Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Szerb-magyar etnikai konfliktusok gyermekszemmel + FOTÓK

Szerb-magyar etnikai konfliktusok gyermekszemmel + FOTÓK

2013. augusztus 28., szerda
Szerb-magyar etnikai konfliktusok gyermekszemmel + FOTÓK
gyerekrajzok01

Közel száz temerini gyerektől kérték, hogy készítsenek egy rajzot városukról - az Újvidék melletti települést Szerbia állatorvosi lovaként tartják számon, az ott történt etnikai ellentétek az általános, országos állapotokra reflektálnak. A rajzok negyedén erőszakos jelenetek, utcai verekedések és nemzetiségi ellentétek szerepelnek.

Három éven át kutatta a Délvidékről Magyarországra, valamint az egykori Jugoszlávia tagköztársaságaiból a Vajdaságba irányuló népmozgásokat a Magyar Tudományos Akadémia több más szervezettel összefogva. Munkájuk eredményét a Tér és Társadalom című folyóirat tematikus száma foglalta össze, melyet kedd délután mutattak be Szegeden, a Millenniumi Kávéházban.

A pesti éjszakában újraegyesül Jugoszlávia

"Magyarországi és vajdasági kollégákkal közösen végeztük az empirikus munkát. Migrációs történetekre voltunk kíváncsiak, olyan emberek beszámolóit gyűjtöttük, akik önként vagy kényszerből elhagyták az otthonukat. Vizsgáltuk, hogy hogyan élik meg a nemzetiségi tudatukat, és hogy mennyire vannak szoros kapcsolatban a szülőföldjükkel" - magyarázta a folyóirat tematikus számát is szerkesztő

Váradi Mónika

. Az MTA Regionális Kutatások Intézetének főmunkatársa szerint a vajdaságból érkezett magyaroknak egészen más a nemzetiségi tudatuk, erősen kapaszkodnak határon túli gyökereikbe - jelentős hányaduk transznacionális migránsnak nevezhető, akik a rengeteg ingázás miatt mindkét helyszínt otthonuknak tekintik.

A száznál is több interjúból leszűrhető, hogy a határon innen is keresik egymás társaságát a Vajdaságból érkezettek, de nem csak a vajdaságiakkal: a budapesti éjszakában gyakran rendeznek "jugó bulit", melyre a széthullott ország minden nemzetiségéből érkeznek a szerbtől a horváton át a magyarig. "Itt a szegedi régióban persze egyszerűbb tartani a kintiekkel tartani a kapcsolatot. A kilencvenes években a háború elől menekültek át családok, de jelenleg például az egyetemre is nagyon sokan jelentkeznek - az unióval és a határok megszűnésével talán Szeged is visszaszerzi a Vajdaság felé azt a szerepét, amit a trianoni határok előtt birtokolt" - mondta Váradi Mónika.

Egy szerb vagyok Temerinben

A kutatás részeként mentális vizsgálat alá vetettek 97 temerini iskolást - az Újvidéktől 15 kilométerre fekvő település lakossági arányait tekintve az egyik legkomolyabban érintett a bevándorlási hullámban, az elmúlt két-háromszáz évben többször is jelentősen megváltozott etnikai szerkezete. Sajátossága, hogy nemcsak a két legnagyobb nemzetiség, a magyar és a szerb között van ellentét, de a migráns és a már régóta itt élő szerbek között is kialakult egyfajta őslakos-bevándorló szembefordulás. Vajdasági lakmuszpapírként szokás beszélni a településről, az ott történtek reflektálnak az országos viszonyokra, a konfliktusok nagyon könnyen kiterjedhetnek az egész tartományra. 45 magyar és 52 szerb iskolás - kétharmaduk általános iskolába jár még - "Rajzold le Temerint, ahogy azt te látod" címmel adta be alkotását. A kutatás alapvető célja az volt, hogy kiderítsék: a gyerekek mennyire tekintik hozzájuk tartozónak a város déli részében, szeparáltan elhelyezett Šešelj-telepet, ahova a Horvátországból és Bosznia-Hercegovinából elmenekült szerbek lettek elszállásolva. Az eredmény annak ellenére is rendkívül tanulságos volt, hogy a telep szinte egyáltalán nem jelent meg a képeken. A 97 rajz közel negyede, 22 alkotás erőszakot és nemzeti ellentéteket mutatott be. Ártatlanabb rajzokon egy-egy központi helyen elhelyezett zászlóval jelezték: ez itt magyar, ez itt szerb terület. Sok képen azonban direkt módon megjelent az erőszak, szirénázó rendőrautókkal, az utcán késekkel és baseball-ütőkkel egymásnak eső pálcikaemberekkel. Egy rajzon az ijedt anyuka és kislánya szorongatja a telefonját, nézve ahogy egy maszkos férfi kiüt egy másikat, míg társa az Obraz nevű, erőszakos szélsőjobboldali szervezet nevét fújja a falra. Egy másik kép lőfegyvert, véres kést és bokszert mutatott, fölötte az "Egy szerb vagyok Temerinben" felirat, mellette egy szomorú, lilára vert fejjel. "A képekről azért kijelenthető, hogy inkább az utcai konfliktusok látszódnak rajtuk, és csak kisebb hányadánál jelennek meg egyértelműen az etnikumok megnevezései" - összegezte a látottakat a kutatást végző Erőss Ágnes. Volt azért reményt keltő alkotás is, az egymás felé közelítő, "szerbek" és "magyarok" feliratú ököl alatt szívek és boldog emberkék mutatják meg: lehet így is együtt élni. Néhány rajzot alább is megtekinthetnek!
határon túli magyarok Szerbia Szeged Vajdaság magyarság határon túli magyarság nemzetiség migráns etnikum migráció

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo