Három tucatnyi brazil hallgató érkezett az SZTE-re, rajtuk kívül több mint kétezer külföldi fiatal tanul a szegedi universitason. A „Nemzetköziesítés 2014” című rendezvényen tíz felsőoktatási intézmény tekintette át az eddig elért eredményeket és jövőbeni célokat.
Az orvosképzés a legnépszerűbb a Szegedi Tudományegyetem belül a külföldi diákok körében, de a jogi és a bölcsészkarra is szép számmal érkeznek más országokból, az SZTE Konfuciusz Intézetben pedig kínai fiatalok tanulnak.
Pál József,
az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesétől megtudtuk, most először Brazíliából is érkeztek diákok, akik 2-4 szemeszteren keresztül tanulnak Szegeden. „A brazil állam szeretné, hogy fiataljaik képzésükből több szemesztert külföldi egyetemeken töltsenek. Érdeklődés a részükről már az előző tanévben is volt, de most először érkeztek onnan diákok, egy részük orvosképzésben vesz részt” – mondta el Pál József hozzátéve, hogy a több mint harminc brazil egyetemista angol kurzusok közül is választott, de közülük többen magyarul is szeretnének megtanulni. „Azon túl, hogy a szűkebb szakképzést biztosítjuk számukra, szeretnénk, hogy hogyha megismernék az országot és a magyar nyelvet is” – jegyezte meg. Jelenleg több mint kétezer külföldi tanul az SZTE-n, a rektorhelyettes célként a háromezres számot jelölte meg. A hallgatók Szegedre csábításának egyik módja, hogy új szakokat indítanak számukra, másrészt a magyar hallgatók létszámának csökkenésével kapacitások is felszabadulnak a Pál József szerint, ezek értelemszerű felhasználása pedig a külföldieknek hirdetett fizetős képzések hirdetése „Az orvosi képzés mellett nagy érdeklődés mutatkozik a gazdaságtudományi képzések iránt, illetve a jogi kar is jelentős kapacitásokkal kíván bővíteni ezen a területen, akárcsak a BTK, de újabban a Mezőgazdaságtudományi Kar is megjelent ezzel az igénnyel. Ezeken kívül jelentős tartalékokkal rendelkezik a Természettudományi és Informatikai Kar is, hiszen itt olyan nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező szakembergárda van jelen, amely nagy lehetőséget rejt magában a bővítést illetően” – részletezte. Megtudtuk, az egyetem Szaúd-Arábiával is folytat tárgyalásokat, így onnan is várhatóak fiatalok. A nemzetközi kapcsolatok terén új lehetőségeket rejt a Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogram is, mely a magyar állam támogatásával több országból küld hallgatókat, legutóbb ennek keretében Jordániából és Vietnámból érkeztek diákok, de az Erasmus és az Erasmus plusz is lehetőségeket rejt.
„A felsőoktatás magától nemzetköziesedik, ez egy olyan folyamat, amit észreveszünk vagy nem. Ha az intézmények nem veszik észre a kor üzenetét, akkor pórul járhatnak” – erről már
Szabó Gábor
rektor beszélt a „Nemzetköziesítés 2014” című nemzetközi képzés- és marketingfejlesztési workshopon. Emlékeztetett, világ életében nemzetközi volt a felsőoktatás területe, elég az első európai egyetemek létrejöttére, és a mai felgyorsult világunkban a rektor szerint szükségszerű, hogy a magyar felsőoktatási intézményeknek legyen stratégiájuk e téren.
Az idegen nyelvű képzések terén legaktívabb hazai egyetemek az SZTE mellett a Corvinus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem. „Magyarországnak el kell gondolkodnia azon, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói létszámát milyen formában próbálja meg növelni. A belső kapacitások végesek, ezért szükséges kitekinteni külföldre, és megnézni, hogy melyik országokból milyen feltételekkel és formában érkezhetnek hallgatók, élvezni magyar felsőoktatás eredményeit és szaktudását” – nyilatkozta portálunknak
Borbély Attila
, a Magyar Rektori Konferencia Nemzetközi Bizottság elnöke. A szakember a felsőoktatási intézmények között nagy eltéréseket tapasztal, egyes helyeken magas színvonalú nemzetközi képzések sorát kínálják, mások pedig most kezdenek lépéseket tenni e téren. Természetesen van egy egészséges belső konkurencia is az intézmények között, melyben sajátos érdekeik is megnyilvánulnak.
Országos szinten a legnépszerűbb az orvosi képzés, hiszen nemzetközi szinten is versenyképes a minőség, valamint az ár-érték arány tekintetében. Borbély Attilától megtudtuk, fejlődőben van a műszaki képzés, az eddigi tapasztatok azt mutatják, hogy a ezen a téren is nemzetközi szintű ismeretanyagot adnak át a hallgatóknak, ami versenyképessé teszi ezt a területet is. Kérdőjelesek a gazdasági típusú képzések, noha ezen a területen is jók az egyetemek és főiskolák, de itt más típusú képzések indításában is kell gondolkodni ahhoz, hogy más országok fiataljai is érdeklődést mutassanak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.