A 71 évvel ezelőtt hősi halált halt honvédekre és munkaszolgálatos áldozatokra emlékeztek Hódmezővásárhelyen.
1943. január 12-én reggel megremegett az ég és a föld a Don partján. A magyar honvédek étlen és szomjan, lőszer és fegyver hiány ellenére, hóban és fagyban is a végsőkig hősiesen ellenálltak a sokszoros túlerővel szemben. A szovjet Vörös Hadsereg 1943. januári átfogó támadása következtében odaveszett a magyar 2. hadsereg jelentős része: a kétszázezres seregből 120 ezren, köztük 113 hódmezővásárhelyi soha nem tért haza. A megemlékezés a Belvárosi Katolikus Templomban kezdődött, ahol gyászmisét celebrált
Németh László
esperes, plébános és
Alácsi Ervin
százados, római katolikus tábori lelkész; imát és beszédet mondott
Demeter János
tartalékos református tábori lelkész. A gyászszertartást követően a résztvevők közösen vonultak át a Hősök terére a második világháborús emlékműhöz, ahol többek között koszorút helyezett el Huszár Ferenc alezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár megbízott parancsnok-helyettese is. Végül az emlékezők meggyújtottak száztizenhárom, a vásárhelyi hősi halottak neveivel ellátott gyertyát, amelyeket az emlékműnél helyeztek el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.