Tűzvédelmi szabályokról, aratás idején

A népi kalendáriumok Péter-Pál napját az aratás kezdeteként tartották számon, és idén a későn indult sarjadzás után a kalászosok „utolérték magukat”, következhet a betakarítás. Nem kis munka ez a mezőgazdaságból élőknek, amely nem is veszélytelen: a száraz gabona gyorsan lángra kaphat, amelyet az aratás előtti tűzvédelmi előírások betartásával előzhetnek meg a gazdálkodók. Ezekről Rókus Imre tű. alezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatósági osztályvezetője adott tájékoztatást.

- Az aratásban csak olyan gépek vehetnek részt, amelyek átesnek a betakarítás előtt megtartott gépszemlén. Azonban ezeket a szemléket azok előtt nyolc nappal írásban kell bejelenteni az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek, így Csongrád megyében a Szegedi, vagy a Szentesi KvK-ra kell a bejelentést megtenni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szemlét követő nyolc napon belül a katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni, továbbá a jegyzőkönyv egy példányát a járművön el kell helyezni.

- Mit kell ellenőrizni a szemle során?

- A mezőgazdasági járművek, erőgépek akkumulátorait védőburkolattal kell ellátni, valamint a szikratörő és kipufogó rendszert minden nap meg kell tisztítani az éghető anyagoktól. Nem csepeghet a gépekből üzemanyag, vagy hidraulika folyadék, hiszen ezek nagyban segítik egy esetleges tűz kialakulását, vagy terjedését, és az aratásban csak olyan munkagép vehet részt, amelyet legalább egy porral oltó készülékkel elláttak.

- Milyen tűzvédelmi szabályokat kell betartani az aratás során?

- A gépek üzemanyag feltöltéséhez azokkal el kell hagyni a gabonatáblát és a tarlós területet is. Ha a jármű karbantartására van szükség, nyílt láng használatával járó javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn vagy a rostnövénytároló területén, hiszen ennek során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng lángra lobbanthat.

- Hogyan kell haladni a táblákban a betakarítást végző gépeknek?

- Az aratást lehetőleg a közút, illetőleg a vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani.

- Tűz nemcsak a gépekből kipattanó szikra által keletkezhet.

- A munkálatok közbeni dohányzás miatt is kialakulhat tűz, ezért gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

- Milyen szabályok szerint állíthatók fel a szalmakazlak?

- Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket. A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát.

- A tarló égetésére van-e lehetőség?

- A levegő védelméről szóló kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését, azonban vannak esetek, amikor ettől eltérő jogszabály mégis lehetőséget ad rá.

- Milyen szabályok vonatkoznak ebben az esetben a tarlóégetésre?

- Amennyiben jogszabály erre lehetőséget ad az adott területen, akkor az „alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek” minősül, és legalább 24 órával az égetés előtt a katasztrófavédelmi kirendeltségen írásban be kell jelenteni. A tarlót tilos egy időben minden oldalról meggyújtani, mivel biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetőségét. Égetni csak tarlómaradványt lehet, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres védőszántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni. A 30 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani, és egyszerre csak egy szakasz égethető.

- Milyen elővigyázatossági szabályokat kell betartani?

- Az égetés idején - a területtől függetlenül - legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.

- A hatóság a tarlóégetés ellenőrzésekor mit vizsgál?

- A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az előzetes bejelentés, valamint azt, hogy a fenti szabályokat betartják-e a munkavégzés során. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen eljárást kezdeményezünk.