Paksi erőmű: A Vértanúk terén ért véget az ellenzéki demonstráció (FRISSÍTVE!)

Hétfő este háromnegyed nyolc után egy kevéssel ért véget a paksi atomerőmű bővítése elleni ellenzéki tiltakozás a fővárosi Vértanúk terén. A résztvevők a Várból fáklyákkal vonultak le a Kossuth tér mellé.

A demonstrálók élén a vasárnap a Sándor palotára kitűzött egyik transzparenst, illetve egy nemzeti színű és egy uniós lobogót vittek az aktivisták. A transzparensen a "Miért féltek a népszavazástól?!" felirat volt olvasható. A tüntetők a vonulás alatt különböző jelszavakat skandáltak, többek között: "Szégyen gyalázat, eladtad a hazádat!", "Népszavazást Paksról!" illetve hogy "Nem kell Paks 2!". A demonstrálók rendőri felvezetéssel vonultak, útvonalukon elhaladásuk idejére leállították az autóforgalmat. Útközben, amikor a tömeg vége lekanyarodott a Lánchídról, az eleje akkor érte el a Magyar Tudományos Akadémia épületét. A Vértanúk terén a tüntetés több résztvevője felment arra a hídra, amelyen

Nagy Imre

mártír miniszterelnök szobra áll. Itt az Együtt-PM egyik aktivistája,

Barabás Richárd

egy megafon segítségével arról beszélt, hogy a paksi bővítéssel egyelőre csak baj van. Hangsúlyozta: a demonstrációt azért tartották, hogy emlékeztessék a hatalmat és világossá tegyék mindenki számára, miért nem nyugszanak bele, hogy az államfő aláírta a bővítésről szóló jogszabályt. Kiemelte, az ellen is tiltakoznak, hogy a beruházáshoz szükséges hitelt "

Putyin

Oroszországától veszi fel

Orbán Viktor

". Szavai szerint ez a hitel drága és a hűségidő is hosszú rajta, de segítségével "a Fidesz egy rövid időre akciós áru gázt kap, amivel rezsicsökkentést hazudhat a választóinak". A szónok azt is kijelentette, hogy Csernobil és Fukusima után nincs veszélytelen atomenergia. Beszéde alatt a tömeg többször is skandálta, hogy "nem hagyjuk". A demonstrálókat a Vértanúk terén néhány ellentüntető fogadta, de az MTI helyszínen lévő tudósító nem látták, hogy egy kisebb szópárbajon túl bármilyen atrocitás történt volna.

Korábban írtuk:

A köztársasági elnöki hivatalnál demonstráltak az Összefogás pártjai az ellen, hogy Áder János államfő aláírta a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló törvényt. A megmozduláson Jávor Benedek, a PM társelnöke párhuzamot vont a paksi bővítés elleni tiltakozás és az 1988-as bős-nagymarosi vízlépcső megépítése elleni tüntetés között. Az ellenzéki politikus bírálta, hogy míg akkor

Orbán Viktor

,

Áder János

és

Kövér László

a beruházás leállítását és népszavazást követeltek, ma "a másik oldalon állnak", s a hatalom fél kikérni az emberek véleményét. "Gőgösen kioktatják az embereket", arra hivatkozva, hogy nem értenek hozzá, s nem érdekli őket, hogy milyen terheket rak a paksi bővítés a "következő generációk nyakára" - mondta

Jávor Benedek

. A független országgyűlési képviselő szerint 26 éve az összefogás gátat szabott egy végig nem gondolt, káros beruházásnak, a hatalom pedig összedőlt, s szavai szerint "ez is összedől majd". Úgy fogalmazott, hogy az erőmű bővítéséről kizárólag a magyar lakosság dönthet az április 6-i országgyűlési választáson és egy kiírandó népszavazáson. A Sándor-palota előtt egy kiáltványt olvasott fel az Együtt-PM-nek az a három aktivistája -

Barabás Richárd

,

Simándi Szelim

és

Rózsa Milán

-, akik vasárnap egy létrán felmásztak az épület erkélyére. Simándi Szelim, aki megköszönte, hogy az államfő előző nap "nem lövetett közénk", arról beszélt, a köztársasági elnöknek a nemzet egységét kellene megtestesítenie, de ez hétfőn "megint nem sikerült", mert aláírta a paksi "paktumot". Szerinte a paksi bővítés esetében nincs egység, az ország nagyon megosztott, a kormány "fittyet hány" a nemzetnek arra a felére, amelyik "nem akarja, nem így akarja, vagy így nem akarja ezt a megaberuházást". A nemzetnek ezt a részét az államfő is cserbenhagyta - jelentette ki. Hangsúlyozta: az egyezményt hiába kötötték és szavaztatták meg, hiába írta alá az államfő, nem fog életbe lépni, mert azt meg fogják akadályozni, "vissza fogjuk csinálni". A problémákat közé sorolta, hogy a megállapodásról felhatalmazás nélkül döntött a miniszterelnök, egy személyben, kény és kedv szerint. Rózsa Milán felszólította Orbán Viktor kormányfőt, hogy nézzen körül a világban, mert "szembe mész a forgalommal". Hangsúlyozta, hogy világszerte napról-napra hatékonyabb és olcsóbb dolog a megújuló energiaforrások segítségével állítani elő az áramot. Feltette a kérdést a kormányfőnek, hogy miért viszi Magyarországot vissza a múltba. Az iparban, ami elavult, az drága, Paks 2-ben pedig a kettes egyre inkább azt jelenti, hogy az ott megtermelt áram kétszer olyan drága lesz, mint a mostani - folytatta. A Fidesz politikusoktól azt kérdezte, miért akarnak "a választásokig egy kampánycélra felhasznált rezsicsökkentésért egy ötven évig tartó rezsiemelést". Azt hangsúlyozta, hogy sokan félnek az atomenergiától és minden magyarnak joga van a biztonsághoz. Szavaik szerint ezeket a magyarokat a hétfői aláírás jogfosztottá tette, mert az állam nem törődött a félelmükkel, az állam meg sem próbált válaszokat adni a kérdéseikre. A megállapodást és annak létrejöttét gyalázatnak nevező Barabás Richárd hangsúlyozta, nem hagyják, hogy "ez a paktum" életbe lépjen. A felszólalások alatt a tömeg többször is azt skandálta: "nem hagyjuk" A rendezvény előtt megjelent a Fidelitas néhány aktivistája, akik a Sándor-palotától nem messze feszítettek ki két transzparenst.

Falusi Vajk

, a szervezet alelnöke újságíróknak azt mondta, a hitelesség és a hiteltelenség kérdésére akarják felhívni a figyelmet, mert azok, akik korábban támogatták a beruházást ma "kampánycélokra használják fel" azt. A demonstráción a rendezők közlése szerint legalább 500 voltak, a tömegben több MSZP-s és néhány PM-es zászlót lehetett látni. Egy szimpatizáns "Orbán bűze a paksi bűne" feliratú táblát tartott, egy vörös színű, sárga sarló kalapácsos transzparensen pedig az állt: Nem leszünk gyarmat. A tüntetés résztvevői a Sándor-palota bejáratánál megemlékeztek

Göncz Árpád

volt köztársasági elnök születésnapjáról. A beszédeket követően a tüntetők fáklyákkal a Kossuth térre vonultak.