A szerbek egyre kevésbé "szeretik" a demokráciát

A Szerbiában élők mindössze egyharmada hisz a demokráciában, ami csökkenő támogatottságot jelez - derült ki a szerbiai Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) és az amerikai Nemzeti Demokratikus Intézet (NDI) szerbiai részlegének márciusi felméréséből, amelyet szerdán Belgrádban ismertettek.

Hét évvel ezelőtt még a megkérdezettek 40 százaléka vélte úgy, hogy a demokrácia a lehetséges politikai rendszerek legjobbika, és ugyanennyien gondolták úgy, hogy van ennél jobb megoldás. A mostani eredmények történelminek számítanak, az országban még soha nem viszonyultak ilyen sokan negatívan a demokráciához - magyarázta

Djordje Vukovic

, a CeSID programigazgatója. A megkérdezettek 78 százaléka szerint 1945 és 1990, vagyis a szocializmus és

Josip Broz Tito

elnöksége idején volt a legjobb Jugoszláviában élni.

Slobodan Milosevic

jugoszláv diktátor hatalmának 2000 októberi megdöntését csupán a megkérdezettek 15 százaléka tartja a demokratikus fordulat pillanatának, jelentős többségük inkább "Szerbia összeomlásának kezdetét" látja az akkori eseményekben. A felmérés arra is rávilágított, hogy a Szerbiában élők többsége szeretné, ha megváltozna a választási rendszer, és nem pártokra, hanem egyes emberekre lehetne szavazni. "Ma a megkérdezettek fele szerint a demokrácia önmagában nem vonzó, és vannak más rendszerek, amelyek megfelelőek lehetnének Szerbia számára. A leggyakoribb válasz az volt, +mindegy, milyen rendszerben élek, az számít, hogy van-e elég pénzem+" - ismertette a részleteket Vukovic. Ehhez kapcsolódóan az is kiderült, hogy a válaszadók negyede állandó rettegésben él rossz anyagi helyzete miatt.