Jól bevált embereiben bízik a Fidesz: képviselőjelöltek rezsicsökkentésről, foglaloztatásról, ELI-ről

Négy olyan politikus van megyénkben, akik jelenleg is országgyűlési képviselők, és most tavasszal is megmérettetik magukat. Mindannyian a Fidesz színeiben politizálnak, ketten közülük első ciklusukat töltik a parlamentben. A SZEGEDma.hu-nak a kormány eddig munkáját értékelték, s szóltak arról is, mit várnak a választások évétől.

A rezsicsökkentést, a családi adókedvezmény kiszélesítését, illetve a foglalkoztatás bővítését mind a négy fideszes országgyűlési képviselő meghatározó eredménynek tartja.

Bohács Zsolt

és

B. Nagy László

(Szeged) 2010 óta vesz részt az országos politikában, a Csongrád megyei 3-as számú választókerület (Szentes-Csongrád) képviselője,

Farkas Sándor

már 1998 óta, míg

Lázár János

(Hódmezővásárhely-Makó) 2002 óta. Ők négyen egyéniben ismét indulnak, a többi párt új jelöltekkel rukkolt elő a tavaszi választásokra.

Bohács: a kormány megbecsüli az édesanyákat, ösztönzi a gyermekvállalást!

„Küzdelmes, de sikeres év volt a 2013-as esztendő. Legfontosabb momentumok közé sorolom, hogy az új, családoknak kedvező egykulcsos adó idén január elsejétől már tisztán működhet a szuperbruttó kivezetésével. A családi adókedvezmény kiszélesítését és a gyed extra bevezetését a gyermekvállalás ösztönzése és az édesanyák megbecsülése miatt tartom rendkívül jelentős eseménynek” – hangsúlyozta Bohács Zsolt. A Csongrád megyei 1-es választókerület fideszes országgyűlési képviselőjelöltje szerint mérföldkőhöz érkezett az ország akkor is, amikor Brüsszel megszüntette a túlzottdeficit-eljárást, amit a politikus a szocialista kormányok egyik legnagyobb bűnének tart, hiszen az ország eladósítása miatt vezették be. Az új Büntető Törvénykönyv hatályba lépése ugyancsak fontos esemény volt Bohács szerint, hiszen annak számos paragrafusa az állampolgárok védelmét erősíti. „Nem lehet kihagyni a sorból a pedagógusok béremelését és az egészségügyi dolgozók bérrendezésének megkezdését sem, ami sok szegedit érint. De itt említeném a sporttámogatások megemelését is, hiszen nem győzöm hangsúlyozni, hogy a sport befektetés az egészségbe, és minden egyes sportra fordított forint háromszorosa térül meg a későbbi egészségügyi kiadásokon” – közölte. Szeged legfontosabb eseményei között említette, hogy a kormány kiemelt nagyberuházássá nyilvánította az ELI lézerközpont megépítését, így hosszú évek után így ismét egy termelő beruházás indult el.

„2014-ben arra számítok, hogy a tavalyi esztendő harmadik negyedévében megjelent pozitív gazdasági adatok tovább javulnak, és a magyar gazdaság végre hosszú távon is fenntartható növekedési pályára áll. Azon kell dolgoznunk 2014-ben, hogy a pozitív folyamatok a lakosság közvetlen hasznára legyenek. A minimálbér emelését a nyugdíjak reálértékének növelését ide kell sorolni” – fogalmazott. A választások tükrében elmondta, arra számít, hogy Magyarország polgárai értékelik mindazt az erőfeszítést és munkát, amit 2010 óta végzett a kormány, és bizalmat kapnak arra, hogy tovább dolgozhassanak, hiszen – ahogy megjegyezte – a tennivaló akad még bőven.

