Közélet

A horgászok kezelhetik a természetes vizeinket? + FOTÓK

A horgászok kezelhetik a természetes vizeinket? + FOTÓK

2013. szeptember 9., hétfő
A horgászok kezelhetik a természetes vizeinket? + FOTÓK
halfesztival_20_gs

Keményebb fellépés az orvhalászattal szemben, a kecsegék megóvása és a vizek kezelői jogának kiadása a horgászoknak – többek közt ezeket is szabályozza az új halászati törvény.

Szeged mind kulturális, mind pedig gasztronómiai életének kiemelten fontos szereplője a hal, legyen szó vendéglátásról, fesztiválról vagy épp horgászatról a Tiszán. Épp ezért lehet fontos az itt élők számára az új halászati törvény, amit

B. Nagy László

a sajtónak a XVII. Nemzetközi Tiszai Halfesztiválon kommentált. „A halászati törvényről akkor ildomos beszélni, amikor épp halászlét főzünk, mint most a fesztiválon. A régi halászati törvényt meghaladta már a kor, a kulturális, gazdasági átrendeződés. A most szeptemberben életbe lépő halászati törvény újraszabályozza a halászatot, horgászatot, a környezetvédelmet, a magyar halfajtákról is van benne szó. Évek óta létezik egy feszültség a halászok és a horgászok között, ami lényegében arról szólt, hogy melyik csoport sérti vagy tartja be az etikett szabályait. A törvény célja tehát: a halállomány természetes megújítása, a természetes vizeken folyó halászat szigorú szabályozása és korlátozása, de a horgászsport és a horgászturizmus fejlesztése mellett a halászati hagyományok megőrzését is támogatja a halgazdálkodás újraszabályozása” – foglalta össze a megújult paragrafusok lényegét a kormánymegbízott.

Turista horgászjegy, növekedő kecsegeállomány

Megtudtuk azt is, hogy az új törvény a turista állami horgászjegy bevezetésével egyszerűsíti a horgászat megismerését, ezzel is segítve a horgászok létszámának gyarapodását és a horgászturizmus erősödését a vidéki turizmusban. Az új törvény keményebben fellép az orvhalászat ellen, és a korábbinál jobban védi a halak természetes élőhelyét, különösen az állományok megújulása, növekedése szempontjából fontos szaporodó- és telelőhelyeket. Az intézkedések valamennyi őshonos halunkat érintik, de kiemelhető néhány olyan faj, ahol különösen fontos az állományok védelme. Így óvható meg és növelhető például a Tisza és a Duna kecsegeállománya, de fontos a folyók és tavak nyurgaponty-állományának növelése is. Jelentős hatással lehetnek ezek az intézkedések a sokak által kedvelt horgászhal, a compó hazai populációjának gyarapodására is. „A törvény a természetes vizeknek a horgászok szempontjából történő kezelését célozta meg. Minden természetes víz kezelője alapvetően az állam, amely azonban ezt a kezelői jogot a következő időszakban a horgászok kezébe kívánja adni. Azokon a helyeken, ahol a horgászok nem jelentkeznek kezelőként, ott képzelhető el csak édesvízi halászat. A törvény továbbá a rendészeti feladatokat ellátó halászati őrökön kívül korlátozottabb jogkörrel lehetőséget ad társadalmi halőrök alkalmazására is” - ismertette B. Nagy László.

Halak és számok Csongrád megyében, 300 tonnát fogunk évente

Csongrád megyében a természetes vizeket (ami nem halastó) 65 halászati vízterületként tartjuk nyilván, mintegy 4000 hektár területtel, ebből közel 3600 hektáron a Magyar Államé a halászat joga, amelyet zömmel a Tisza Halászati Szövetkezet (7 vízterület, 2890 hektár, ebből a folyók, a Tisza 1941, a Maros 535, a Körös 184 hektár) és a Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetségéhez tartozó horgászegyesületek hasznosítanak haszonbérleti szerződés alapján. Kizárólag halászat néhány kisebb vízterületen folyik, ezek területe nem éri el összesen a 100 hektárt. A 2012-es évben a természetes vizeken halász területi engedélyt 54 fő váltott, közülük 18 fő hivatásos halász (megélhetését képezi ez a tevékenység), 25 fő nyugdíjas vagy más kereső foglalkozással is rendelkezik, a többi „kisszerszámos” (hobbi) halász. Tevékenységüket a Tisza Halászati Szövetkezet által kezelt területen végzik, elsősorban a folyókon (itt kell osztozniuk a területen és a halállományon a horgászoknak a halászokkal), csak alkalmanként, szelektáló halászatra szóló megbízás esetén jelennek meg más vízterületen. A horgászok létszáma közelíti a 14 ezer főt, a felnőttek száma közülük csaknem 11 ezer, a gyermekhorgászoké kb. 3000 fő. A horgászszervezetek száma mintegy 50. Az éves halfogás 300 tonna körüli, ez a halászat és a horgászat között évjárattól függően általában 1/3-2/3 arányban oszlik meg. 2012-ben a halászok fogása 70 tonna volt, a horgászok fogása 230 tonna, és ebből a kizárólag horgászott vizeken fogtak 166 tonnát (tehát a közösen használt vízterületen a zsákmány fele-fele a halászoké és horgászoké).
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.