mellett 53%-on áll a Fidesz-KDNP, a Jobbiknak 15, az MSZP-nek 11 százaléka van. Az LMP 0,23 százaléknyira áll a küszöbtől. A hírportál szerint ez az állás 67 százaléknál: 1. Fidesz-KDNP 52,83% 2. Jobbik 14,96% 3. MSZP 11,22% 4. DK 9,21% 5. Együtt-PM 6,41% 6. LMP 4,77% A Mandiner szerint nem csak a Jobbik, de bizonyos körzetekben a DK, az Együtt-PM és az LMP is maga mögé utasította a szocialistákat. Hét ferencvárosi szavazókör összesített eredményeiben az szocialisták csak a hatodik helyen végeztek 8 százalékkal, megelőzte őket a Fidesz-KDNP (45 százalék), Együtt-PM (15 %), a DK (11 %), az LMP (11 %) és a Jobbik (8 %) mögött. Öt józsefvárosi szavazókör összesített eredményében ötödikek lettek 8 százalékkal - írja az Origó. Egyik MSZP-s forrás szerint már az is kérdés lehet, hogy elérik-e a két számjegyű eredményt, márpedig az szocialisták legalább az öt évvel ezelőtti 17 százalék eléréseben bíztak.

Román választások: az RMDSZ akár 3 képviselőt is küldhet

21.00: Az exit poll felmérések azt jelzik, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két vagy akár három képviselőt is küldhet az Európai Parlamentbe - jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor jónak, a várakozásokat igazolónak ítélte az RMDSZ választási szereplését. A szövetség támogatottságát az egyik exit poll felmérés 6 százalékon, a másik 6,2 százalékon, egy harmadik pedig 7,2 százalékon mérte. Kelemen Hunor úgy vélte, a töredékszavazatok újraosztása során az RMDSZ megszerezheti a harmadik mandátumát is.

20.20: Már tudják... de nem mondhatják meg!

A szavazókörök zárása után másfél órával, este fél 9-kor már a leadott szavazatok 94 százalékának feldolgozásával végeztek a szavazatszámláló bizottságok - mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az MTI-nek. Bár magas a feldolgozottság, az eredmények közzétételével meg kell várni az este 11 órát, amikor az utolsó uniós tagállamban, Olaszországban is bezárnak a szavazókörök.

20.00: A külképviseleteken 83,58 százalékos volt a részvétel

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán az ország 96 külképviseletén 6310-en szavaztak, azaz a névjegyzékbe vettek 83,58 százaléka elment voksolni - derül ki a Nemzeti Választási Iroda vasárnap esti adataiból. Tizenkilenc olyan külképviselet van, ahol valamennyi, a névjegyzékbe felvett választó elment szavazni: Tirana (9 szavazó), Baku (24), Minszk (15), Brazíliaváros (6), Eszék (5), Újdelhi (18), Teherán (9), Amman (5), Almati (9), Asztana (13), Csungking (8), Havanna (5), Bejrút (1), Szkopje (14), Podgorica (8), Jekatyerinburg (4), Rijád (9), Belgrád (30), Tunisz (2). A legtöbb választó Brüsszelbe jelentkezett, 889, közülük 779-en (a választásra jogosultak 87,63 százaléka) el is mentek szavazni. London volt a második legtöbb szavazót váró külképviselet, 701 voksolót vártak, közülük 494-en (70,47 százalék) szavaztak. A legalacsonyabb részvétel Sao Paulóban volt: a választásra névjegyzékbe vett hét szavazóból csak négy ment el szavazni, ez 57,14 százalékos részvétel. A külképviseleteken azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazhattak, akik korábban felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe.

Az Index becslése szerint éppen lemarad a Jobbik az MSZP-től

19.30: A végleges, nem hivatalos részvételi adatok 23 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján. De azegyik vezető hírportál, az Index készített egy mandátumbecslést, mely lapján, szerintük a Fidesz fölénye tetemes lesz, a Jobbik pedig hajszállal marad le az MSZP mögött, a Dk nem, az Együtt-PM bejut, az LMP is 5 százalék fölött lesz. Az Index szerint a Fidesz 53-55 százalékot érhet el (2009-ben 56,36 volt). A becslés szerint a szavazatok 17-17,5 százalékát szerzik meg a szocialisták, míg a Jobbik 15-15,5 százalékon zár. Ez nem nagy különbség, azonban épp elég volt ahhoz, hogy legyen köztük egymandátumnyi különbség. A hírportál úgy véli, hogy a DK egy szőrszálnyival 5 százalék alatt, az Együtt-PM pedig leheletnyivel fölött teljesíthet. Az LMP a jóslás alapján biztosan a bekerülési határ fölött lesz.

