Szegeden ünnepelték a Bolyai-ösztöndíjat + FOTÓK

A 45 év alatti kutatókat segítő ösztöndíj jelentőségét Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár is méltatta a SZAB-székházban.

Az 1998 óta létező, évente meghirdetett Bolyai János kutatási ösztöndíj jelentős szerepet tölt be a hazai tudományos utánpótlásképzésben, célja kezdetben a 40, majd a 45 év alatti tehetséges kutatók anyagi támogatása. Az ösztöndíj tizenötödik születésnapját konferenciával köszöntötte hétfőn az MTA Szegedi Akadémia Bizottság székházában az MTA SZAB Bolyai János Kutatási Ösztöndíjasok Klubja Klubtanács és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma. Az "Értékteremtés és értékközvetítés" című tudományos ülésen részt vett

Klinghammer István

akadémikus, felsőoktatásért felelős államtitkár is. Köszöntőjében úgy fogalmazott, a harmadik évezred kezdetén komoly paradigmaváltáson megy át a világ: a földre épülő agrártársadalom és a tőkére épülő ipari társadalom korszaka után a tudásra épülő társadalom, a tudásra épülő fejlődés korszaka köszöntött be. "Magyarország legyen nagy abban, amiben egy kis ország lehet" – idézte a Nobel-díjas

Szent-Györgyi Albertet

, majd úgy folytatta: hazánk számára is a tudás, az iparrá alakuló tudás jelenti az esélyt a 21. században. "A politikának látnia kell, minél többet ad a tudásnak, a kutatásnak, az oktatásnak, annál többet kap vissza. Célunk nem lehet más, mint a térség leghatékonyabb oktatási rendszerének megvalósítása. A kormányzatnak éppen ezért akár erőn felül is támogatnia kell az oktatást, a tudásipart – ennek jegyében működik a Bolyai-ösztöndíjrendszer is" – szögezte le. A nagyszabású rendezvényen délelőtt plenáris előadások hangzottak el, délután pedig három fő tudományterületre osztva zajlottak szekcióülések. A Humán- és társadalomtudományok szekció elnöke

Görög Márta,

az MTA SZAB Bolyai Ösztöndíjasok Klubja Klubtanács titkára, az Élettudományok szekció elnöke

Széll Márta

, az MTA SZAB Bolyai Ösztöndíjasok Klubja Klubtanács tagja, a Matematika és természettudományok szekció elnöke pedig

Török Zsolt,

az MTA SZAB Bolyai Ösztöndíjasok Klubja Klubtanács tagja volt. A résztvevők arról szóltak, a Bolyai-ösztöndíj mint a fiatal tehetségek, kiválóságok támogatásának, Magyarországon tartásának eszköze alapvetően elérte célját az utóbbi másfél évtizedben. A Bolyai-ösztöndíjasok mintegy 10 százaléka szerzett eddig akadémiai doktori fokozatot, ám ha az első éveket, 1998-at, 1999-et nézzük, ott már 20 százalék vagy afölötti az arány. 2011 óta minden esztendőben 40-50 százalék körül mozog a Bolyai-ösztöndíjasok száma a friss MTA-doktorok között. A legjobb arányban a matematika, fizika, a biológia, a kémia, a műszaki és az orvostudományok terén kutatók tettek eleget e követelménynek (rosszabb a helyzet a társadalomtudósok, bölcsészek esetében). A nyertesek egyértelműen megfeleltek a kiválósági szempontnak, hiszen a korábbi ösztöndíjasok közül rengetegen lettek intézményvezetők, Lendület-nyertesek, támogatott kutatócsoport-vezetők vagy akár az MTA tagjai is. További részletek az eseményről

a Szegedi Tudományegyetem hírportálján

olvashatóak.