Szeged és Szabadka „CITYLOG”: határon átnyúlva az élhetőbb városokért + FOTÓK

Fenntartható fejlődési modellt kíván nyújtani a „CITYLOG” projekt, mely keretében Szeged és Szabadka belvárosának áruszállítmányozás gyakorlatát vizsgálják felül.

Az Európai Unió fehér könyvében a közlekedés előtt álló problémákkal kapcsolatban fő célként a kőolajimporttól való függőség és a széndioxid-kibocsátás csökkentését célozza meg. Ehhez kapcsolódik a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesületnek (DA-RIÜ KhE) a Szabadkai Szabadegyetem együttműködésével zajló projektje, mely kimondottan a belvárosok közlekedését, áruszállítási gyakorlatát elemzi. A december cégén záruló programmal kapcsolatban

Maróti Péter

, DA-RIÜ igazgatója elmondta, kérdőíves felmérést végeztek Szeged belvárosának kiskereskedői között, s ezzel párhuzamosan Szabadkán is feltérképezték a helyi sajátosságokat. „Az adatok kiértékelése után tanulmányt készítünk, melyben számba vesszük, hogy melyek azok a lehetséges irányok, melyeket Szeged és Szabadka vonatkozásában fel lehet használni a jövőbeni fejlesztések során” – részletezte

Maróti Péter

. A DA-RIÜ igazgatója megjegyezte, a két városközpont nem hasonlít egymásra, hiszen Szegeden a nagy árvíz után Párizs mintájára sugaras, illetve körutas szerkezetet alakítottak ki, illetve maga a Tisza és a hidak is sajátossá teszik a közlekedést. A vajdasági Szabadkának pedig az az egyik jellegzetessége, hogy sok a gépjárműforgalom elől elzárt sétálóutca. „A különbségek ellenére mégis azért vizsgáljuk e két települést, mert földrajzilag közel vannak egymáshoz, és vasúti összeköttetést is terveztek a két város között. Ezzel a projekttel is szeretnénk közelebb hozni egymáshoz Szegedet és Szabadkát, hogy az államhatár ne elválasztó vonal lehet” – hangsúlyozta.

Sokszínű Szeged belvárosának szállítmányozása

Szegeden összesen ötven, a Tisza Lajos körúton belül tevékenykedő kereskedővel töltettek ki kérdőívet, mellyel kapcsolatban a projektben szakértőként részt vevő

Nagy Sándor

elmondta, az alapadatok mellett a jelenlegi szállítmányozási gyakorlatot, illetve a jövőbeni terveket vizsgálták. A belváros sajátosságaival kapcsolatban megjegyezte, vannak területek, ahol csak meghatározott időintervallumban van mód az áruszállításra, melyhez alkalmazkodniuk kell a kereskedőknek. Ezen felül a felmérés során arra a kérdésre is keresték a választ, hogy vajon van-e reális igény a környezetbarát megoldásokra.