19.10: 27,64 százalékos részvétel 18.30-ig

Szinte biztosra mondható, hogy nem fogja elérni a 30 százalékot sem a szavazók aránya. A 2009-es voksoláshoz képest országosan már több mint 7 százalékos az eltérés, ennyivel szavaztak kevesebben idén. A szavazásra jogosultaknak 18.30-ig a 27,64 százaléka járult az urnák elé. Csongrád megyében 25,65 százalék szavazott. Szegeden 28,75 százalék az arány. Budapesten 36,42 százalék húzta be az ikszet. A legaktívabb Árpádhalmon volt a szavazás, ott 30,2 százalékon áll az arány. A legkevesebben továbbra is Klárafalván mentek el voksolni, 13,93 az arány. Összehasonlításként 2009-ben országosan a választásra jogosultak 34,90 százaléka szavazott. (A választáson azon a napon végül a szavazók 36,31 százaléka vett részt.) A Dél-Alföldön 32,21, Csongrád megyében 32,26, Szegeden 33,75 százalék volt a részvételi arány.

18.30: Európai kitekintő: németek és románok aktívabbak, máshol csökken a szavazókedv

Németországban és Romániában a késő délutáni adatok szerint várhatóan többen vesznek részt a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, mint a legutóbbi, 2009-es választáson. Más uniós tagállamokból alacsony részvételt jelentettek. Magyarország mellett 20 uniós tagországban szavaztak vasárnap reggel óta, többek között Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Belgiumban, Lengyelországban, Horvátországban és Romániában járulnak az urnák elé a szavazók, hogy megválasszák az európai parlamenti képviselőket. A német szövetségi választási bizottság délután közölt adatai szerint Németországban 14 óráig a választásra jogosultak 25,6 százaléka voksolt. A legutóbbi EP-választáson ugyanebben az időpontban csak 20,2 százalékos volt a részvételi arány, és urnazárásig 43,3 százalékra emelkedett. Romániában a 2009-es voksoláshoz képest nőtt az érdeklődés: vasárnap délután 16 óráig a névjegyzékben szereplő több mint 18 millió állampolgár 18,4 százaléka adta le voksát. A legutóbbi választáson ugyanebben az órában az országos részvétel még nem érte el a 15 százalékot. Olaszországban rendben zajlott a szavazás. Kora délután még csak a délelőtti részvételi adatok láttak napvilágot, eszerint a szavazók mindössze 16,7 százaléka adta le voksát 12 óráig. Az adatokból kitűnt, hogy délen rendkívül gyér volt a részvétel, az északi tartományokban viszont magasabb. A 16 órás adatok szerint Horvátországban a 3,8 millió szavazásra jogosult polgár 16,45 %-a élt a szavazati jogával. Szlovéniában vasárnap 11 óráig a több mint 1,7 millió választásra jogosult állampolgár 8,29 százaléka járult az urnák. Az előrejelzések a 2004-es és a 2009-es voksoláshoz hasonlóan alacsony, 28 százalék körüli részvételi arányt jósolnak.

18.00 Rosszul lett egy bizottsági tag Hódmezővásárhelyen

Rosszul lett egy bizottsági tag Hódmezővásárhelyen, a Nyár utcai szavazókörben vasárnap délután, az európai parlamenti (EP-) választás idején - közölte a Nemzeti Választási Iroda a honlapján. A bizottság elnökhelyetteséhez mentőt hívtak. A rosszullét pillanatában nem volt választópolgár az épületben, így a szavazást nem kellett felfüggeszteni. A bizottság továbbra is működőképes, hét testületi tag és a jegyzőkönyvvezető dolgozik tovább.

17.40: 24,06 százalékos részvétel 17 óráig

17 óráig a szavazásra jogosultak 24,06 százaléka voksolt. Csongrád megyében 22,47 százalék, Szegeden 24,64 százalék járult eddig az urnákhoz. Budapesten 31,41 az arány. Megyénkben Öttömös előzött, ott a legaktívabbak eddig a szavazók, 27,19 százalék szavazott, a legkevesebb immár Klárafalván az arány 12,33 százalékkal. Emlékeztetőül 2009-ből: országosan a választásra jogosultak 30,25 százaléka szavazott. (A választáson azon a napon végül a szavazók 36,31 százaléka vett részt.) A Dél-Alföldön 27,86, Csongrád megyében 27,57, Szegeden 28,50 százalék volt a részvételi arány.

