Szűcs Tamás: jól járt Magyarország az uniós tagság eddigi tíz évével

Bár lehetett volna jobb is Magyarország EU-tagságának elmúlt tíz éve, nem lehet állítani, hogy az ország ne járt volna jól a csatlakozással, a tények az ellenkezőjét igazolják - mondta Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője.

Magyarország EU-csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából az MTI-nek nyilatkozva Szűcs Tamás kiemelte: a gazdasági adatokat tekintve kétségtelen, hogy az ország gyarapodása kedvezőbben is alakulhatott volna, a 2004-es várakozások felülmúlták a valóságos növekedést. Az EU-átlaghoz képest csak 4 százalékpontnyit növekedett Magyarország GDP-je 2004 és 2012 között: míg kezdetben az uniós átlag 63 százaléka volt, végül csak 67 százalékig emelkedett a magyar GDP. Szűcs Tamás elmondta: Magyarországot a nála kedvezőtlenebb helyzetből induló országok - például a balti államok, Lengyelország és Szlovákia - ebből a szempontból beérték vagy meg is előzték. Igaz, a jobb helyzetből indulók - Szlovénia, Csehország és Ciprus - még alacsonyabb GDP-növekedést értek el. Hangsúlyozta, az azonban nagyon fontos, hogy Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője az uniós támogatásoknak, mindenképpen az első három tagállam között van ebben a tekintetben. A közcélú fejlesztések 90-95 százalékát támogatta az EU, mintegy 80 ezer projekt valósult meg uniós forrásokból. A képviselet-vezető úgy fogalmazott, történelmi léptékű volt a 2004-es bővítés, és nagy eredménye, hogy Magyarország egyenrangú félként ülhet a tárgyalóasztalnál, nagy súlyú ügyekbe szólhat bele, továbbá komoly lendületet adhat bizonyos uniós ügyeknek. A 2014-2020-as közös költségvetésről folytatott tárgyalásokon például jó eredményt ért el azzal, hogy összefogott több, hasonló helyzetben lévő tagállammal - emlékeztetett. Szűcs Tamás összegezve azt mondta, nem vitatható, hogy lehetett volna jobb is az elmúlt tíz év, "de azt állítani, hogy nem volt jó, nagyon meggondolatlan", és a tények sem ezt támasztják alá. Véleménye szerint Magyarország uniós tagságával kapcsolatban a 2011-es soros EU-elnökség jelentette a fordulópontot. Az elnökség minden újonnan csatlakozott tagállamnak próbatételt jelent. Hangsúlyozta: Magyarország elnöksége szakmailag nagyon jól sikerült, ezt az Európai Bizottság is így látta. Komoly eredmények születtek abban a félévben - tette hozzá, utalva egyebek mellett Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárására, a Duna- és a romastratégiára, valamint a megerősített gazdasági kormányzás eszközrendszerének kialakítására. A képviselet-vezető szerint már régen nem érvényes a régi és az új tagállamok közötti megkülönböztetés. Ez többi között abból is látszik, hogy a jelenlegi bizottságban is sok fontos posztot a 2004-ben csatlakozó tagállamok képviselői töltenek be, például a lengyel biztos felel a költségvetési ügyekért, a szlovák biztos pedig a testület egyik alelnöke - közölte. Mint mondta, az euroszkeptikus hangok bizonyos időszakokban más tagállamokban is megerősödtek, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában, valamint jó néhány "régi" tagállamban is tapasztaltak már hasonlót. Magyarországon soha nem került hatalomra euroszkeptikus párt, és mivel a parlamentben jelenleg is csak a képviselői helyek 11,5 százalékát foglalja el "egy olyan párt, amely az unióból való kilépést támogatja", nem reális ettől tartani - vélekedett. Hozzátette: a többi párt egyértelműen az EU-tagság híve. Kitért arra is, hogy csaknem tíz év után Magyarország tavaly kikerült a túlzottdeficit-eljárásból. Ezt a bizottság örömmel fogadta, hiszen a testületnek nem az a célja, hogy minél tovább benn tartson az eljárásban egy országot, hanem éppen az, hogy onnan mielőbb kikerüljön - közölte. Mint mondta, ez akkor történhet meg, ha a tagállam eleget tesz az ehhez szükséges feltételeknek, amit a bizottság tanácsaival is igyekszik segíteni. Szűcs Tamás arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság feladata a szerződések betartatása, és ez vezérelte akkor is, amikor a Magyarországgal kapcsolatos nyitott kérdésekről volt szó. Tavaly őszre egy kivételével a nagyobb fajsúlyú vitás kérdéseket sikerült megoldani, az adatvédelmi biztos ügyében pedig néhány hete hozott ítéletet az Európai Bíróság, és a bizottságnak adott igazat - idézte fel. Hozzáfűzte: a magyar kormány kötelezettséget vállalt az ítélet végrehajtására. Mint mondta, vannak még folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások, de ezek már kevésbé lényeges kérdéseket érintenek, és az eljárások számát tekintve Magyarország a tagállamok között "a középmezőny alján található", vagyis nem nagy az ellene folytatott eljárások száma. Hozzátette: olyan ügye még nem volt Magyarországnak, amely miatt pénzbírsággal sújtották volna, mivel nem hajtotta végre az Európai Bíróság döntését, holott szinte minden más tagállamban volt már erre példa. Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és az ország 2004. május 1-jén vált az unió teljes jogú tagjává.