Közélet

Farkas Sándor: óvni kell a Tiszát, nem pedig legyőzni!

Farkas Sándor: óvni kell a Tiszát, nem pedig legyőzni!

2014. február 3., hétfő
Farkas Sándor: óvni kell a Tiszát, nem pedig legyőzni!
farkas_sandor_gs

A Tisza élővilágának emléknapján soha ne feledjük: nap, mint nap meg kell óvnunk a Tiszát, a természetet, ne akarjuk legyőzni őt! - írja a folyó ciánszennyezésének évfordulója kapcsán Farkas Sándor országgyűlési képviselő.

Az országgyűlési képviselő a Tisza védelmére, fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve a folyó és a természet védelmének szükségességét

annak az évfordulónak

a kapcsán, melyet sokan a csernobili atomkatasztrófa óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának tartanak.

A Tisza keletkezésének legendája

Meg volt már teremtve az egész világ, megvoltak a hegyek, völgyek, kisebb és nagyobb folyók, csak még a Tisza állott ottan az Úr zsámolyánál. - Hát teveled mit csináljak, szegény fejeddel? - kérdi az Úristen. - Csak bízd rám, Atyám - mondja Jézus Krisztus -, majd eligazítom én! Azzal Jézus elővett egy aranyos ekét, elébe fogott egy szamarat, s azt mondja a Tiszának, hogy menjen utána mindenütt a barázdában. Azután nekivetette az ekét a földnek, szántotta a folyónak az ágyat, az pedig ment mindenütt a nyomában. Hanem szerteszéjjel igen sok cötkény (szamárkóró) volt mindenfelé, a szamár pedig éhes is volt, meg amint tudjuk, nagyon szereti is a cötkényt: egyikhez is hozzákapott, a másikhoz is, s nem haladt egyenesen, hanem ide-oda rángatta az ekét. Azért olyan girbe-gurba, csivirgős-csavargós a Tisza folyása.

A tiszai ciánszennyezés egy több ország területét érintő környezeti katasztrófa volt, amelyet az okozott, hogy 2000. január 30-án a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből százezer m³ cianid-és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le. A csernobili atomkatasztrófa óta történt legnagyobb környezeti katasztrófának nevezték. Ennek emlékére nyilvánították február elsejét a Tisza élővilágának emléknapjává - írta portálunknak eljuttatott közleményében Farkas Sándor országgyűlési képviselő. Az országgyűlési képviselő felidézte a folyó irodalmi vonatkozásait is:

Jókai Mór

például a „legmagyarabb folyónak” nevezte a Tiszát (igaz, akkoriban a Tisza teljes hosszában magyar területeken folyt)! Nagy költőnk,

Juhász Gyula

pedig így fogalmazott: „...míg bennünk lélek él és nóta, Tisza lesz a magyarok folyója”. "A Tisza élővilágának emléknapján soha ne feledjük: Nap, mint nap meg kell óvnunk a Tiszát, a természetet, ne akarjuk legyőzni Őt! Jusson folyton eszünkbe: természettel egyek vagyunk, legyőzhetjük, de akkor már nem leszünk mi sem és nem is lesz hol ünnepelnünk" - hangsúlyozta Farkas Sándor.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.