16.30: Helyi politikusaink a Facebookon buzdítanak

A legnagyobb közösségi portálon is kampányolnak az EP-választás mellett Szeged politikusai. Botka László polgármesternek lányai segítenek a szavazásban. "Mi már voltunk szavazni, és Ön? 1-es lista a szocialista!" - kommentálta a képet az MSZP-s politikus.

Gyimesi László, a Fidesz szegedi elnöke egy "selfie"-fotót készített voksának leadásakor. "Mindent bele Szeged!" - buzdított a politikus.

Bohács Zsolt, a Fidesz-KDNP szegedi frakcióvezetője Orbán Viktor Facebook-bejegyzését osztotta meg, B. Nagy László pedig a fotósunk által készített fényképet tette ki oldalára. Este hét óráig lehet szavazni, ön leadta már a voksát?

15.40: Alacsony aktivitás, 19,53 százalékos a részvétel 15 óráig

15 óráig a szavazásra jogosultak 19,53 százaléka járult az urnákhoz. Csongrád megyében 18,31, Szegeden 20,47 százalékos a részvétel. Ez továbbra is jóval alacsonyabb, mint a 2009-es adatok. A fővárosban, Budapesten egyébként 26,05 százalék adta le szavazatát. Csongrád megyében továbbra is Ambrózfalva vezet 21,29 százalékkal, és Csanytelek zárja a sort 9,5 százalékkal. Összehasonlításképpen: 2009-ben 15 óráig országosan a választásra jogosultak 24,09 százaléka szavazott. (A választáson azon a napon végül a szavazók 36,31 százaléka vett részt.) A Dél-Alföldön 22,13, Csongrád megyében 22,22, Szegeden 23,62 százalék volt a részvételi arány.

15.10: A börtönökben is szavaztak

Rendben megtartották a szavazást a börtönökben az európai parlamenti (EP-) választáson: a mintegy 18 200 fogvatartottból 5330-an voltak jogosultak a voksolásra, 803-an szavaztak, közülük öten külföldi állampolgárok - közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) vasárnap kora délután az MTI érdeklődésére. Az Európai Parlament tagjainak választására az a fogvatartott jogosult, aki nagykorú magyar állampolgár, vagy az Európai Unió más tagállamának választópolgára, ha nyilatkozik arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhelye van. Feltétel továbbá, hogy a fogvatartott nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt, és a bíróság a választójogból nem zárta ki, valamint amennyiben az Európai Unió más tagállamának választópolgára, az állampolgársága szerinti állam jogszabálya szerint, bírósági vagy hatósági határozat alapján nem zárták ki a választójog gyakorlásából, és szerepel a központi névjegyzékben. Magyarország alaptörvénye szerint nincs választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választható, és - ha a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll - választó legyen. Az érintett fogvatartottak a fogva tartás helyén, a helyi választási irodával egyeztetett időpontban, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint, mozgóurnával szavaztak. A BVOP tájékoztatása szerint a büntetés-végrehajtási szervek vezetői úgy szervezték meg a szolgálatot, hogy a vasárnapra beosztott dolgozók is gyakorolhassák a választójogukat.

14.45: Meg kell semmisíteni a választók adatairól szóló pártnyilvántartásokat

Legkésőbb vasárnap 16 óráig meg kell semmisíteniük az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán induló pártoknak a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok (választási irodától kapott) adatait - közölte a Magyar Távirati Iroda. A választási eljárásról szóló törvény lehetővé teszi az európai parlamenti választáson listát állító pártoknak, hogy a kampány céljaira a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét igényeljék a Nemzeti Választási Irodától (NVI). A megkereséseknek az NVI csak azt követően tehetett eleget, hogy a kérelmezők igazolták: befizették az adatszolgáltatás díját. Az NVI-től egyedül a Fidesz vásárolta meg a választók adatait 2 131 500 forintért. Ezeket az információkat kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehetett felhasználni, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos. Az adatokat legkésőbb a szavazás napján 16 óráig meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet jelölőszervezet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő NVI-nek.

