Az étkezési zavarok évszázadok óta jelen vannak az emberiség életében, ám csak az utóbbi évtizedekben fedezték fel ezek élettani, pszichológiai és társadalmi jelentőségét. Az 1980-as években jegyezték fel a bulimia nervosa tüneteit, azt megelőzően csak az anorexia nervosa volt ismert az orvosi körökben.
Dr. Molnár Andor (SZTE JGYPK)
A táplálkozászavarok kialakulásának hátterében nemcsak társadalmi hatások, hanem idegrendszeri, illetve hormonális problémák is állhatnak. A bulimia nervosa legismertebb tünete a túlzott falásroham, azaz a kontrollvesztett, ismétlődő, nagy mennyiségű táplálékfelvétel. Ezt a megtisztulás érdekében purgációs mechanizmusok, önhánytatás, hashajtás vagy vízhajtás követi. A bulimia nervosa felismerését nehezíti, hogy ez a táplálkozászavar nem jár túlzott súlycsökkenéssel. Az anorexia nervosa jellemzője az életkornak és testmagasságnak megfelelő normális testsúly fenntartásának elutasítása, a kóros soványság. Az anorexia nervosa-s betegeknek zavart az önmagukról alkotott testképe és önértékelése. Félnek a kövérségtől, az elhízástól. A testsúlycsökkentés válik a gondolkodásuk és cselekvésük legfőbb témájává. Az anorexia nervosa egyre fiatalabb korosztályokban jelentkezik, a legveszélyeztetettebbek a 12-21 éves korú lányok, nők. Esetükben az evészavarhoz gyakran menstruációs zavar is társul.
Forrás:
http://joymcd.deviantart.com/art/ Napjainkban a médiának, a divatvilág térnyerésének és a jóléti társadalomnak köszönhetően egyre többet lehet hallani a táplálkozászavarok okozta problémákról. Magyarországon a szakmai szerveződés kezdetét mutatja a Magyar Pszichiátriai Társaság Evészavar Szekciójának megalakítása 2005-ben és a 2006-ban megszervezésre került első hazai evészavar témájú kongresszus is. Az utóbbi időkben egyre újabb és újabb evészavar típusok diagnózisait írták le. Csak néhány példát említsünk meg: Mivel az anorexia nervosa-t manapság tipikus női betegségnek tartják, így elkülönítették a férfiakra jellemző változatát, a manorexia-t.
Forrás: http://www.mirror.co.uk/
Az orthorexia azokra jellemző, akik tévesen azt képzelik, hogy nagyon egészségesen táplálkoznak, valójában a táplálkozásuk minőségi szinten nem kielégítő. A pregorexia-s nők a terhességgel természetesen együtt járó 5-8 kg-os testsúlynövekedéstől félnek és a kialakuló táplálkozászavar a magzat egészségét is veszélyezteti. A dunkorexia lényege, hogy a szilárd ételeket mellőzik, a szervezet számára szükséges kalóriamennyiséget alkohollal juttatják a szervezetbe. Az inverz anorexia, más néven izomdiszmorfia valójában egy testképzavar, amihez megváltozott táplálkozás is kapcsolódik. Az izomdiszmorfiások a sok edzés ellenére fejletlennek látják izomzatukat. További testépítésre törekednek, képesek a testedzést végletes túlzásba vinni, akár komoly sérülésekig folytatni. Azért sorolható az inverz anorexia az evészavar kategóriába, mert a nagy izomtömeg felépítéséhez szélsőségesen fehérjedús táplálkozás szükséges. Emellett általában különböző hormontartalmú készítmények, tömegnövelő táplálék-kiegészítők „segítségét” is igénybe veszik, tovább rombolva ezzel testüket, egészségüket. A gyakran használt anabolikus szteroidok mellékhatásai közé olyan komoly elváltozások tartoznak, mint a csontritkulás, szexuális zavarok, bőrelváltozások, májfunkciós zavarok, és hangulatzavarok.