B. Nagy: a válságra adott magyar válasz helyes volt!

B. Nagy László kormánymegbízott, Csongrád megye 2-es számú választókerületének fideszes képviselője szerint egy-két döntést kiemelni az elmúlt három évből nehéz, mert rendkívüli teljesítményt tudhat maga mögött ez a kormány. „Csak az idén 255 törvényt fogadtunk el a benyújtott 432-ből. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt három évben csaknem 1500 jogszabály került elénk. Én inkább arra helyezném a hangsúlyt, miért volt erre az erőltetett menetre szükség. Azért, mert a politika adósa volt az embereknek egy működőképes, a feladatokat és ráfordításokat, a versenyképességet és a szociális szempontokat egyensúlyban tartó állam létrehozásával. Azért nem sikerült ez a rendszerváltás óta, mert vagy nem volt meg az ország vezetőiben a kellő elszántság, vagy a biztos parlamenti többség hiányzott. A határozott döntésektől ódzkodtak az előttünk járók, mert féltek a népharagtól és a pénzpiac rosszallásától. Ez az ő felelősségük. Ez vezetett oda, hogy erőtlen, gyenge nemzetgazdaság kapta telibe a nyugati világból érkezett pénzügyi válságot 2008-ban. Az állam, és az állampolgárok adósságspirálba kerültek, amely naponta 6,5 milliárd, éves szinten kétezer milliárd forint törlesztését jelentette. Olyan gazdaságot örökölt a 2010-ben hivatalban lépő kormány, hogy azonnali lépésekre volt szükség. Cselekednünk kellett, hiszen kétharmados felhatalmazást kaptunk a választóktól. Lehet azon vitatkozni, hogy vajon a lehető legjobb döntéseket hozta-e meg a parlament, azon azonban nem, hogy az új gazdaság- és társadalompolitika már rövid távon is látványos eredményeket hozott” – szögezte le B. Nagy László.

Emlékeztetett, ma már nem fenyeget az államcsőd veszélye, a családokat a nyugdíjasokat sikerült megvédenie a kormánynak, működőképes maradt az egészségügy, az oktatás, egyre többen dolgoznak. „Nemcsak jóléti intézkedéseket engedhetünk meg magunknak, hanem a gazdaság élénkítésére is nagy összegeket fordít saját erejéből az ország. Ez olyan tény, amit szerencsére ma már egyre kevesebben vitatnak” – jegyezte meg. B. Nagy úgy értékelte, a 2013-as év volt az, amikor a korábbi döntések haszna láthatóvá, érezhetővé vált a családok és a nemzetgazdaság szintjén egyaránt. Az esztendő a rezsicsökkentés bejelentésével indult. „A kormány három és fél évvel ezelőtt megkezdett tudatos gazdaságpolitikája vezetett odáig, hogy be tudott avatkozni a bankok és az energiaszolgáltatók életébe a lakosság javára. Örülök, hogy nem lett igazuk azoknak, akik azzal riogattak, nem fogják betartani a szolgáltatók a számukra kedvezőtlen döntést. De éppen az általam vezetett kormányhivatal is azért jött létre, hogy a törvényeket végrehajtsák. Idén jelentős előrelépés történt a foglalkoztatás terén, a munkanélküliek száma jelenleg a 2008-as szinten van a megyében, végre elmondhatjuk, hogy az országban közel négy millióan dolgoznak. A növekvő foglalkoztatás mögött kisebb mértékben ugyan, de ott a versenyszféra, és persze sokat jelent a közfoglalkoztatás is. Csak a téli közmunka programba 7600 embert vontunk be Csongrád megyében. Az ezért kapott 50 vagy 70 ezer forint értéke sem morálisan, sem anyagi szempontból nem hasonlítható össze a korábbi segéllyel, hiszen ezért meg kell dolgozni. A legnehezebb helyzetben lévők támogatása így valósul meg. Vagy például azáltal, hogy a családi adókedvezmény jövőre már a járulékoknál is érvényesíthető lesz, így újabb 260 ezer ember fog több pénzt hazavinni” – sorolta a fideszes politikus. Hozzátette, az elmúlt negyven év legalacsonyabb inflációja, a 4,6%-kal megnőtt átlagbér, illetve a nyugdíjak 2,4%-os 2014-es emelkedése sokak számára jelent könnyebbséget a mindennapokban. „Jelentős döntésnek tartom az IMF-hitel visszafizetését. Az uniós források teljes összegének lehívása szintén fontos eseménye volt a most záródó ciklusnak, hiszen javította az ágazati működést: több pénz jutott az egészségügyre, oktatásra, szociális feladatokra, ráadásul nem a költségvetésből. A pozitív fordulat ma már mérhető is, hiszen a GKI Gazdaságkutató szerint egy évtizede nem volt ilyen bizakodó a magyar, mint most. Tavaly év végétől folyamatosan nő mind az üzleti, mind a fogyasztói bizalmi index, és decemberben 2002 ősze óta nem látott optimista hangulatba kerültünk a felmérés szerint. Szerintem ezt már a mindennapokban is meg lehet tapasztalni” – magyarázta.