13.40: 15,9 százalékos a részvétel 13 óráig

Országosan 13 óráig a szavazásra jogosultak 15,9 százaléka adta le voksát (ez már 3,5 százalékkal kevesebb az előző választáshoz képest). A megyében 15,28 százalék vonult eddig az urnákhoz. Szegeden ez az arány 17,18 százalék. A megyében továbbra is Ambrózfalva a "vokskirály" 18,56 százalék. A legkevesebben Csanyteleken vettek részt a szavazáson, 7,16 százalék. Összehasonlításképpen: 2009-ben országosan a választásra jogosultak 19,40 százaléka szavazott. (A választáson azon a napon végül a szavazók 36,31 százaléka vett részt.) A Dél-Alföldön 18,18, Csongrád megyében 18,39, Szegeden 19,68 százalék volt a részvételi arány.

12.30: Szavazott a miniszterelnök

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke felesége, Lévai Anikó társaságában leadja szavazatát a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában kialakított 53. szavazókörben.

Orbán Viktor szavaz feleségével (fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

12.00: Kányban még senki Perecsén egy ember szavazott eddig

12.00: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kány községben az európai parlamenti választáson vasárnap 11 óráig még senki nem szavazott, derül ki a 11 órási adatokból. Kányban 54-en voksolhatnak, de 11 óráig még senki nem élt a szavazati jogával. Perecsén, Pamlényban, Teresztenyén és Monajon is nagyon kevesen szavaztak, mindössze egy, kettő, négy, illetve öt ember járult az urnához öt óra alatt. Ugyanakkor a 21 debrétei választásra jogosult közül már heten szavaztak, ezért ott a részvételi arány már 33,33 százalékos volt. Borsod-Abaúj-Zemplénben 11 óráig 54 856-an szavaztak, a megyében a részvételi arány 9,96 százalék volt.

11.50: Szabadkán a magyar konzulátuson lehet szavazni

Egy nő szavaz kislánya társaságában Szabadkán (fotó: MTI / Molnár Edvárd)

11.35: 11,53 százalék 11 óráig

A szavazásra jogosultaknak 11,53 százaléka adta le szavazatát 11 óráig országosan. Csongrád megyében az arány 11,53 százalék. Szegeden a szavazók 12,33 százaléka ment el. A megyében Ambrózfalva az élen a részvételi arány tekintetében 16,34 százalékkal, a legkevesebb voksoló Csanyteleken ment el, 5,34 százalék. Összehasonlításképpen 2009-ben országosan a választásra jogosultak 13,77 százaléka szavazott. (A választáson azon a napon végül a szavazók 36,31 százaléka vett részt.) A Dél-Alföldön 13,65, Csongrád megyében 13,57, Szegeden 13,66 százalék volt a részvételi arány.

11.00: Törvénysértő a szavazófülkében szelfizni

Jogsértő a szavazólapok lefényképezése vagy kivitele a szavazókörből. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) még az áprilisi országgyűlési választás előtt fogadott el a választási szerveknek szóló, nem kötelező érvényű iránymutatást a kérdésben, ezzel lényegében megerősítette a jogelőd Országos Választási Bizottság korábbi, a témában kiadott állásfoglalását. Az NVB az országgyűlési választás előtt azért is adott ki iránymutatást a kérdésben, hogy a visszaéléseket, így például a láncszavazásokat megakadályozza. A testület jogértelmezési álláspontját akkor azzal indokolta, hogy a szavazólap okirat, amelynek rendeltetése a választópolgárok akaratának megjelenítése és a választás eredményének megállapítása. Az NVB szerint ebből következik, hogy sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint a választás titkosságát és a választáson való önkéntes részvételt, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, a szavazóhelyiségből kiviszi vagy a borítékba helyezés előtt felvételt készít róla. Ez azt is jelenti, hogy a választópolgár úgynevezett szelfit sem készíthet magáról a szavazófülkében. Az NVB szerint a szavazás titkosságához hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is. Ennek ellenére az országgyűlési választáson a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint a "gyűjtögetők" 4545 egyéni és 2998 listás szavazólapot vittek haza a szavazókörökből.

10.15: Botka a vadasparkban

A szavazás után Botka László a Szegedi Vadasparkba ment, ahol átadja majd a skarlát íbisz és más dél-amerikai vízimadarak új röpdéjét, és leteszi a barnamedve-kifutó alapkövét. Előtte kislányaival fókát etettek. A SZEGEDma.hu csapata szerkesztősége a helyszínről tudósít.

