Ahol mindenki szava számít – mit jelent az Európai Unió polgárának lenni?

Az Európai Unió csillagai alatt az öreg kontinens huszonnyolc országa kapcsolódik össze a gazdasági, politikai együttműködésért és a békés fejlődésért. De mit jelent EU-s polgárnak, az európai közösség tagjának lenni magyar állampolgárként? Cikkünkben erre kerestük a választ május 9-e, az Európa-nap kapcsán.

A pontosan meghatározott jogokat és kötelességeket biztosító európai polgári státusz bevezetésének gondolata nem a mai kor szüleménye, még az 1960-as években született meg. Előkészítő munkája, a „Polgárok Európája” az emberi méltóság, az alapvető szabadságok, az emberek közötti egyenlőség, a szolidaritás, állampolgári jogok és igazságszolgáltatás alapelveit sorakoztatta fel. Magának az uniós polgárság fogalmának bevezetése azonban jóval későbbre, 1992-re datálható: az Európai Közösség (EK) tagjai ekkor írták alá a Maastrichti Szerződést . Ez a megállapodás a tagállamok polgárainak fokozott védelmét tűzte ki célul az unió számára, létrehozva az európai polgárság intézményét, amely kiegészíti a nemzeti állampolgárságot.

Az európai polgársággal járó jogok

Az így megszületett uniós polgárság többek között az alábbi új jogokkal ruházza fel az európai polgárokat: - A közösség területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog; - A polgárok az európai választásokon, valamint a lakóhelyük szerinti tagállam helyhatósági választásain választójoggal rendelkeznek és választhatók; - Olyan harmadik ország területén, ahol a származás szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, az uniós polgárok jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli védelmét igénybe venni; - Minden uniós polgárnak joga van petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, és panasszal az Európai Ombudsmanhoz fordulni.

Az állampolgársághoz hasonlóan az uniós polgárság arra szolgál, hogy meghatározza a polgárok és az Európai Unió közötti kapcsolatot, amelyet az emberek jogai, kötelezettségei és politikai szerepvállalásai jellemeznek. E kapcsolat hidalná át a szakadékot, amely egyrészt a polgárok életére egyre erőteljesebb hatást gyakorló közösségi intézkedések, másrészt a jogok gyakorlása, kötelességek teljesítése és a demokratikus folyamatokban való részvétel szinte kizárólag nemzeti szinten történő megvalósulása között húzódik.

Bárki kezdeményezhet jogszabály-módosításokat

Az európai polgárság számára újabb nagy lépést jelentett a Lisszaboni Szerződés szignózása 2007-ben. Ennek egyik fő újítása az európai polgári kezdeményezés megszületése, amely lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy közvetlenül az Európai Bizottság felé terjeszthessék elő az EU hatáskörébe tartozó, őket érintő jogszabály-módosításokat. Egy ilyen kezdeményezés elindításához hét különböző tagállamból 1-1 emberre van szükség, akik az aláírásgyűjtés kezdése előtt elküldik a petíció szövegét a Bizottságnak , amely dönt annak elfogadhatóságáról. Ha ez megtörténik, a szervezőknek 12 hónapjuk van rá, hogy egymillió aláírást összegyűjtsenek papíralapon vagy elektronikus formában. A tagállamok legalább negyedéből érkezni kell aláírásnak, illetve a tagállamoknak egyenként is el kell érniük egy minimális értéket, amely az adott nemzet EP-képviselő számának 750-szerese. Ezen feltételek teljesülése esetén az Európai Bizottsághoz kerül a kezdeményezés, melynek sorsáról a következő három hónapban döntenek majd. Egy közmeghallgatás keretén belül is ismertethetik indítványukat a szervezők az Európai Parlamentben.

Ha a Bizottság jogalkotási javaslat előterjesztése mellett dönt, a szokásos jogalkotási eljárás indul el. Az Európai Bizottság javaslata a jogalkotó elé kerül, és elfogadása esetén jogszabály válik belőle. További információért forduljon a EUROPE DIRECT SZEGED irodához!

Elérhetőségek:

EUROPE DIRECT Szeged 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 54. Tel/Fax: 36/62/544-242 www.u-szeged.hu/irsi/ed ed@irsi.u-szeged.hu