Tényleges életfogytiglani büntetések a romagyilkosságok ügyében + FOTÓK (FRISSÜL!)

Tényleges életfogytiglanra ítélte a romagyilkosságok ügyében Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat kedden első fokon a Budapest Környéki Törvényszék. Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház.

A bíróság kimondta a rasszista indítékot

Kimondta a rasszista indítékot a romagyilkosságok ügyében az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában kedden délután a Budapest Környéki Törvényszék. A tanácsvezető bíró hangsúlyozta: erkölcsileg elvetendő, egyetlen országban sem megengedhető, hogy valakik egy etnikum megrendszabályozása, megzabolázása, megfélemlítése céljából szövetkezzenek bűncselekmények elkövetésére. A vádlottak egyértelműen ellenszenvet éreztek a cigány származásúak iránt és ez alapján cselekedtek. A rasszista indíték nemcsak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, de még maguk a vádlottak sem tagadták - tette hozzá. Mindezek miatt az emberölések egyik minősítése az aljas indok, emellett a bíróság még több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetettnek is minősítette az életelleni cselekményeket, amelyeket bűnszervezetben követtek el a vádlottak. Kiss Árpád és testvére, Kiss István, valamint Pető Zsolt terhére rótta a bíróság a besenyszögi fegyverrablást, ahol a későbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket egy családtól. Ennél a bűncselekménynél a három vádlott mellett egy negyedik, mindmáig ismeretlenül maradt személy is közreműködött gépkocsivezetőként. Csontos István negyedrendű vádlott a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, amivel a bíróság szerint minősített emberölés bűnsegédi magatartását valósította meg. A Kiss-testvérek és Pető bűnösségét a bíróság még lőfegyverrel, illetve haditechnikai eszközzel való visszaélésben is megállapította. A vád szerint a három férfi 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, végül augusztus 3-án Kislétán támadt fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen és Tatárszentgyörgyön két-két ember halt meg. Tatárszentgyörgyön a Kiss-testvérek és Pető hajtotta végre a támadást egy kisgyermekes család ellen. Pető előbb az ablakon, majd a padlásajtón dobott be Molotov-koktélt, ami rögtön nagy tüzet okozott két alvó gyermek közelében is. Az apa kislányát és kisfiát magához szorítva az udvarra rohant, ahol Kiss István többször rájuk lőtt sörétes puskájával. A kisfiú és az apja a helyszínen perceken belül életét vesztette, a kislányt sebesülten vitte át a rokonokhoz sokkos állapotban lévő édesanyja. Mire a tűzoltók kiértek, a ház le is égett. A tűzvizsgáló és az orvos a tűz keletkezése és a halálesetek oka kapcsán semmiféle idegenkezűséget nem állapított meg, így először csupán közigazgatási eljárás indult. A hajnali órákban a rokonok találták meg az udvaron a sörétes hüvelyeket. Ez nyilvánvalóvá tette, hogy bűncselekmény történt és a nyomozás csak ezután indult meg. Kislétán az alvó édesanyát agyonlőtték, kislányát életveszélyesen megsebesítették, mintegy másfélszáz sörét csapódott az arcába, mellkasába, karjába. A bizonyítékok értékelésekor a bíró beszélt a szakértői véleményekről, amelyek szerint a gyilkos fegyverek egyértelműen köthetők a Kiss-testvérekhez és Petőhöz, ugyanis megtalálták rajtuk a vádlottak DNS-maradványait, ugyanúgy, ahogy a besenyszögi fegyverrablásnál a sértettek megkötözésére használt ragasztószalagokon is. Fontos bizonyíték volt még az egyik vádlotthoz köthető bakancs, amelynek nyomát több helyszínen rögzítették, továbbá a mobiltelefonok cellainformációja. A gyilkos fegyverekkel kapcsolatban a bíró elmondta: titkos adatszerzés bizonyítja, hogy azok a vádbeli időszakban mindvégig Kiss Árpád "rendelkezési körében" voltak. A vádlottak tagadták bűnösségüket minden személyi sérüléssel járó bűncselekménynél. A Kiss-testvérek beismerték a galgagyörki, piricsei és tarnabodi támadásokat, de a bíró szerint még ezek a vallomások sem mindenben feleltek meg a valóságnak. Csontos az eljárás során beszélt az általa elkövetett cselekményekről, és többi vádlott-társa tetteiről is. A bíró elmondta azt is, hogy a debreceni Perényi 1 szórakozóhelyen tartott házkutatás és szemle során - amikor a rendőrség megtalálta a gyilkos fegyvereket - számos szabálytalanság történt a jegyzőkönyvezés és a hatósági tanú kapcsán, ám ettől még az így szerezett bizonyítékok felhasználhatóak. A bíró a büntetéskiszabásról elmondta: a cselekménysorozat következtében hat ember meghalt, kettő maradandó sérüléseket szenvedett, a történtek súlyosan megzavarták a köznyugalmat. A súlyos büntetések indoka, hogy többé soha senkinek ne jusson eszébe hasonló bűncselekmények elkövetése. Nem jogerős a romagyilkosságok ügyében kiszabott három tényleges életfogytiglan és a 13 éves fegyházbüntetés, miután a vádlottak és az ügyész fellebbezett a Budapest Környéki Törvényszéken kedden kihirdetett elsőfokú ítélet ellen. Az ügyész a három tényleges életfogytiglant tudomásul vette, ám a negyedrendű Csontos István esetében kiszabott 13 éves fegyházbüntetés ellen súlyosítás érdekében fellebbezett. A vádlottak kivétel nélkül fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés, új elsőfokú eljárás, részben pedig felmentés érdekében. Így mind a négy vádlott vonatkozásában másodfokon, várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd a romagyilkosságok büntetőpere. Az elsőfokú bíróság az ítélethirdetést követően döntött arról is, hogy a másodfokú határozat meghozataláig meghosszabbítja mind a négy vádlott előzetes letartóztatását.

