Viheti a Raiffeisen a lakásokat, vesztettek a lakók

Akár utcára is kerülhetnek Korondi utcai családok, a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletében a pénzintézetnek adott igazat a keretjelzálogjoggal terhelt ingatlanok ügyében. A házat építtető projektcég százmilliós adósságot zúdított a lakosok nyakába.

Jogerős ítélet született abban a perben, mely húsz alperes kereste az igazát a Raiffeisen Bankkal szemben. A Korondi Projekt Kft. 400 millió forint keretjelzálog hitelt vett fel társasházépítésre, a lakók által befizetett összegek azonban nem jutottak el a pénzintézethez, ezért pert indítottak, mely azzal zárult, hogy a Szegedi Ítélőtábla részben megváltoztatta az első fokon eljáró bíróság ítéletét. „Az alpereseket annak tűrésére kötelezi, hogy a felperes 105 millió 867 ezer 175 forint összegű követelését kielégítse, egyebekben helyben hagyja az ítéletet” – ismertette a jogerős ítéletet

Mányoki Zsolt

bíró. Az indoklásban kifejtette, a felperes pénzintézet és a lakásokat építő projektcégek közti szerződés keretbiztosítéki jelzálogot tartalmazott az ingatlanokra. A hitelszerződés azt is tartalmazta, hogy a vevők csak a banknak fizethetik be a vételárat, amit a pénzintézet egy elkülönített számlán kezelt, ezek „pántlikázottak”, névre szólóak. „A szerződésekből kiderül, a problémát az jelentette, hogy több vevő úgy vette meg az ingatlant, hogy nem a felperes banknak fizette ki a vételárat, hanem kézből-kézbe az eladónak. Ezzel kitették magukat annak, hogy a későbbiekben mi lesz a tehermentesítéssel, vagyis valóban megtörténik-e. Mondhatjuk, hogy ez gondatlanság volt a vevők részéről” – részletezte Mányoki Zsolt. Mivel az elkülönített számlán nem volt elegendő összeg, a Raiffeisen pert indított, s az érintett tulajdonosok kötelesek tűrni azt, hogy bírósági végrehajtás útján a követelését kielégítse a bank. A bíró elmondta, fizetniük ugyan nem kell, de a végrehajtást tűrniük kell. Hozzátette, az alpereseknek késedelmi kamatot nem kell fizetniük, a tőkeösszeget kell figyelembe venni a tartozás mértékének maghatározásánál. Az eljárás során új fejlemény volt, hogy három alperes rendezte a tartozását – egyikük haszonélvező az egyik lakásban –, ezért két ingatlant kivettek a tűrésre kötelezettek sorából.

Több tucat károsult, több per, ugyanaz a vállalkozó a háttérben

Egy másik, szintén a felperes pénzintézethez és ugyanahhoz az építési vállalkozóhoz köthető per is zajlott már a Szegedi Törvényszéken.

Ahogy megírtuk,

abban az eljárásban 31 alperesnek 224 millió 712 ezer forintot, továbbá késedelmi kamatokat kell a felperes Raiffeisennek a tavaly decemberi első fokú részítéletének értelmében. „A vállalkozó nem fizetett a banknak, így a pénzintézet pert indított, amit első fokon meg is nyert. A bíróság kimondta, az ingatlannyilvántartásban a bank javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálog alapján a tulajdonosok tűrni kötelesek, hogy az igényét a végrehajtási eljárás során kielégítse” – magyarázta akkor a részítéletet az alperesek egy részét képviselő Maklári András ügyvéd. Az ő ügyeket januárban tárgyalja az ítélőtábla. Igaz, külön eljárásokról van szó, a keretjelzálogjoggal terhelt szegedi és makói ingatlantulajdonosok több közös lakossági fórumot is tartottak, s figyelemmel kísérik a bírósági eljárásokat. Úgy érzik, becsapta őket a vállalkozó, és sokan közülük nem tudják már egyszer kifizetett lakásukat gyakorlatilag újból megvásárolni. Februárban egyeztetést kezdeményeztek a

pénzintézettel

, hogy peren kívül megegyezzenek, ám a fórumon a kivitelező és bank képviselői nem jelentek meg. A bank később elküldte az ajánlatát az érintetteknek, így nyárra

kiderült

, vannak, akiknek gyakorlatilag újból meg kell venniük lakásukat. A károsultak azt mondják, nem tehetnek arról, hogy egy vállalkozó becsapta őket, mindannyian abban a hiszemben voltak, hogy per- és tehermentesen vásárolták ingatlanukat.