10.00: Botka László is leadta szavazatát

A József Attila-iskolában 10 órakor leszavazott Botka László (MSZP) parlamenti képviselő, Szeged polgármestere is.

9.40: 5,25 %-os részvétel 9 óráig

A Nemzeti Választási Iroda kiadta a 9 órási részvételi adatokat. Országosan a választásra jogosultak 5,25 százaléka adta le voksát, Csongrád megyében 5,74 százalék (az országos átlagnál magasabb). Szegeden 5,5 százalék arány. A legaktívabb a megyében Ferencszállás 9,52 százalékkal, legalacsonyabb részvétel Óföldeákon volt, 2,38 százalékkal. Összehasonlításképpen 2009-ben országosan a választásra jogosultak 6,03 százaléka szavazott. (A választáson azon a napon végül a szavazók 36,31 százaléka vett részt.) Országosan a választásra jogosultak 1,07 százaléka szavazott. A Dél-Alföldön 6,58, Csongrád megyében 6,52, Szegeden 5.86 százalék volt a részvételi arány.

09.30: B. Nagy László Szőregen voksolt

B. Nagy László (Fidesz-KDNP) parlamenti képviselő felesége társaságában 9 óra 15 perckor leadta szavazatát Szőregen, a helyi általános iskolában.

08.30: Az is szavazhat, akinek megváltozott a neve

Ha a választópolgár neve a szavazást közvetlenül megelőző hetekben változott meg (például házasságkötés miatt), és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, a szavazatszámláló bizottság a választó okmányai alapján állapítja meg a személyazonosságát. A szavazatszámláló bizottságnak ilyen esetekben az okmány egyéb adatainak és az új névre szóló lakcímigazolvány adatainak összevetésével kell megállapítania a választó személyazonosságát. Kétség esetén pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalán lehet az adatokat egyeztetni. Ugyanígy nem lehet kizárni a választójog gyakorlásából azt, akinek a lakcíme közterület-átnevezés miatt megváltozott, és még nem íratta át az új címét. Ebben az esetben (ha a választópolgár lakcímkártyája az adott közterület korábbi elnevezését tartalmazza), a személyi számát tartalmazó hatósági igazolvánnyal igazolhatja magát.

07.40: 0,96 százalékos a részvétel 7 órakor

A Nemzeti Választási Iroda kiadta az első részvételi adatokat. Országosan 7 óráig az arra jogosultak 0,96 százaléka adta le voksát. Csongrád megyében 1,08 százalékos, Szegeden 0,86 százalékos a részvétel. Ez alacsonyabb, mint öt évvel ezelőtt. Csongrád megyét tekintve Klárafalva volt a legaktívabb reggel (2,74 százalék), Csanytelek ébred a leglassabban (0,4 százalék). Összehasonlításképpen: 2009-ben 7 óráig országosan a választásra jogosultak 1,07 százaléka szavazott. (A választáson azon a napon végül a szavazók 36,31 százaléka vett részt.) A Dél-Alföldön 1,1, Csongrád megyében 1,20, Szegeden 0,91 százalék volt a részvételi arány.

07.15: Szavazni személyazonosító igazolvánnyal és lakcímkártyával lehet

Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak vasárnapi választásán az ország 10 386 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között. A választáson kizárólag személyesen és - a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe. A szavazatszámláló bizottság előtt a választópolgár bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja a személyazonosságát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú, a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú, a köztársasági címerrel). A bizottság elfogadja a kártya formátumú ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú gépjárművezetői engedélyt és az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására. Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím igazolására is szükség van a szavazáshoz: vagy lakcímkártyára, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervényre. A személyi azonosító, vagyis a személyi szám a lakcímkártya hátoldalán van, és tartalmazza a hatósági bizonyítvány, illetve az igazolás a személyi azonosító jelről is. A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó egy borítékot is kap, abba teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.

07.00: Mindenhol rendben megkezdődött a szavazás

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak vasárnapi választásán - közölte a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese vasárnap reggel az MTI-vel. Danku Csaba elmondta: az ország 3200 településének mind a 10 386 szavazóköre rendben megkezdte a munkáját, komolyabb fennakadásról nem érkezett jelentés. A szavazás feltételei mindenhol biztosítottak, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat. A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz - tette hozzá. A választás lebonyolításában a választási szervek több tízezer munkatársa vesz részt.

