Linzben élesben vizsgázik a szegedi mobilgát + FOTÓK

Ugyanolyan technológiájú mobilgát védi majd rövidesen Szegedet a Tisza áradásától, mint most Linz városát a Duna vizétől. Mobilpartfal-vizsga - élesben.

Az évszázad dunai árvizében vizsgázik Linz városában a hamarosan megújuló szegedi partfal második védműve,

az új mobil fémgát

. Szegeden az ősszel induló 1,8 milliárd forintos árvízvédelmi beruházás keretében hasonló mobil partfal

épül ki a belvárosi szakaszon

. A Szegedre tervezett, a GOH mbH nevű kölni illetőségű cég DPS2000 fantázianevű mobilgátja gyakorlatilag egy vízszintes alumínium pallósor, amely biztonságos kapcsolórendszerrel rendelkezik, így képes az uszadékok kártételét is kivédeni. A csekély súlyú elemek révén könnyen telepíthető, így még daru alkalmazása sem szükséges, mivel egy 1800x200x100 milliméteres palló súlya alig 7 kilogramm. Egy 100 méter hosszú 2 méter magas védvonalat 5 ember 3 óra alatt készít el, és akár 4 méteres védőmagasság is kivitelezhető. Ugyanilyen szerkezetet alkalmaznak 2000 óta Krakkó városában is, és hasonló technológia vizsgázik most Linzben is. Árvízmentes időkben a mobilgát elemei a partfal mentén kialakított, vízmentes tárolókban vannak, ahonnan valóban igen rövid idő alatt felszerelhetők.

Szegeden a belvárosi résznél a mobil fal 1,2 méter magas lesz és 430-440 méter hosszan terül el. Felállítása rendkívül gyorsan, 24 óra alatt lehetséges. Az árvízi biztonság a 10,09 méteres legnagyobb vízszinthez képest 11,3-ra lesz kiépítve. A munkálatok már ősszel elkezdődhetnek, s jövőre már városunkat is alumíniumpallók védik majd vész esetén.

Árvízi helyzet Ausztriában, Németországban és Magyarországon

Mindeközben a Duna vízállása hétfőn meghaladta az 1501-ben regisztrált 12,20 méteres történelmi csúcsot is a németországi Passaunál. A bajor-osztrák határon fekvő városnál - ahol három folyó, a Duna, az Inn és az Ilz találkozik - a dunai árhullám tovább emelkedik, az árvízi védekezést irányító válságstáb becslése szerint a vízállás a 12,50 métert is elérheti. A történelmi városrészt teljes egészében ellepte a víz, a negyedet lekapcsolták a villanyhálózatról, lakosságát kitelepítették. Az óváros körül 600 ember küzd az ár megfékezéséért, munkájukat a Bundeswehr, a német hadsereg 120 katonája segíti. Németországban májusban a sokévi átlag 178 százalékának megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Az ország déli és délkeleti részén a folyók kiléptek medrükből. Ausztriában Linz városában a Duna vízszintje május 3-án reggel 6 órakor 8,5 méter volt, délutánra 9 méter környékén hullámzik már a folyó, közben az Enns is kilépett medréből, Wachau körzetében most vetik be először a mobil védőgátakat. Melk óvárosa részlegesen víz alatt van, az embereket az elöntött területekről evakuálták. Az országban már több mint száz utat zártak le, az autópályák azonban még járhatóak. A dunai hajázást egyelőre leállították a folyam legtöbb szakaszán. Magyarországon az MTI híradásai szerint Győr-Moson-Sopron megyében két híd lezárására lehet szükség az árvíz miatt, az egyik esetben a forgalom biztonsága, a másikban a védekezés zavartalansága érdekében történhet meg az intézkedés, az azonban még nem tudható, mikor lép életbe a korlátozás. A Duna vízmagassága Komárom-Esztergom megyében péntekre megközelítheti az eddig mért legnagyobb értékeket, Komáromnál a 801 centimétert, Esztergomnál pedig a 771-et az Országos Vízjelző Szolgálat internetes oldalán található előrejelzések szerint. A folyó vízszintje Komáromnál két nap alatt két és fél métert emelkedett, szombattól hétfőn 13 óráig 300-ról 550 centiméterre nőtt. Esztergomnál ugyanebben az időben a vízszint 350-ről 500 centiméterre emelkedett. A szolnoki székhelyű Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) állományából 164 gátőr és műszaki szakember segíti társszervezete, a győri Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvizig) munkáját a dunai árvízi védekezésben. A szolnoki vízügyesek vízőri, segédőri és műszaki irányítói teendőket látnak el, míg egy négytagú csapat vízhozammérést végez - tette hozzá. A győri központú, a működési területét tekintve Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye egészét magába foglaló Éduvizig hagyományosan az egyik legfontosabb partnere a szolnokiaknak. A győriek a legutóbb az idén tavasszal az ár- és belvíz elleni védekezés során is jelentős segítséget nyújtottak a Közép-Tiszán.