Orbán: ipari rezsicsökkentést is tervez a kormány

A háztartások és a közintézmények energiaköltségeinek csökkentésén túl a kormány a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést, az ipari felhasználású energia árát is csökkenteni szeretné - tudatta pénteken Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek tanácskozását követően. Szó esett az Ukrán válságról is.

A miniszterelnök ismét megerősítette: álláspontja az, hogy a versenyképesség kulcsa a jövőben az energia ára lesz. Az ipari felhasználású energia árcsökkentésének részletei ismertetését "egy, a választások utáni sajtótájékoztató témájának" nevezte a kormányfő. Orbán Viktor közölte, hogy március 27-én adják majd át Szada közelében a Szlovákiát és Magyarországot összekötő földgáz-vezetéket, amely uniós támogatással valósult meg.

Makulátlan ukrán kisebbségpolitikát akarunk

Magyarország olyan demokratikus Ukrajnát akar, amely elfogadja az európai normákat, és a magyar szempontból legfontosabb kérdésben, a nemzeti kisebbségek védelme kérdésében is makulátlan - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő kifejtette, hogy a csúcstalálkozón az ukrajnai válsággal kapcsolatban a tagállami vezetők egyfelől megfogalmazták Ukrajnával szembeni követelményeiket, másfelől döntöttek az Oroszországgal szembeni szankciók bővítéséről. Ami a kijevi vezetéssel szembeni elvárásokat illeti, Orbán Viktor szerint a csúcsvezetők által elfogadott szöveg a leghatározottabban kiáll a nemzeti kisebbségek védelme mellett, felhívja az ukrán kormányt arra, hogy az alkotmányozási folyamatban kellő súllyal vegye figyelembe a területi és a nyelvi sokszínűséget, és mutasson erőt minden olyan szélsőséges erővel szemben, amely föllép a sokszínűség ellen. Ezzel kapcsolatban a kormányfő kitért arra: Magyarország nem írta volna alá Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodást, ha Ukrajna valóban eltörli a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát engedélyező törvényt. Magyarország - mondta Orbán Viktor - nem csupán rossznak, hanem egyenesen illegitimnek minősítette a törvény eltörlését, amit aztán az államfői teendőket átmeneti jelleggel ellátó Olekszandr Turcsinov parlamenti elnök nem írt alá. Az Oroszországgal szembeni intézkedések terén az unió nem lépett túl az előzetesen kijelölt második fázison, vagyis nem tért át a messzemenő hatással járó gazdasági szankciókra - jelezte a kormányfő. Mint elmondta, a mostani bővítés után 33 nevet tartalmaz a vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott tisztségviselők listája. A csúcsvezetők döntöttek az Oroszországgal való uniós, illetve kétoldalú tárgyalások lemondásáról is. Orbán Viktor a sajtótájékoztatón egy erre vonatkozó kérdésre adott válaszában leszögezte: a paksi atomerőmű bővítésének kérdését ez nem érinti, az ugyanis lezárt ügy, amelyen már nincs miről tárgyalni. A magyar kormányfő megjegyezte, hogy Ukrajna ma nagyon nehéz helyzetben van, állami létének gazdasági alapjai kérdőjeleződtek meg, és ilyen körülmények között az EU részéről az a helyes politika, ha Ukrajna melletti kiállását, az ország támogatásának a készségét hangsúlyozza. Orbán Viktor szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) "technokrata szemléletű követelményeket", így jelentős energiaár-emelési követelményt fogalmazott meg Ukrajnával szemben. Orbán Viktor a sajtótájékoztatón közölte, hogy március 27-én adják át Szada közelében a Szlovákiát és Magyarországot összekötő földgáz-vezetéket, amely uniós támogatással valósult meg, és amely azt teszi lehetővé, hogy Magyarország - kapcsolódva a szlovák-cseh összeköttetéshez - észak-európai, vagyis nem orosz eredetű gázt fogadjon adott esetben. Megjegyezte, hogy ennek a gazdaságossága ugyan kérdéses lehet, ám bizonyos helyzetekben - mint amilyen most is előállt Ukrajnával kapcsolatban - előtérbe kerül az energiaellátás biztonsági vetülete. A miniszterelnök beszámolt arról, hogy az EU-csúcson Ukrajnától függetlenül is megvitattak energiapolitikai kérdéseket. Kifejtette azon véleményét, hogy az európai versenyképesség kulcskérdése a jövőben az energia ára lesz. Ezzel kapcsolatban bejelentette: a magyar kormány a háztartások és a közintézmények energiaköltségeinek csökkentésén túl a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést, olcsóbbá kívánja tenni az ipari felhasználású energiát. Az uniós országok közt zajló vitában - derült ki Orbán Viktor beszámolójából - Magyarország a többi visegrádi országgal együtt azt a brit álláspontot vallja, amely szerint az atomenergia-termelés fejlesztése ugyanúgy támogatást érdemel, mint az úgynevezett megújuló energiaforrások felhasználásának az aránynövelése. Az energiapolitikával szorosan összefüggő klímapolitikát illetően a kormányfő azt hangsúlyozta, hogy az üvegházhatást okozó gázkibocsátás tervezett csökkentésének ütemezésekor a tagországoknak minél nagyobb döntési szabadságot kell biztosítani a 2020 utáni évtizedekre szólóan.