Pénteken óriási a tét – lesz-e Szegeden modern futballstadion?

Nógrádi Tibor képviselő csütörtökön módosította saját korábbi előterjesztését. Állítja, a pénteki közgyűlés a szegedi labdarúgás egyik legnagyobb meccse lesz, ahol ennek megfelelően előfordulhat agresszió, sportszerűtlenség, bundakísérlet, bármi, mindennek ellenére is győznie kell a sportágnak!

Ahogy arról a SZEGEDma.hu elsőként beszámolt, a november 15-i közgyűlés pozitív döntése esetén az önkormányzat nyilvános pályázatot írhat ki, melynek sikerével egy ötezer férőhelyes, modern labdarúgó-stadion épülhet úgy, hogy az Szeged városának egy fillérjébe sem kerül. Az ezzel kapcsolatos indítványt

Nógrádi Tibor

(Fidesz-KDNP) hétfőn terjesztette be.

Mózes Ervin

címzetes főjegyző másfél nappal később halasztatatlan előterjesztést nyújtott be ugyanezen tárgykörben, mivel állítása szerint Nógrádi Tibor anyagában több törvénytelen pontot vélt felfedezni. A képviselő azonban számos részletében nem ért egyet Mózes Ervin javaslatával, egészen pontosan elfogadhatatlannak tartja azt, több kritikus passzust talált ugyanis benne. A Fidesz-KDNP-s politikus csütörtökön délután módosította saját előterjesztését.

- Jól sejtjük, hogy megszületett a válasza Mózes Ervin címzetes főjegyző halaszthatatlan előterjesztésére?

- Igen. Mózes Ervin főjegyző úr városi stadion építkezésére tett előterjesztéséért rendkívül hálás vagyok, mivel ez a munka megmutatta saját előterjesztésem hiányosságait is, és lehetőséget adott, hogy a módosító indítvánnyal javítsam, korrigáljam az eredetit. Mózes főjegyző úr egyébiránt azon kevés, a szegedi torony alatt dolgozó ember közé tartozik, aki szereti a sportot, és ezen belül a labdarúgást. Az általa beterjesztett anyag viszont úgy készült, hogy szerzőjét egy megalapozatlan, pongyola értékbecsléssel súlyosan megtévesztették, és ez által olyanná sikeredett, hogy kizártnak tartom, épelméjűek pályáznának rá. Nézzük a részleteket: nem vagyok biztos benne, hogy a főjegyző úr anyaga megfelel a hatályos jogszabályoknak, hiszen a földhasználati díjat utólag kéri a pályázótól, míg a rendelkezésemre álló joganyagok szerint vagy a földhasználati díj alapításakor egy összegben, vagy folyamatosan kell megfizetni azt. Az ő előterjesztése ettől ellenkező megoldást javasol. Éppen ez a pont volt az én eredeti munkámnak is a legnagyobb kritikája, anyagomat korrigálnom kellett, hisz a földhasználati díj alapesetben az építmény megsemmisüléséig vagy a másik fél kivásárlásáig tart.

Ennél súlyosabb kritika illeti a főjegyzői előterjesztés számait, melynél az alapok, a kiinduló paraméterek sem helytállóak. Az még csak hagyján, hogy a Szeged várossal megbízási jogviszonyban dolgozó

Kossárné Rostás Margit

nem megfelelő övezeti besorolással számolt, különleges intézményi zóna helyett vegyes építési területtel, azaz nem sportpályaként, hanem építési telekként árazott, nem vette észre a tulajdoni lapon jelzett terhelést, tehermentességgel kalkulált, csak értéknövelő tényezőket vett figyelembe, pedig szolgalmi jog és egyéb értékcsökkentő is van a területen, így nettó 16 300 forintos négyzetméterárat állapított meg 60 százalékos beépítési lehetőség mellett. Az már a nevetséges kategóriába tartozik, hogy egy labdarúgó-stadionnál a befektetés 10 éves és 150 százalékos áron történő megtérülésével számol, és így hozta a főjegyző urat abba a közgazdaságilag abszurd helyzetbe, hogy Mózes Ervin az értékbecslő által nettó 677 623 600 forintra értékelt telekért (mely a város tulajdonában marad) a földhasználati díj alapításakor azonnal kér előterjesztésében 1 016 435 400 forintot, melyet aztán kamatoztat 15 évig, így jut el az általa remélt 2 707 684 367 forintig, amiért aztán elkéri a befektetőtől a felépítmény tulajdonjogát. Ha az előterjesztő egy ilyen üzletet tud, azaz valamit az értékének másfélszeres árán 15 évre bérbe ad, és még kamatozik is neki a vételár a szerződés napjától, akkor közel jár hozzá, hogy feltalálja a pénzcsináló perpetuum mobilét.

- Mi lehet a szándék ezzel az előterjesztéssel?

- Valószínű, hogy nem várospolitikai, hanem nagypolitikai okok vannak a számok mögött. Botka László polgármester nincs könnyű helyzetben, hiszen míg pártjából sokan támadják a stadionépítéseket, neki most Szeged érdekében kellene pénteken megnyomni az igen gombot. Nem lesz könnyű a választása, és a szocialista frakció azon képviselőinek sem (ismerek egy párat), akik szeretnének Szegeden labdarúgó-stadiont és minőségi fociéletet, hogy mit tesznek, ha netalán a frakciófegyelem Szeged elleni szavazást igényel a közgyűlési ülésen.