A sértettek egyik képviselője beperli az államot

Beperli az államot a romagyilkosságok sértettjeinek egyik képviselője, mert szerinte több bűncselekményt is megelőzhettek volna ha a katonai és nemzetbiztonsági szolgálatok valamint a rendőrség együttműködése megfelelő. Helmeczy László erről az MTI-nek beszélt a Budapest Környéki Törvényszéken kedden az elsőfokú ítélet kihirdetése után. A bíróság nem jogerős ítéletében három vádlottra tényleges életfogytiglani, míg a negyedikre 13 éves fegyházbüntetést szabott ki. Helmeczy László, aki a tiszalöki ügyben a sértettek képviselője, arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság is megállapította a szolgálatok felelősségét. Utalt arra, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén Ficsor Ádám akkori titokminiszter elismerte, hogy a szolgálatok és a nyomozó hatóság együttműködése nem volt megfelelő. Szerinte megfelelő együttműködés esetén "egyértelműen a szolgálatok látókörébe kellett volna kerülnie az elkövetőknek", és talán meg lehetett volna akadályozni több ember halálát. Arról is beszélt, hogy ő volt az egyedüli aki korábban azt mondta, hogy a gyilkosságokat bűnszervezetben követték el, és ezt az álláspontját most a bíróság is megerősítette. Emiatt nem bocsátható feltételes szabadlábra később egyik elkövető sem - tette hozzá. Úgy vélte, hogy az államnak fizetnie kell a sértetteknek vagyoni és nem vagyoni kárért. Ha az állam ezt nem teszi meg, pert indít, és mint mondta, nem biztos, hogy a kereset benyújtásával megvárja majd a másodfokú ítéletet. "Felelnek a gyilkosok és felel az állam is" - fogalmazott. Azt még nem tudja, milyen összegre perli majd az államot, viszont jelezte: nagyon komolynak tartja az okozott vagyoni és nem vagyoni kárt. Példaként említette, hogy az egyik asszonyt több mint két évtizedes munkaviszony után leszázalékolták, most csak 27 ezer forintos szociális járadékot kap. A család egészségileg és anyagilag is tönkrement, az okozott kár szerinte ezért "nem egy-két millió forint".

Tényleges életfogytiglan első fokon

Az eljárás adatai szerint a Kiss testvérek és Pető 2008-2009-ben kilenc helyszínen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, és 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk a két utolsó támadásban vett részt sofőrként. Az ügyészség szerint rasszista indítéka van a cselekménysorozatnak, amely miatt az első három vádlottat ötszörösen minősülő - aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett - emberöléssel vádolták tettesként, negyedik társukat pedig bűnsegédi magatartással.

Az ítélethirdetés rendkívül nagy sajtóérdeklődés és fokozott biztonsági intézkedések közepette zajlott. A bíróság épületében sokan hangosan fejezték ki véleményüket: az életfogytiglan kiszabását üdvözölték, a negyedrendű vádlott büntetését kevesellték. A büntetőper első- és másodrendű vádlottja elhagyta a tárgyalótermet az ítélet indoklása közben. Kiss Árpád és testvére, Kiss István előzőleg azt közölte a bíróval, hogy nem kívánja tovább hallgatni az indoklást. Ezt követően a két előzetes letartóztatásban lévő vádlottat a büntetés-végrehajtási őrök bilincsben kikísérték a tárgyalóteremből.