Vasárnap 06.00: Megkezdődött az EP-választás Magyarországon

A több mint 10 ezer szavazókörbe mintegy 8 millió választópolgárt várnak vasárnap, a magyar választópolgárok a 751 fős Európai Parlament 21 képviselői helyének sorsáról dönthetnek. Alábbi cikkünkben részletes információkat találnak az Európai Parlamentről, annak működéséről, szerepéről, illetve az ötévente esedékes európai parlamenti választásról.

Ismét választ az ország: 21 EP-mandátumról döntünk

Vasárnap európai parlamenti (EP-) választást tartanak Magyarországon, a több mint 10 ezer szavazókörbe mintegy 8 millió választópolgárt várnak, míg a külképviseleteken további 7,5 ezren adhatják le szavazatukat a 8 listára. Áder János köztársasági elnök március 8-án írta ki az EP-választást május 25-ére, a magyar választópolgárok 21 képviselői hely sorsáról dönthetnek. A választás egyfordulós, a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok nyolc lista közül választhatnak. A szavazólapon sorrendben a következő pártok, pártszövetségek listái szerepelnek: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Demokratikus Koalíció. A vasárnapi szavazáson a magyarországi névjegyzékben 8 034 274-en szerepelnek, ők az ország 10 386 szavazókörében személyesen szavazhatnak. A szavazókörökben 27 ezer pártdelegált segíti a szavazás lebonyolítását. Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással folyik. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumkiosztás az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik. Nem kaphat mandátumot az a lista, amelyik a voksoláson nem kapja meg a szavazatok legalább 5 százalékát. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. Azok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, 96 külképviseleteken voksolhatnak, ha kérték felvételüket a névjegyzékbe, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint 7572-en szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben. A külképviseleteken most kétszer annyian kívánnak szavazni, mint öt évvel ezelőtt, akkor ugyanis valamivel több mint 3800-an szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, és közülük 3400-an el is mentek szavazni. A külképviseleteken a szavazást - magyarországi idő szerint - ugyancsak reggel 6 és este 7 óra között tartják, az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már szombaton elkezdődik a szavazás. Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak a magyar EP-listákra, a voksolás előtt 1626-an jelezték, hogy a magyar EP-listákra kívánnak voksolni. Öt évvel ezelőtt 5500-an szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján. Azok, akik nem a lakóhelyükön, hanem egy másik magyarországi településen kívánnak voksolni, pénteken 16 óráig kérhették átjelentkezésüket, ezt több mint 56 ezren tették meg.

2009-ben a Fidesz-KDNP győzött

Magyarországon eddig egy alkalommal tartottak EP-választást, még 2009. június 7-én. Akkor a részvételre jogosultak 36,31 százaléka (2 921 779 fő) járult az urnákhoz. A Fidesz-KDNP listájára voksoltak a legtöbben, a megjelent választók 56,36 százaléka (1 632 309 fő), az MSZP lett a második 17,37 százalékkal (503 140 szavazat), a Jobbik a harmadik 14,77 százalék (427 773 szavazat), az MDF pedig a negyedik 5,31 százalékkal (153 660 szavazat). A többi lista nem érte el az 5 százalékos határt, az akkor friss alakulatnak számító LMP 2,61, az SZDSZ 2,16 százalékot kapott. A Fidesz-KDNP 14, az MSZP 4, a Jobbik 3, az MDF 1 képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe, az új államok csatlakozásával azóta Magyarország helyeinek száma 22-ről 21-re csökkent. Érdekességképpen: 2009-ben Szegeden 52,01 százalékot kapott a Fidesz-KDNP (24 021 szavazat), 23,33 százalékot az MSZP (10 777 szavazat), 10,31 százalékot a Jobbik (4763 szavazat), 7,32 százalékot az MDF (3382 szavazat), 3,47 százalékot az LMP (1601 szavazat), 2,47 százalékot az SZDSZ (1140 szavazat). A 2009-es EP-választásról szóló cikkeinket alább olvashatják el:Szegeden is a jobboldal győzöttÍgy értékelt, ünnepelt Szegeden a Fidesz-KDNP és a Jobbik Így magyarázta az eredményeket a szegedi MSZP

BejegyzésSzegedma Hírportál által