2014-től azt várja, hogy a megkezdett munkát folytatni tudja a Fidesz-KDNP pártszövetség. elmondta, nem kellene abba a hibába esni, mint 2002-ben. A „magyar modell”-nek nevezett három éves munkánknak egyre több a támogatója, követője Európában. „Lássuk meg azt, hogy a válságra adott magyar válasz helyes volt, és önbecsüléséből, a saját erejéből többre tud jutni ez az ország. Van még mit tennünk ahhoz, hogy végre Magyarország olyan ország legyen, amilyenre a rendszerváltáskor sokan vágytak. Az elmúlt három évben azonban megteremtettük ennek az alapjait. A 2014-2020 időszakban végre erőteljes gazdasági fellendülés is bekövetkezhet, hiszen az uniós források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja a magyar kormány. Ez mintegy 4500 milliárd forintot jelent, ehhez társul az MNB 2000 milliárdos növekedési hitelprogramja. Nyugodtan mondhatom, hogy soha ennyi pénz nem állt a cégek, vállalkozások, gazdasági szereplők rendelkezésre. Sőt, miután decemberben elfogadtunk egy törvénymódosítást, az őstermelők és a családi gazdaságok is hozzá tudnak jutni ezekhez a forrásokhoz, és a rendkívül kedvező, 2,5 százalékos kamatozású hitelhez, mint kisvállalkozók. De a magyar mezőgazdaság előtt nem csak a hitel nyitja szélesre a jövedelmezőség kapuit, hanem egy újabb, 60 milliárd forintos pályázat is, amelyből állattartó telepekhez szükséges eszközökre, élelmiszer-ipari gépekre, technológiák beszerzésére lehet forrást igényelni. Tehát az a terület, amely ma a Dél-Alföldön a legtöbb ember számára ad megélhetést, végre valós forráshoz, támogatáshoz fog jutni. Ez az egyik, amitől látványos eredményt várok jövőre, a másik pedig a lézerközpont beruházás. Az ELI akkor teljesedik ki igazán, ha 2016-ra olyan fejlesztő cégek települnek be, amelyek kapcsolódnak az itt folyó alap-és alkalmazott kutatásokhoz” – így a politikus. Jövőre az állam létrehoz egy helyi, azaz szegedi céget, amely ki tudja szolgálni az itteni igényeket, fogadja az ide érkezőket. A beruházás olyan jelentős innovációs bázis lesz, olyan fontosságú tudáslépcső B. nagy szerint, mint az egyetem Szegedre települése volt az 1920-as években. „És akkor jöhet akár a következő szegedi Nobel-díjas is. Ehhez az kell, hogy ez a politikai kurzus folytatni tudja a megkezdett munkát az országban, itt a megyében és Szegeden is. A magam részéről büszkén, elszántan vállalom a képviselő-jelöltséget, dolgozni akarok Szegedért tovább. Részese szeretnék lenni a mindannyiunk életét befolyásoló fejlesztéseknek. Vártunk már eleget a jóra, eljött az ideje, hogy meg is teremtsük magunknak” – fogalmazott a kormánymegbízott.

Farkas: tovább kell folytatni az ország építését, felemelését!

