B. Nagy László nonprofit energiaszolgáltatásról beszélt Mórahalmon + FOTÓK

B. Nagy László (Fidesz-KDNP) bizonyságlevelet adott át Mórahalmon, és egy 100 milliós egészségügyi beruházást jelentett be péntek esti fórumán.

Mórahalmon zárta kampányfórumainak körútját

B. Nagy László

(Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselőjelölt pénteken, akit

Nógrádi Zoltán

, a település polgármestere fogadott, sok sikert kívánva a Csongrád megyei 2-es körzet képviselőjelöltjének az áprilisi választásokra, és kifejezve reményét, hogy a Homokhátság ahogy eddig, továbbra is fejlődési pályán marad. „Közel 2400 támogató aláírást sikerült összegyűjteni, a mórahalmi választópolgárok 50 százaléka adta le ajánlását a kormányoldalnak” - mondta el köszöntőjében a polgármester kiemelve, sikerült forrást szereznie arra, hogy kompenzálják azt a 260 helyi családot, amely nehéz helyzetbe került a Mórakert felszámolása miatt. Nógrádi Zoltán arról is beszélt, hogy a közelmúltban 3000 honosítást hajtottak végre a térségben, a következő lépés pedig a települést elkerülő út építése jelenti majd,

melynek az alapkövét csütörtökön tették le

.

1,46 milliárd forint adósságot vállalt át az állam

B. Nagy László először megköszönte a helyieknek azt a munkát, amit az aláírásgyűjtésben végeztek, majd egy bizonyságlevelet adott át Nógrádi Zoltánnak. Ebben az állam adósságátvállalásáról nyilatkozott a miniszterelnök,

Orbán Viktor

kifejtve, hogy az állam mint minden településért, úgy Mórahalomért is kötelezettséget érez, és 1,46 milliárdnyi tartozást ír jóvá, hogy ne nyomassza a települést olyan teher, ami az itt lakók mindennapjait nehezíti. Megtudhattuk azt is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma 100 millió forintért fejleszt majd Mórahalmon egy egészségközpontot, ami a műtétek utáni rehabilitációban segít a térség betegeinek főként eszközellátásban. B. Nagy László a fórumon először a választási törvény változásait mutatta be a megjelenteknek, majd a kormányváltás időszakára tért ki. Elmondta, hogy a 2010-ig politikai, gazdasági, morális mélyrepülésben volt részünk. Az államadósság a bruttó hazai össztermék 83 százaléka volt, ehhez jött az önkormányzatok, vállalkozások, állampolgárok adóssága, így lett 130 százalék összesen. „Fordulat kellett, a lakosság nem bírt többet, ezért úgy gondoltuk, hogy fizessenek a pénzügyi szektor, a telekommunikáció, energiaszektor szereplői. Ez a különadó kiverte a biztosítékot az ellenzéknél, Brüsszelnél és a multinacionális anyavállalatok országainál, velük szemben a mai napig is folyik a harc. De ebben az időszakban születtek a döntések a rezsicsökkentésről is, mert szükség volt arra, hogy az állampolgárok zsebében is maradjon pénz. Az intézkedések hatására soha nem látott módon kezdett csökkenni az infláció, ma már 2 százalék alatt van. Az embereknél pénz maradt a rezsicsökkentés, az egykulcsos adó és a családi adókedvezmény miatt, és a családok elkezdték visszafizetni az adósságaikat. Több mint 2000 milliárdnyi állampapírt vásároltak a magyarok. Elkezdett nőni a lakossági fogyasztás is. Most 2,5-2,8 százalékos gazdasági növekedést jósolnak az egykor minket leminősítő elemzők” - mondta B. Nagy László.

Nonprofittá válhat az energiaszolgáltatás az országban?

Megtudtuk: ha a következő uniós ciklus pénzei egy ilyen táptalajra érkeznek majd, akkor nagyon komoly fejlődési pályára léphetünk, a régió legversenyképesebb államává váltunk már most. „Két kockázati tényező lehet: április 6-a, mikor a választók úgy gondolhatják, hogy mégsem tetszett nekik az elmúlt négy év, ebben az esetben az ellenzék majd mindenhez hozzá akar nyúlni, ami erre a pozitív pályára állított minket. Vissza akarják fizetni a multiknak a tőlük elvett pénzt, de az Alkotmány tiltása miatt (nem emelhetik az államadósságot) az emberektől veszik el a forrásokat. A másik kockázat pedig az ukrán válság elhúzódása lehet, mert ezt a térséget egy befektetési körben nézik a külföldiek. Ha a nemzetközi tőke kiáramlik, hiába jók a számaink, innen is elmennek a befektetők, és a forint leértékelődhet” - emelte ki a politikus hozzátéve, hogy amit képviseltek eddig, azt reálisan be is tudják tartani, a kormány ugyanezt a politikát folytatná. „Haza, munka, család, gyerekek: ezzel a négy szóval lehet azt a 800 döntést jellemezni röviden, ami a Parlamentben történt. A rezsicsökkentés területén sem szeretnénk megállni, a kis- és középvállalkozóknak is magas energiaköltséggel dolgoznak, a tervünk hosszú távon az, hogy az energiaszektort nonprofittá tegyük” - fűzte hozzá. A Homokhátságra kitérve arról beszélt B. Nagy László, hogy 25 év alatt a mezőgazdaság komolyan visszaesett. A jövő pedig az agrárium és a feldolgozó ipar, az állatállomány felduzzasztása lehet. Egy hektárnyi föld bevételtartalma a negyedére esett vissza az elmúlt időkben, ezt vissza kell fordítani. Az egyik legfontosabb teendő a vízkészlet helyreállítása. A talajvíz szintje drasztikusan csökken az 1970-es évektől. „Politikai erőt kell felmutatni, hogy a vízkérdést rendezzük. Erre születtek tervek, és ezeket végre is tudjuk hajtani, ha újra felhatalmazást kapunk áprilisban” - zárta gondolatait a képviselőjelölt.