Szegedi háborús hős hamvait találták meg Jászapátiban + FOTÓK
2013. szeptember 12., csütörtök
Nagy valószínűséggel az első világháborúban a Doberdón, illetve később az Isonzó felső szakasza mentén harcoló szegedi 46-os közös gyalogezred egykori zászlóaljparancsnokának, Dombay Miksa ezredesnek a hamvait találták meg és exhumálták múlt kedden, Jászapáti város köztemetőjében.
Dombay Miksa Ágost
(eredeti nevén Diendorfer) 1874-ben született Dorogon. Katonai tanulmányait a budapesti császári és királyi hadapródiskolában végezte, előbb hadnagyként a 26. gyalogezrednél, majd 1912-től századosként a szegedi 46-os közös gyalogezrednél szolgált. A világháború kitörésekor a szerb hadszíntérre vezényelték, majd először az orosz, majd a következő év májusában ezrede kötelékében az olasz hadszíntérre. A szegediek második zászlóaljának parancsnokaként, 1915 júniusától már a Doberedón találjuk, ahol a fennsík kiürítéséig harcol. A Doberdó mögötti harcokban súlyosan megsebesült. Felépülése után 1917 júliusától az Isonzó mentén, a tolmeini hídfőnél, a Mrzli hegyen hadban álló szegedi negyvenhatosok harmadik zászlóaljának parancsnokává nevezték ki. Itt a caporettói áttörésig eredményesen harcolt a túlerőben lévő olaszokkal szemben. A világháborúban összesen 52 hónapot szolgált.
Az osztályidegen száműzetése
A Magyarországra történt visszavonulás után, 1918 novemberében érkezett vissza Szegedre, ahol 1919-ben a szegedi ellenforradalom egyik szervezője és vezetője volt. Május 7-én katonáival lefegyverezte a szegedi Mars-téri laktanya vörös katonákból álló őrségét és részt vett a nemzeti hadsereg megszervezésében, amelynek kötelékében nyugdíjazásáig, 1922-ig szolgált. A második világháborút követően, a kommunista hatalomátvétel után, mint osztályidegent, kitelepítették Jászapátiba. Itt 1950-ben, a kuláknak nyilvánított egykori birtokoshoz,
Lassányi Adolfhoz
szállásolták be. Az idős katona 1952. október 3-án halt meg Jászapátiban. Először a falu kommunista elöljárója azt tanácsolta Lassányinak, hogy rakja bele a holttestet egy zsákba és ássa el a háza udvarán. Végül a temetésre a fia jelenlétében a helyi temetőben került sor, ebben a helyi orvos segített, aki fizette a koporsót és a szemfedelet.
Dombay sírját az unokái kezdték el keresni Jászapátiban, ahol azonban a rendelkezésre álló temetői nyilvántartásokban nem volt nyoma tiszt nyughelyének. Egy most készülő első világháborús dokumentumfilm kapcsán kapott új lendületet a kutatás. A film egyik szakértője, Négyesi Lajos nyugalmazott alezredes, hadtörténész a temetői nyilvántartásokat kezelő Birkás Évával való konzultáció után esélyt látott a sír azonosítására. Az adatok elemzése után, egy jelöletlen sírhelyre esett a választás a 17-es parcellában. Itt történt a legtöbb temetés 1952-ben. A szervezőmunkába ekkor kapcsolódott be a szegedi Meritum Egyesület, amely a család felhatalmazásával egyeztetéseket kezdett a várossal Dombay hamvainak azonosítása és exhumálása ügyében. A szervezőmunka eredményeképpen szeptember 3-án minden készen állt arra, hogy a jelöletlen sírhely feltárásával megbizonyosodjanak arról, hogy az említett sír Dombay Miksa hamvait rejti. Az eseményen részt vett Dombay Miklós és Dombay Péter, a tiszt két unokája, egyikük ma Vácon él, a másikuk Ausztráliából repült haza az eseményre. Jászapáti városa, élén Pócs János polgármesterrel és Borbás Zoltán alpolgármesterrel mindvégig segítőkész partnernek bizonyult.
Nem feküdt egyedül a doberdói hős
A hamvak megtalálása nem volt egyszerű. A sír felbontása után azzal szembesültek az ásást végzők, hogy közel két méter mélységig, - bár érezhetően bolygatott volt a talaj, - semmi nyoma a maradványoknak. Végül a gödör alján egy koporsós temetkezés foltja rajzolódott ki, ami benyúlt a bal oldalfal alá. Ennek bontása során előkerülő csontmaradványról a munkában részt vevő, - az SZTE Embertani Tanszékét vezető – Pálfi György egyetemi docens rövid vizsgálat után elmondta, hogy egy körülbelül fél évszázada halott, középkorú nő maradványai lehetnek. A női csontváz alatt hamarosan egy másik embertől származó maradványok is előkerültek, amelyek egy körülbelül száz éve halott fiatal férfitől származtak. Ezek után akár befejeződhetett volna a munka, tényként fogadva el, hogy Dombay Miksát nem ide temették. A kutatók azonban nem adták fel és a jobb oldalon is elkezdték a kutatógödör szélesítését. A szomszédos sír közelsége miatt nem sok remény volt arra, hogy oda is temettek, ugyanakkor az oldalfal lefaragása közben először egy újabb koporsó nyoma jelentkezett, majd sikerült feltárni még egy emberi maradványt. Ez a csontok mérete és a koponya alapján nagyjából 165 cm magas, 70 fölötti férfié volt. A helyszíni embertani vizsgálat nyomán gyanítható volt, hogy ezek a keresett csontok, a doberdói hősök parancsnokának hamvai kerültek elő. A felfedezést a Szegedre szállítás és az SZTE Embertani Tanszékén egy részletes vizsgálat követi majd, amely végérvényesen igazolhatja, hogy Dombay Miksa hamvai kerültek elő Jászapátiban. A család szerint Szegeden, az egykori katonái sírjai körében lenne a legméltóbb helye az egykori parancsnoknak. Az első világháború szegedi vonatkozásaival foglalkozó Meritum Egyesületnek az exhumáláson jelen lévő tagjai, Szanka József, Murányi Gábor, Szécsi Imre és Csáki Béla szerint Dombay Miksa újratemetése a szegedi első világháború centenáriumi megemlékezéseinek egyik méltó fejezete lehetne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.