Forrás: http://bigorexia.tumblr.com/ A táplálkozászavarok egy része klinikailag betegségnek minősül. Az újabban leírt számos típus többségéről csak jelenség szintjén beszélhetünk, nem minősülnek betegségnek. A táplálkozászavarok megjelentek sportolók körében is. A sportolás és az evészavarok összefüggésének tekintetében ellentmondás áll fenn, hiszen a sportolás, a fizikai aktivitás egyik célja az egészségünk megszerzése és megőrzése, míg az táplálkozászavarok a testi, lelki egyensúly felbomlását eredményezhetik. Anorexia nervosa és bulimia nervosa előfordulhat a sportolók körében is, ami a sportteljesítmény nagyfokú romlásához vezethet. A táplálkozászavarok gyakorisága női sportolókban nagyobb, mint férfiakban. Ez különösen igaz a „látványsportokra”, a nagy állóképességet igénylő sportokra, és azokra a sportágakra, ahol súlycsoportokra vannak osztva a versenyzők. A sportolással gyakran összeköthető táplálkozási zavar, az anorexia athletica, melyet Sundgot-Borgen írt le először 1993-ban. Ez a motivációjában tér el az anorexia nervosa -tól, hiszen ebben az esetben a cél a jobb teljesítmény elérése Az anorexia athletica-t klinikailag még nem nyilvánították táplálkozászavarnak. Ezek a sportolók tudatosan csökkentik a testsúlyukat. Fokozott a félelmük a súly-, és testzsír gyarapodásától, pedig az átlag alatt vannak. Azokban a sportágakban jellemző, ahol az alacsony testsúly előfeltétele a jó sportteljesítménynek, illetve a kisebb súlycsoportba kerülés is lehet a cél. Ellentétben az anorexia nervosa-val, ahol a gyógyulás érdekében szükséges a szakorvos, dietetikus, pszichológus segítsége, az anorexia athletica-s sportolók estében általában önmaguktól, problémák nélkül normalizálódik a testsúlyuk az edzésfázistól függően, vagy sportpályafutásuk befejezése után. Az anorexia athletica esetében a súlycsökkentés stratégiája a túlzott testedzés és a speciális étrend. Emellett nincs önértékelési zavar, testképzavar. Az anorexia nervosa, az anorexia athletica és a bulimia nervosa között megfigyelhetők átmeneti formák, kombinációk. A táplálkozászavarban szenvedők pszichikailag gyakran feltűnőek és szenvednek depresszióban. A 90-es évek végére szintén Sundgot-Borgen vezette be a köztudatba a női atlétatriász fogalmát. Egyes sportágakban ugyanis az elit női sportolónál viszonylag gyakran fordul elő a menstruációs zavar, az étkezési zavar és csontanyagcsere-zavar, azaz osteoporosis tünetegyüttese. Az előbbi két tünet gyakrabban fordul elő együtt, ugyanis a táplálkozászavar mellékhatásaként, szövődményeként jelentkezhet a menstruációs probléma. Az evészavar okozta átlag alatti testsúly hosszabb távon károsan befolyásolja a hormonháztartást, a csontanyagcserét, azaz fiatalabb korban a növekedést és a fejlődést.
A táplálkozászavarok kezelésénél nagyon fontos a csapatmunka jelentősége, ahol a szakorvosok mellett fontos szerep jut a családnak, sporttársaknak, barátoknak és az edzőnek. Fontos lépés megtalálni a kiváltó okot, megvizsgálni a szülőkkel, az edzővel való kapcsolatot. A megfelelő terápiával az evészavarok teljesen tünet mentesíthetőek.
Felhasznált források
1. Túry F., Pászthy B. (2008): Evészavarok és testképzavarok. Pro Die, Budapest 2. Sundgot-Borgen J. (1993): Prevalence of eating disorders in elit female athletes. International Journal of Sport Nutrition, 3: 29-40. 3. Resch M. (2007) Evészavarok a sportban – sport az evészavarokban. Orvosi Hetilap, 148:1899-1902. 4. Torstveit, M. K., Sundgot-Borgen, J.: The female athlete triad: are elite athletes at increased risk? Medicine and Science in Sports and Exercise, 2005, 7, 184-193.
A sajtócikk „Az Újszegedi Torna Club Komplex Egészségre nevelő és szemléletformáló programja az U12-19 és felnőtt korosztály részére” című pályázat (Projektazonosító: TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1043) „A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása, melyek hangsúlyt helyeznek az energia-egyensúlyra-kivéve: technikai sportágakkal, extrémsportokkal, versenysporttal összefüggő programok”témakörében került megjelentetésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.