Szegedi rallyn népszerűsítette a magyar árut a vidékfejlesztési miniszter + FOTÓK

Fazekas Sándor szerint három év alatt akár az élelmiszerek 85 százaléka magyar lehet az áruházakban, a keleti piacokra pedig 40 százalékkal nőtt az exportunk eddig.

A Coop Rally 2013 utolsó előtti állomásához érkezett Szegedre, a Hargita utcai áruházhoz, ahol némi frissítő után továbbindultak az autók. A több mint 90 autóból álló mezőny a kelet-magyarországi régió gyártóit járta körbe. A fő cél a magyar termékek népszerűsítése, melyben az üzlet élen jár, polcain az élelmiszerek között az áruk 80 százaléka magyar. A szegedi állomásra ellátogatott

Fazekas Sándor

vidékfejlesztési miniszter, aki a SZEGEDma.hu-nak beszélt többek között arról is, hogy tavaly 70-ről 75 százalékra nőtt a magyar élelmiszertermékek aránya az áruházakban, a cél pedig, hogy 3 éven belül akár a 85 százalékot is elérjék. „Ma is alapvető célunk, hogy a magyar termékeket népszerűsítsük, és minél többet értékesítsünk a belföldi piacokon. Ebben az újszegedi áruházban az élelmiszerek 80 százaléka magyar, több friss áru helyi termelőktől származik, így az adott tájegység íze el tud jutni a vásárlóhoz. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet a magyar termékrendeletre, hiszen e törvénykezésnek, jogszabályalkotásnak az a célja, hogy segítse a boldogulásunkat az áruk között. Meg tudjuk különböztetni a magyar termékeket, a hazai feldolgozású termékeket, a külföldi termékeket. Ez egy igazodási pont a vásárló számára, aki akkor tud döntést hozni, ha pontos információkkal rendelkezik. Ezért arra buzdítok minden feldolgozót, termelőt, hogy éljen a rendelet adta lehetőséggel, írja rá a termékére, hogy magyar, védjegyezze azt, tüntesse fel az eredetet, így még több magyar terméket tudunk értékesíteni” – tett javaslatot a termelők felé a miniszter.

Fazekas Sándortól megtudtuk, hogy tavaly 70-ről 75 százalékra nőtt a magyar élelmiszerek aránya a hazai piacon, ez egy rendkívül jelentős előrelépés, reményei szerint 3 év alatt 80-85 százalékig fokozódik ez az arány, van persze egy határ, ami fölé nem lehet menni, hiszen vannak áruk, mint például a déli gyümölcs, amelyből nincs hazai termelés. „A kormányzat is segíti ezt a folyamatot azzal, hogy a termelőknek biztosítja a fejlődésükhöz szükséges pályázati lehetőségeket, az unióból 20 százalékkal több támogatás érkezhet, a feldolgozó kapacitások is folyamatosan bővülnek. Megküzdünk azokkal a válságos helyzetekkel akár a húsiparban, a sertéságazatban, amivel az előző kormányzatok nem tudtak mit kezdeni. Többet kell termelnünk, hogy a belső piaci részesedést növelhessük, és az exportban is előre lépjünk” – emeleti ki. Az exporttal kapcsolatban pedig kifejtette, hogy az elmúlt években 15-20 százalékkal nőtt a kivitel, ez egy jelentős előre lépés, melynek a nagy részét a keleti piacok bővülése adta. „Az egykori Szovjetunió volt tagállamaiban és Oroszországban vannak nagy lehetőségeink, ide 40 százalékban nőtt a kivitel és az arab országok irányába is jelentős növekedés könyvelhető el, de a szomszédok tekintetében sem állunk rosszul: Szlovákiába például mintegy 15 százalékkal növeltük az exportot. Vannak állandó, nagy felvevőpiacaink is, mint a Nyugat-Balkán. A helyzet tehát adott, hogy tovább fokozzuk az exporttevékenységet, de ehhez továbbra is minőségi árukra van szükség, és persze egy tudatos marketingtevékenységre, hatékony reklámra. Ez utóbbira is megvannak a megfelelő pénzforrásaink” – így Fazekas Sándor, aki az árérzékenységről nyilatkozva arról beszélt, hogy a magyar vásárlók 75 százaléka, ha ugyan abban az árkategóriában külföldi és magyar terméket tesznek elé, akkor a hazait választja. „Ez egyszerre érv az árérzékenység és a tudatos fogyasztás mellett. A vásárlók 50 százaléka teljesen tudatosan magyar terméket keres, akkor is, ha drágább. A magyar mezőgazdaság az alacsony árfekvésű termékekben is versenyképes, az már más kérdés, hogy miként tudja eljuttatni ezeket az árukat a boltok polcaira. A kispénzűeknek egyre több lehetősége van olcsó, de minőségi magyar termékhez hozzájutni a gazdapiacokon. A kereskedelemnek ezt a hagyományos formáját is támogatjuk, egyszerűsítettük az elárusító helyekhez jutás folyamatát, a tanyasi termékek piacra jutásához is több támogatást nyújtunk” – foglalta össze a növekedés lehetséges irányait a szaktárca vezetője.