Megszűnik az előzetes letartóztatás felső korlátja a legsúlyosabb bűncselekményeknél

A parlament eltörölte az előzetes letartóztatás időtartamának - eddig négyéves - felső korlátját a kiemelkedő súlyú, legalább tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményeknél.

A büntetőeljárási törvény módosítását a Fidesz-KDNP és a Jobbik-frakció támogatta a hétfői szavazáson. Az MSZP és az LMP nemmel voksolt, a jobbikos

Gaudi-Nagy Tamás

, egyedüliként, tartózkodott. A jogszabályt a házszabálytól eltérve hozta meg a parlament, amit a kormányoldal arra hivatkozva kért, hogy börtönben maradjon az ároktői banda egyik - nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint többrendbeli súlyos testi sértéssel vádolt - tagja, aki a módosítás nélkül november 22-én házi őrizetbe kerülne. Az előzetes letartóztatás felső korlátjának eltörlését az alkotmányügyi bizottság szintén azzal indokolta, hogy a közelmúlt eseményei rávilágítottak: nem minden esetben elegendő négy év az elsőfokú határozat meghozatalára. Eredetileg ez a rendelkezés csak január 1-jén lépett volna életbe, ám ehelyett a Ház úgy döntött, hogy már a törvény kihirdetését követő napon hatályosul. (

Rogán Antal

Fidesz-frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: a szabály így legkésőbb november 21-én hatályba léphet, az ároktői banda tagja, K. András pedig nem szabadulhat ki másnap az előzetesből. A banda két tagja október elején megszökött a házi őrizetből, néhány nappal később Svájcban fogták el őket.) A most elfogadott módosítás egyúttal megszünteti a házi őrizetben lévők hozzájárulásának szükségességét ahhoz, hogy mozgásukat nyomkövetővel ellenőrizzék. A büntetőeljárások gyorsítását szolgálja, hogy életellenes bűncselekményeknél a szakértői intézeteknek három hónapon belül meg kell hozniuk állásfoglalásukat. Az eljárási törvény eddig nem tartalmazott határidőt a szakvélemény előterjesztésére. Ezt most 60 napban állapították meg, amit egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meg lehet hosszabbítani. A parlament arról is határozott, hogy soron kívül kell értékelni egy bíró tevékenységét, ha egy általa tárgyalt per több mint két éve van folyamatban, és az iratok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a per ésszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró hibájából bekövetkezett mulasztás történt. Soron kívül kell minősíteni az ügyészeket is, ha a soron kívül lefolytatandó eljárásban az iratok megvizsgálására szabott, a felettes ügyész által meghosszabbított határidőt elmulasztja. A nagyjából 120 paragrafusból álló, Navracsics Tibor igazságügy-miniszter által jegyzett büntetőjogi salátatörvény számos egyéb változást is bevezet. Így a jövő évtől kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel - vagyis a Magyarország ellen folytatott kémkedésre meghatározott mértékű szankcióval - büntetik azt is, ha valaki az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács ellen hírszerző tevékenységet folytat egy unión kívül állam érdekében. A módosítás önálló büntető törvénykönyvi tényállásként határozza meg a sporteredmény tiltott befolyásolását, amit három - bűnszövetség vagy üzletszerű elkövetés esetén öt - évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatnak. Az indoklás szerint a Btk. a bundázást jelenleg csalásként vagy vesztegetésként szankcionálja, ezután viszont a közbizalom elleni bűncselekmények között tartják majd számon. Szabálysértésnek minősül, ha valaki a kutyáját - a vadász- és a szarvasgomba-kereső kutya kivételével - természeti, védett természeti területen vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja. A büntetőeljárási törvény módosítása alapján lakásmaffiás ügyben a sértett bizonyos feltételek mellett ideiglenes intézkedésként kérheti a korábban általa lakott ingatlan kiürítését, ha a feltételezett elkövetők laknak benne, vagy ők engedték át másnak ingyenes használatra. A jogszabály bevezeti a szabálysértési eljárásban a mediációt, az elkövető és a sértett közti közvetítő, békéltető, megegyezést, jóvátételt célzó eljárást, amely a felek önkéntességén alapul.