A Budapest Környéki Törvényszék ítéletében több mint százmillió forintos bűnügyi költséget állapított meg. Kiss Árpádnak 35 millió, Kiss Istvánnak 32 millió, Pető Zsolt harmadrendű vádlottnak 31 millió, Csontos Istvánnak pedig 6 millió forintot kell megfizetnie az állam részére a nem jogerős ítélet szerint.

A bíróság szerint a vádlottak tudatosan készültek a támadásokra

Az öttagú bírói tanács elnöke az ítélet szóbeli indoklásának első órájában a vádlottak személyi körülményeit részletezte. Miszori László bíró azt mondta: a vádlottak tudatosan készültek fegyveres támadásokra azokon a településeken, ahol szerintük romák bűncselekményeket követtek el magyarok ellen.

Kifejtette: Kiss Árpád és Kiss István fiatalon elvesztette édesapját, Pető Zsolt és Csontos István szülei elváltak. A vádbeli cselekmények idején 42 éves Kiss Árpád érettségizett, zenét tanult, a cselekmények idején 33, illetve 34 éves Kiss István és Pető Zsolt korábban szakács, illetve cukrász volt, a 27 éves Csontos István pedig hidegburkoló, majd szerződéses katona, ám mentális problémák miatt leszerelték. A vádlottak közül eddig egyedül Pető Zsolt volt büntetve, egyszer, garázdaság miatt.

Miszori László kitért arra, hogy Kiss István és Pető Zsolt szélsőséges nemzetiszocialista eszméket vallott, szkinhed csoportosulásokban vett részt, Kiss István fiatalon összetűzésbe került romákkal Debrecenben. Hozzátette, Kiss Árpád a 2006. őszi megmozdulásokban nem vett részt, de figyelemmel kísérte azokat. A férfi később úgy döntött, hogy kezdeményezően fog fellépni a szerinte cigányok által elkövetett bűncselekmények ellen. Öccsét, Istvánt kivonta a Véres kard elnevezésű debreceni szélsőjobboldali társaságból, és elkezdték tervezni a romák fegyveres "megrendszabályozását". Ezt követően a bírói tanács elnöke mintegy két órán át ismertette a kilenc támadás, továbbá a fegyverrablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések tényállását, amely javarészt összhangban áll a vádirattal. A tényállásokból egyértelmű, hogy a támadásokat előre, alaposan és részletesen megtervezték. A vádlottak térképeket, éjjellátó és adóvevő készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a leendő helyszínekről, megtervezték a megközelítési és menekülési útvonalat is.

Az elkövetők az akciókat céltudatosan hajtották végre: éjszaka, több irányból támadtak, adóvevőkkel tartották a kapcsolatot, és egyikük a távolból, egy magasabb pontról fedezte két társát. Hamis rendszámot használtak és álcázták autójukat is, amikor a helyszínek közelében megálltak. A települések szélén lévő házakat szemelték ki, és egy idő után már Molotov-koktélt is dobtak az áldozatok otthonaira. Az ötödik, nagycsécsi támadás, ahol két halálos áldozat volt, fordulópontot jelentett a bűncselekmény-sorozatban, ugyanis azt követően már kifejezetten emberi célpontokat választottak az elkövetők, hogy jobban megfélemlítsék a romákat és nyomást gyakoroljanak a társadalomra. A délutáni órákban a bizonyítékok értékelése, a büntetéskiszabás szempontjai, majd az esetleges fellebbezések várhatók. A bíró jelezte, hogy a két távozó vádlottnak a tárgyalás végén még vissza kell térnie.

