Korhatáros ajánlók - abszurd szabályok a mozifilmvetítésben?



Sem filmajánló, sem plakát nem jelenhet meg előzetes korhatár-besorolás nélkül – ezt tartalmazza a filmtörvény. Szabó Éva, a Belvárosi Mozi vezetője szerint azonban a Korhatár Bizottság nem tájékoztatja időben az intézményeket a karikákról, a szülők pedig javarészt nem is törődnek a figyelemfelhívással. Kinek a feladata megvédeni a gyermekeket?
Tavaly az NMHH azzal a javaslattal állt elő, hogy mozifilmek esetében ugyanúgy kötelező lesz a jobb alsó sarokban feltüntetni a korhatár-besorolásra vonatkozó jelzést, mint ahogyan azt már a tévéképernyőkön megszokhattuk, azonban ez a mai napig nem valósult meg. Az MTI akkor úgy
a sajtót: „ahogyan az elektronikus médiában az új médiatörvény életbe lépése óta, úgy a mozikban vetített filmeknél is kötelező a 12-es, 16-os vagy 18-as karika mellett a 6 éven aluliak számára nem ajánlott kategória feltüntetése”. Az azóta módosított filmtörvénybe ezt még nem sikerült belecsempészni, viszont szigorodott a filmelőzetesek életkor szerinti kategorizálása. „Végtelenül bonyolult ez a törvény, pláne, ha több előzetes is készül egy filmhez. Korábban volt egyeztetés a minisztériumi képviselők és a mozisok között, de nem értették meg, hogy ezt a mozik képtelenek követni. Amikor naponta jön ötven ajánló, nem lehet számon tartani, hogy melyik éppen milyen besorolásnál tart. Nálunk még nem voltak ellenőrök, de a kollégáimtól rendszeresen hallom, hogy szinte mindenhol találnak hiányosságokat – így
Szabó Éva
, a szegedi Belvárosi Mozi vezetője. Rendkívül nehéz helyzetben vannak az intézmények, ha a korhatár-besorolás feltüntetéséről van szó. A mozik mindössze a megjelenés előtt egy hónappal kapják meg azt a húsz, harminc filmből álló listát, melyen szerepelnek a sárga karikák, ám hivatalos információ ide vagy oda, legalább a fele ennek is hiányos. „Előzeteseknél szaggatott körjelet kell tenni, de nem elég a szám, a szöveget is ki kell írni, aminek el is kell hangoznia. Az sem mindegy, hogy a plakáton milyen arányban szerepel a piktogram. A több oldalas reklámtáblának minden oldalán rajta kell lennie – tájékoztatott minket a mozivezető, majd hozzáfűzte: „Szerintem ez abszurd”.

A törvény szerint a mozifilm ajánlóját ugyan abba a korhatárba kell sorolni, mint magát a filmet. Előzetes, sőt, plakát sem kerülhet ki anélkül, hogy ne kapott volna valamilyen figyelemfelhívó jelzést – elvileg nem is találkozhatunk már a BA (besorolás alatt) feltüntetéssel. Ha a film még nem kapta meg a Korhatár Bizottság hivatalos besorolását, átmenetileg saját megítélése szerint dönthet az alkotásról. Az NMHH szerint a szigorításra azért volt szükség, mert sok kisgyermekes szülő nem tudta eldönteni, mely filmre ülhet be családostól, és melyikre nem. Jelezték: a kicsik lelki-szellemi fejlődésének védelmét tartják szem előtt, valamint arra is törekszenek, hogy megkönnyítsék a gyermekeket védő szabályok helyes alkalmazását a forgalmazók és a mozik számára. „Tapasztalatok szerint minden korhatár besorolás csak ajánlás. Kolléganőim 12-es besorolásnál figyelmeztettek már szülőket, aki kisebb gyerekkel érkezett” – meséli a tapasztalatokat Szabó Éva. Mint mondta, a mozi nem hatóság, így elviekben személyi igazolványt sem kérhetnek a látogatóktól. Lényegében minden esetben a szülő hozza meg a döntést, hogy be meri-e ültetni kisgyermekét a választott filmre. Egy elsősorban édesanyáknak szóló
találkoztunk a bejegyzéssel, mely szerint 6-os besorolású filmre vett jegyet a család, a vetítést megelőző beharangozókban mégis felnőtt tartalom (16-os karikás) ajánlók futottak. Ebben az esetben a mozi hibázott, de az olvasók között elindult a panaszáradat. Többen is jelezték, belefutottak már hasonló „tévedésekbe”: néhány képkocka erejéig gyermekük megijedt a látottaktól. Mások a mellett érvelnek, hogy a 21. századi gyerekeket kár burokban nevelni, és nem is lehet eltiltani a mozitól. Szabó Éva erre úgy reagált, a mozik komoly pénzbeli büntetést kaphatnak akkor, ha nem oda illő tartalmat vetítenek le a film előtt, ezt pedig a Nemzeti Filmiroda ellenőrzi.
Gaál Bernadett