- Hogyan tudná az eddig elmondottak tükrében összefoglalni módosított előterjesztésének lényegét, milyen haszonnal jár Szeged város számára ez a beruházás?

- A pályázati kiírás továbbra is egy olyan befektetőt keres, aki a város önereje nélkül megépít egy minimum 5000 férőhelyes stadiont a legmodernebb tartalommal magyar első osztályú és nemzetközi mérkőzések megrendezésére. Nemcsak megépíti, hanem az üzemeltetés anyagi terheit is átveszi Szeged városától, és évi 10 nap ingyenes használatot ad a város részére, ami több 10 milliós bérleti díjat jelentene piaci körülmények között. A szerződés fontos eleme, hogy hatálya alatt csak labdarúgó-stadionként, sportcélra hasznosítható a létesítmény, és a pályázónak az állandó karbantartását, felújítását is vállalni kell. A fentiek mellett még földhasználati díjat is kell fizetnie.

Az elmúlt napokban nagyon sok tanácsot hallgattam meg, és rengeteget dolgoztam azon, hogy Szeged város számára a legelőnyösebb feltételekkel, de még olyan paraméterekkel szülessen meg a pályázati kiírás, mely egy vagy több befektetőt is érdekelhet. Egy-két kérdésben főjegyző úr halaszthatatlan előterjesztéséig tévúton jártam, de mind számszakilag, mind jogilag olyan anyagot adtam be módosító indítványomban, amiért vállalható a felelősség. Benne elfogadtam Kossárné Rostás Margit telekárát, melyet igen előnyösnek tartok Szeged város számára, tehát a mostani Felső Tisza parti centerpálya telekértéke nettó 677 623 600 forint, erre az önkormányzat osztott tulajdont hozna létre a leendő befektetővel, melynek időtartama a stadion fizikális léte, illetve a felek kivásárolhatnák egymást a kontraktusban rögzített feltételek szerint. A beruházó egy adott időpontban a telket a most meghatározott és inflációval a szerződéskötéstől az adásvétel időpontjáig növelt áron vásárolhatja meg, míg Szeged városa a beruházási érték amortizációjával csökkentett és a mindenkori forgalmi értékkel növelt áron vehetné meg a felépítményt (természetesen mindkét eset közös szándéknál jöhet létre). Nem egy virtuális számmal szerepel a földhasználati díj, hanem a létesítmény használatba vételétől kezdődően évi 3 millió forint megfizetésével, mely az inflációs rátával természetesen szerződésben vállaltan növelt. Úgy gondolom, hogy egy tisztességes ajánlat született, amely megvalósulása esetén Szeged város érdekeit tudja szolgálni hosszú távon.

- Gondolom, számít bizonyos érdekcsoportok kritikájára...

- Igen. Ilyenkor elő szokták venni a sportágsoviniszta gondolatokat, hogy miért nem uszoda, jégcsarnok vagy kézilabdacsarnok épül. Ha nem épül meg labdarúgó-stadion, azzal 1 forintot sem tudunk máshová átcsoportosítani, és azt is el szeretném mondani, hogy a 70-80-as években együtt mentünk szurkolni a Tisza Volán kézilabdameccséről a SZEOL futballmeccsére, sokszor megállva az OB I-es vízilabdacsapat bajnokiján. Aztán jöttek sportvezetők és politikusok, akik a sportágak szembe állításával akarták lobbiérdekeiket érvényesíteni. Természetesen arra is fel vagyok készülve, hogy politikai demagógia is lesz bőven, akik eddig azt hirdették, hogy csak a magántőke ruházzon be az élsportba, azok hirtelen az ellenkezőjét fogják állítani, hogy miért nem a város. Akik a pályázati forrásokat hiányolták, és Szegedért élnek-halnak szavakban, azok a politikusok pénteken lehetséges, hogy TAO-forrásról mint herdálandó közpénzről fognak beszélni, és egy 3 milliárdos, szegedi önerőt nem igénylő, külső forrásból megvalósuló beruházás ellen fognak szavazni. Ez esetben viszont vállalniuk kell, hogy többen nem hangoztathatják a fenti két érvüket, legalábbis hazugságuk lelepleződése nélkül nem.

- Utolsó válasza kicsit pesszimistára sikeredett! Nem bízik a pénteki napban?

Nézze, 1989. június 25-e este egy trópusi vihar után bandukoltam barátaimmal a Széchenyi téren. Előtte huszonezer szegedi néző előtt ejtett ki bennünket az NB I-es osztályozón a Vasas. Bíztunk a gyors, pár éven belüli fölépülésben. Akkor nem gondoltam, hogy a szegedi labdarúgás következő legfontosabb meccse 2013. november 15-én, Szeged város közgyűlésén lesz, ahol az egész szegedi labdarúgásról születhet döntés. Egy nagy meccsen minden előfordulhat, lehet bundakísérlet, megvásárolt játékos, sportszerűtlenség, agresszió, bármi; tehát most még nem lehetünk nyugodtak. Az agresszióról eszembe, nagyon sokan megkerestek telefonon, hogy részvételükkel szeretnék támogatni az előterjesztésemet, sőt, tüntetést is akartak szervezni mellette. Nagyon szépen kérek mindenkit, ilyen célból ne jöjjön a városházára, ezt a mérkőzést a képviselőknek kell lejátszaniuk, minden provokáció most csak a labdarúgás-ellenes erőknek kedvezne. Higgyék el, a várost és annak sportját szerető képviselők mindent meg fognak tenni Szegedért, Szeged győzelméért.