Romagyilkosságok Besenyszögtől Kislétáig

Besenyszögön 2008. március 7-én egy vadászfegyverek eladásáról szóló hirdetés alapján betörtek a hirdetés feladójának házába, ahol az eladót két golyós és öt sörétes fegyver, továbbá az azokhoz tartozó lőszerek átadására kényszerítették. A fegyvereket a romák elleni támadások során használták fel. A Pest megyei Galgagyörkön az év július 21-én kevéssel éjfél után rálőttek három, romák lakta családi házra. Több, az ablakokon keresztül leadott lövedék a falba fúródott, de személyi sérülés nem történt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén 2008. augusztus 8-án Molotov-koktélokat dobtak két, romák által lakott házra, és lábon lőttek egy középkorú nőt, amikor kilépett az utcára. A nő súlyos sérüléseket szenvedett és kórházba szállították. A Hajdú-Bihar megyei Nyíradony-Tamásipusztán rálőttek egy házra, amelyben két felnőtt és négy gyermek aludt. A 2008. szeptember 4-én történt támadásban a házat két lövés érte, de senki sem sérült meg. A Heves megyei Tarnabodon 2008. szeptember 29-én hajnalban lövéseket adtak le és Molotov-koktélokat hajítottak négy házra. Személyi sérülés nem történt, de az egyik épület a tűz miatt lakhatatlanná vált. A rendőrség már másnap őrizetbe vett, majd előzetes letartóztatásba helyezett három férfit, akik ellen több emberen elkövetett emberölés kísérletének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. A három férfit 2009. augusztus 25-én, a romagyilkosságok gyanúsítottjainak letartóztatása után négy nappal szabadlábra helyezték és az eljárást megszüntették. A három roma fiatal 2009 végén alaptalan fogva tartás miatt kártérítési pert indított, az elsőfokú bíróság 2011. május 24-én 2-2, illetve 2,5 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg számukra. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen Molotov-koktélt dobtak a község szélén álló két, egymással szemben lévő házra, majd sörétes puskával lőni kezdtek az ablakokra 2008. november 3-án. A támadásban egy 43 éves roma férfi és egy 40 éves roma nő elhunyt, egy ember 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A rendőrség a gyilkosság után egymillió, majd november 5-én már tízmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki. A szintén borsodi Alsózsolca romatelepén 2008. december 15-én életveszélyesen megsérült egy 19 éves fiatalember, akire az udvaron favágás közben lőttek rá. A Pest megyei Tatárszentgyörgyön 2009. február 23-án Molotov-koktélt dobtak egy házra, majd tüzet nyitottak az égő épületből menekülő apára és két gyermekére. A férfi és ötéves kisfia meghalt, a másik gyermek, egy hatéves kislány súlyosan megsérült. A rendőrség ezúttal is tízmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel. A Szabolcs megyei Tiszalökön 2009. április 22-én lelőttek egy házából kilépő középkorú roma férfit, aki a helyszínen elhunyt. Az emberölés után a rendőrség a korábban kitűzött 10-10 millió forintos nyomravezetői díjat egyesítette és ötvenmillió forintra emelte. Ugyancsak abban az évben, augusztus 3-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán a tettesek behatoltak egy házba, ahol egy 45 éves roma asszonyt ágyában lőttek agyon, 13 éves lányára egy ajtón keresztül lőttek rá sörétes puskával, a lány súlyos sérüléssel került a kórházba. A bűncselekmény után a rendőrség 100 millió forintra emelte a nyomravezetői díjat. A rendőrség 2009. augusztus 21-én egy debreceni szórakozóhelyen őrizetbe vette a négy férfit, akit a romák elleni támadásokkal gyanúsítottak meg. Egy év múlva, 2010. augusztus 9-én lezárta a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a romagyilkosságok ügyében; a rendőrség mind a négy gyanúsított ellen vádemelést javasolt. A nyomozás során 509 tanút hallgattak ki és több ezret "szólítottak meg" a különböző adatgyűjtések során, több mint ötmillió távközlési adatot ellenőriztek, 170 szakértőt vontak be a munkába, 1916 "tétel" a lefoglalt bizonyíték és 33 ezer oldal a nyomozati irat. Az NNI szerint a gyanúsítottak három további helyen terveztek romák ellen támadásokat: a Pest megyei Erdőkertesen, a szabolcsi Kisvárdán, valamint a hajdú-bihari Hajdúhadházon. A Pest Megyei Főügyészség 2010. szeptember 8-án nyújtotta be a vádiratot a romagyilkosságok ügyében a megyei bíróságra. A romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi elsőfokú büntetőpere 2011. március 25-én kezdődött meg a Pest Megyei Bíróságon. A vád szerint az elkövetők rasszista indíttatásból hajtották végre cselekményeiket. Az ügyészség az első három vádlottat ötszörösen minősülő - aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett - emberöléssel vádolta tettesként, továbbá fegyveresen, csoportosan elkövetett rablással és lőfegyverrel visszaéléssel, ezért rájuk tényleges életfogytiglani büntetést, a negyedrendű vádlottra határozott időtartamú fegyházat kért. A vádlottak tagadták bűnösségüket a személyi sérüléssel járó cselekmények ügyében. 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte a romagyilkosságok ügyében Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat első fokon a Budapest Környéki Törvényszék. Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház.