Hol maradt az elmúlt 200 év leghidegebb nyara?

Az utóbbi kétszáz év leghidegebb nyarának jósolták az ideit, holott sorban dőltek meg a hőségrekordok országszerte. A szegedi szakember szerint ilyen állítást tenni tudománytalan, megbízható előrejelzést tíz napra előre lehet csak készíteni. Mint megtudtuk, hazánkban szélsőségesebb időjárás a jellemző, eddig csupán „el voltunk kényeztetve” a hosszú tavasszal és ősszel.

Hosszúra nyúlt tél, március közepi hótorlaszok: idén csak nehezen akart elkezdődni a kellemes nyári idő. A médiában ráadásul futótűzként terjedt a hír: hetven százalék esély van arra, hogy az utóbbi 200 év leghidegebb nyara következik. Az elkövetkező áldatlan állapotokat az 1816-as „nyár nélküli” esztendőhöz hasonlították a cikkben, amikor a bolygó északi féltekéjén rendellenes lehűlés, gyenge termés és éhezés uralkodott. Végül maga az időjárás hazudtolta meg a hangzatos címeket, hiszen az elmúlt évek legmelegebb nyarán vagyunk túl a napokban - július közepétől szinte napi rendszerességgel érték egymást a hőségriadók és rekordok, Szeged több pontján még árnyékban is

negyven fok feletti hőmérsékletet mértünk.

Szakembert kérdeztünk: hol maradt a beígért „jégkorszak”?

Tíz napra előre lehet csak ígérni

Valószínűleg minden tudományos alapot nélkülöző, szenzációra építő kijelentés volt, az időjárásra pedig csak következtethettek a tavaszi tendenciákból – magyarázta portálunknak

Tóth Tamástól

. „Nyugat- és Közép-Európában is meglehetősen hűvös volt a tavasz, májusban is elég sok csapadék hullott, ezt a folyamatot pedig valószínűleg tendenciózusan tovább vitték. A légköri folyamatok azonban megfordultak, így a július és az augusztus is kifejezetten melegre sikerült a kontinensen – a Brit-szigetek egyes részein például három-négy hétig egy csepp csapadék sem hullott, ami nem egy tipikusan angolos időjárás” – emelte ki a meteorológus. Nem ez az első eset, hogy egy ilyen hírnek nagyobb volt a füstje, egy évvel ezelőtt, egy meleg tavaszból kiindulva példa nélküli hőhullámot és pusztító aszályt jósoltak a lapok hasábjain, amely természetesen akkor is erős túlzásnak bizonyult.

Megbízható módszer jelenleg nem is létezik arra, hogy az időjárást hónapokkal előre látni lehessen, az előrejelezhetőség határideje átlagosan tíz nap, ezen felül biztosat állítani nem lehetséges – tette hozzá a szakember. Hosszabb távú előrejelzések léteznek ugyan, ezeket tendenciák alapján határozzák meg, beválásukra azonban az idő hosszúságával egyre elenyészőbb az esély.

Nyáron havazás, télen aratás?

Sokan keseregnek a tavaszi kabátok egyre rövidebb hordhatósági ideje és a szélsőségessé váló időjárás miatt – azonban mint kiderült, nálunk éppen ez a normális. „A Kárpát-medencének mindig is szélsőséges volt az időjárása. Az, amit a mostani felnőtt generáció is megélt gyerekkorában, egy nyugodt időjárási periódus volt a területen. Ma mindenki meglepődne, ha a nyár közepén egyszer csak hózáport látnának, pedig a középkori feljegyzések szerint ilyen is volt Magyarországon, ahogy olyan is, hogy a téli időszakban aratáshoz közeli állapotba kerültek a növények. A szélsőségek tehát egyáltalán nem idegenek a mi klímánktól, csak elszoktunk tőle” – hangsúlyozta Tóth Tamás. Időjárásunkat az áramlási viszonyok befolyásolják: a domináns észak-dél irányú hőcsere a szélsőségesség irányába tereli, míg a nyugat-kelet irányú áramlások a szélsőségek kiegyenlítődésére hat. A 70-es és 80-as években az utóbbi volt jellemző, az óceáni levegő temperálta a klímánkat, kevésbé volt forró a nyár és enyhébb volt a tél, hosszú átmeneti időszakkal. Az utóbbi évekre ismét jellemzőbb lett az észak-déli légkicserélődés, ami ekvivalens azzal, hogy időjárásban tapasztalt szélsőségek az elmúlt időszakban újra megerősödtek.