„Ne felejtsük, a kormányváltáskor Magyarország Európa talán legrosszabb helyzetben lévő országa volt. Spanyolország, Görögország nálunk stabilabb lábakon állt. A szocialista vezetésű kormányok hazánkat elárusították, eladósították. Rendkívüli intézkedésekkel sikerült kikerülnünk a gödörből. Elmondhatjuk, Magyarország jobban teljesít” – szögezte le Farkas Sándor. A Csongrád megyei 3-as választókerület fideszes politikusa elmondta, más országokkal ellentétben megőrizték a nyugdíjak értékét, nem csökkentették a közalkalmazotti béreket. „Hazánkat kivezettük a túlzott deficiteljárás alól, a szocialisták által felvett hiteleket maradéktalanul visszafizettük, így ismét mi dönthetünk a sorsunkról. Az adóterhek jelentős részét a lakosság válláról levettük, ezzel egy időben a bankokat és a multikat terheltük meg különleges adókkal” – sorolta az eredményeket. Farkas Sándor emlékeztetett, eleinte ezek miatt a lépések miatt sorozatos támadásnak volt kitéve hazánk országon belül és kívül egyaránt, míg mára szép csendesen sorra veszik át és vezetik be Európa országai a kormány által bevezetett intézkedések sorát.„Az úgynevezett kettős állampolgárság bevezetésével hatalmas lépést tettünk egy igazi nemzetegyesítés felé. Mi mindig az összefogásban bíztunk, és ezért dolgoztunk. Mások először összeugrasztották a nemzetet, majd ’szétugrasztották’ a baloldalt, és külön pártokat hoztak létre. Halkan jegyzem meg, ha nem váltak volna százfelé, akkor talán most nem kellene nekik az összefogás szükségességéről papolniuk” – fogalmazott a politikus.

A 2013-as esztendő különleges volt a képviselő számára, a tavaszi árvíz megmutatta, hogy a nemzet képes a jó ügyért összefogással és rendkívül szívós munkával minden nehézségen felülemelkedni. „Ezt tapasztalhattuk, akik részt vettünk a védekezésben. Itt mondok hálás köszönetet minden olyan honfitársunknak, aki csak a legkisebb módon is hozzájárult ehhez a sikerhez” – jelentette ki. A lakosság terheinek a csökkentését is komoly eredményként értékelte, ami előző évek sorozatos intézkedései eredményeképp valósulhatott meg. „Személy szerint jelentős sikernek tartom, hogy kezdeményezésemre sikerült megszüntetnünk a termálvíz visszasajtolási kötelezettségét, és ezzel, valamint a zöldség-gyümölcs ágazati stratégia új alapokra helyezésével hatalmas lendületet kaphat a zöldség- és gyümölcstermelés. A tervek szerint csak ettől az intézkedéstől vidéken legalább százezerrel növelhetjük a foglalkoztatottságot. Személyes sikeremnek tartom, de talán nem tűnik szerénytelenségnek, hogy a Nemzetközi Lovas Szövetségtől megkaptuk 2015. évi kettesfogathajtó világbajnokság rendezési jogát, ami a térség sikere is. Ezt is megköszönöm mindazoknak, akik segítségükkel, támogatásukkal hozzájárultak az eredményességünkhöz” – így az országgyűlési képviselő. Arra a kérdésünkre, hogy mit vár a 2014-es esztendőtől a választások tükrében elmondta, két okból sem örül nagyon annak, hogy a Fidesz vezet a közvélemény-kutatások szerint. „Ilyenkor sajnos hajlamosak vagyunk elkényelmesedni. Másrészt azért nem örülök annak, hogy így vezetünk, mert ha az ellenfél úgy érzi, nincs vesztenivalója, olyan eszközöket is bevet, amit nem szokás, hiszen neki már semmi sem számít. Azért remélem nem lesz igazam. Hitem és meggyőződésem szerint ismét megnyerjük a választást, ami nagy remény ad arra, hogy tovább folytathatjuk országunk építését, felemelését” – fogalmazott hozzátéve, ehhez szükség van most a polgári erők összefogására, és együtt sikerülni fog.

Lázár: az ország jövője szempontjából a legkiemeltebb ügy az energiaellátás

Hódmezővásárhely szempontjából nagyon jó év volt a 2013-as, az állam 22 milliárd forinttal segítette meg a várost – mondta el Lázár János a Rádió 7-ben. Hozzátette, minden települést megsegítettek, 1200 milliárdot költöttek erre. „A ciklust úgy fogjuk tudni lezárni Hódmezővásárhely vonatkozásában, hogy 100 milliárdot költött ez a kormány a városra minimum. Ez azért egy nagyon komoly szám, ilyenre nem volt példa az elmúlt száz esztendőben. Ilyen szövetségese a városnak nem volt még, és

Orbán Viktor

minden ígéretét megtartotta Hódmezővásárhely városával szemben, vagyis a választások alkalmával van miről számot adni és van miről véleményt mondani” – fogalmazott a település volt polgármestere. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár úgy látja, az országban is megindult egy folyamat három és fél évnyi megfeszített munka révén, hiszen a foglalkoztatottak száma folyamatosan növekszik, sikerült az orvosok és a pedagógusok bérét emelni. „Sikerült az inflációt lecsökkenteni 1% alá, 20%-os rezsicsökkentés, közfoglalkoztatási- és minimálbér-emelés, nyugdíjemelés” – sorolta az eredményeket Lázár hozzátéve, hogy a kormány elvégezte mindazt, amit adott helyzetben lehetett. „Természetesen ez nagyon sok embernek nem elég, mert többet vagy mást szeretne, az életviszonyait szeretné még nyugodtabbé, biztosabbá tenni, vagyis megértem a személyes szociális elégedetlenséget. Egy politikus számára viszont az a kérdés, hogy az adott helyzetben megtett-e mindent annak érdekében, hogy a dolgok pozitív irányba változzanak. Ennek a kormánynak bőségesen lesz számot adni valója a kormányzási ciklus végéhez közeledve” – közölte a politikus.

Lázár János arról is beszámolt, a miniszterelnök nyáron megbízta, hogy hazánk és Oroszország között a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos tárgyalásokat vezesse, melyek a végéhez közelednek. „Meggyőződésünk szerint időben kell gondoskodni arról, hogy az olcsó áram lehetősége a lakosság és az ipar számára meglegyen, s ez nemzetgazdasági szempontból és az ország jövője szempontjából a legkiemeltebb ügy az energiaellátás és az energiabiztonság kérdése” – hangsúlyozta. A felelősség érzékeltetésére elmondta, az atomerőmű beruházások 5-10 milliárd dollár nagyságrendben mérhető fejlesztéseket takarnak. A tárgyalások menetéről a gazdasági bizottságot már tájékoztatta Lázár, s várhatóan jövő év februárjában kerülhet az országgyűlés elé a kérdés. Az uniós források elosztásáról és felhasználásáról is szó esett a műsorban, melyeket augusztus eleje óta felügyel Lázár János. „A mostani uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló 8200 milliárd 97-98%-ban ki van osztva, kifizetve pedig 5000 milliárd. Csak az idén 1700 milliárd forintot fizettünk ki, ez példátlan az európai uniós pénzek történetében” – közölte. Magyarországra 2020-ig 7300 milliárd forint uniós forrás fog érkezni, a keret felosztásának előkészítése megkezdődött. Januárban megszűnik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), a Lázár felügyelt Miniszterelnökség fogja koordinálni a pénzek felosztását. „A források 60%-a a kis- és középvállalkozásokhoz megy, 40% pedig humán és reál infrastruktúrafejlesztésre. Azt remélem, hogy a korrupció visszaszorítása is megvalósul azáltal, hogy a Miniszterelnökséghez kerül a pénzek felügyelete” – tájékoztatott. Az útépítésekre sokkal kevesebb uniós forrás fog jutni a 2020-ig tartó időszakban, de vasútépítésre lehet pénteket szerezni. „A Szeged-Hódmezővásárhely közötti elővárosi vasút, illetve a Vásárhelyt elkerülő 47-es megépítése összességéven 40 milliárd forintos állami beruházás, s mindkettőnek lesz európai uniós fedezete a dolgok jelenlegi állása szerint” – így a politikus. A következő esztendővel kapcsolatban elmondta, három választás lesz, ami Lázár szerint érthető módon borzolja az emberek idegeit. „A választójogi törvény megírásánál – melyhez volt némi közöm – az volt a legfontosabb cél, hogy minél rövidebb ideig tartson a választási kampány, az élet és az ország normális működésétől kevés időt vegyen el” – jegyezte meg Lázár János. Áprilisban vagy májusban parlamenti választások lesznek, az unió kijelölte azt a három napot, amikor választást lehet majd tartani, míg ősszel a helyhatóságok képviselőire szavazhatunk. Az őszi önkormányzati választások újdonságot is hoznak, a polgármesterek és a képviselők ugyanis öt évre kapnak mandátumot.