Változások a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában

Az Európai Unióban a megváltozott munkaképességű személyek átlagos foglalkoztatási színvonala 41-42 % körüli. Nálunk a 15-64 éves magyar népesség közel 14%-a valamilyen, a munkavégzést korlátozó betegséggel vagy fogyatékossággal él. A csaknem 1 milliós csoportnak a háromnegyede valamilyen jóléti ellátásban részesül, és kevesebb, mint negyedük dolgozik, hangsúlyozta a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő támogatások terén bekövetkezett változásokról B. Nagy László kormánymegbízott.

Csongrád megyében az országos számhoz képest arányaiban több a megváltozott munkaképességűek száma, viszont a helyzetük is jobb. Mintegy 24 000 fő egészségkárosodás miatt ide sorolható, ebből kb. 12 000 személy rehabilitációs ellátásban, a többiek pedig rokkantsági ellátásban, járadékban részesülnek. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a munkáltatók érdeklődése a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő támogatási formák iránt.

A bér- és járulékterhek egy részét átvállalja a kormány

A rokkantsági ellátások két évvel ezelőtti újjászervezésének fő motívuma az volt, hogy minél több egészségkárosult számára teremtődjön meg az értelmes és hasznos munkavégzés lehetősége, hangsúlyozta a kormánymegbízott. A foglalkoztatásukra való hajlandóságot adókedvezménnyel, valamint a bér- és járulékterhek átvállalásával növeli a kormány. Ezekről tartottak tájékoztatást a megye nagy munkaadóinak a Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve a Megyeházán. A magyar kormány hazai és uniós forrásokból finanszírozott közvetlen támogatásokkal és munkaerő-piaci programokkal segíti elő a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, elhelyezkedésüket a nyílt munkaerőpiacon, valamint foglalkoztatásukhoz, az aktív élet folytatásához szükséges feltételeket. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő új támogatási formák közül

B. Nagy

megemlítette a Rehabilitációs kártyát, amelyet a kormány tavaly január 1-jétől vezetett be. A munkáltatóknak jelentős adókedvezményt biztosító kártya igénylésével, illetve a jogosultság megállapításával kapcsolatos teljes körű eljárás a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv hatásköre. Az ilyen kártyával rendelkező, megváltozott munkaképességű magánszemélyek foglalkoztatása esetén a munkaadó a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt érvényesíthet. Az adókedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de maximum a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.

1530 megváltozott munkaképességű kap munkát a megyében

A másik támogatási forma a Védett munkahelyek bér és költségtámogatása. Ehhez bármelyik munkáltató kérheti akkreditációját, amennyiben többek között a megváltozott munkaképességű munkavállalók havi statisztikai állományi létszáma a 30 főt, vagy arányuk a 25%-ot eléri. Idén egyszerűbbé, átláthatóbbá, gyorsabbá vált az ebben részt vevő munkáltatók akkreditációja. Csongrád megyében 15 foglalkoztató nyert az akkreditációs pályázaton, így ők összesen 1.530 fő megváltozott munkaképességű személyt kell, hogy foglalkoztassanak megyénkben, ebben az évben. 2013 januárjától, kizárólag akkreditált foglalkoztatók részére, pályázati úton nyújtható bér- és költségtámogatás kerül bevezetésre, amelyet a tranzit-, ill. a tartós foglalkoztatáshoz kaphat a munkáltató. A pályázattól függetlenül minden arra jogosult személy után igénybe veheti a rehabilitációs kártya által nyújtott kedvezményt is, a pályázaton nyertes munkáltató. A foglalkoztatás során felmerülő költségek között támogatható a munkabér és szociális hozzájárulási adó maximum 75%-a, egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság nem gazdasági-vállalkozási tevékenysége keretében maximum 100%-a. A most induló „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” elnevezésű TÁMOP 1.1.1. kiemelt program a rehabilitációs ellátásban illetve járadékban részesülő személyek foglalkoztatási rehabilitációját hivatott elősegíteni. Az előkészítő szakaszba 13 ezer embert vonnak be, közülük választják ki azokat, akiknek a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatását különböző, személyre szabott programokkal, képzésekkel vagy bérköltség-támogatással segítik. Utóbbi lényege, hogy ötezer munkavállaló után öt hónapig átvállalják a bérköltséget (150 ezer forintig), ennek ellenében azt várják el, hogy az érintettek határozatlan időre kötött szerződést kapjanak.

Az EU is támogatja a projektet 12, 7 milliárddal

Bényi Krisztina

, a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv igazgatója beszél az átalakulás főbb elemeiről, és eddigi tevékenységük tapasztalatait összegezte. Kiemelte, a 20 fővel dolgozó TÁMOP-os stáb mindent megtesz annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességűek visszataláljanak a munka világába. Erre a célra 12,7 milliárd forint áll rendelkezésre 2,5-3 éven keresztül. A rehabilitációs ellátásban és a rehabilitációs járadékban részesülők elsődleges munkaerő-piacra történő visszavezetését támogató projekt keretében az ország különböző pontjain, 85 helyszínen létesít a projektgazda NRSZH olyan irodákat, ahol jól felkészült, tanácsadói gyakorlattal, munkaerő-piaci ismerettel rendelkező humánszolgáltató munkatárs áll az érdeklődők rendelkezésére és segíti munkaerő-piaci integrációjukat. Csongrád megyében négy helyen, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón és Szentesen várják leendő ügyfeleiket a TÁMOP 1.1.1. projekt képzett szakemberei. A projekt humánszolgáltatásai és munkaerő-piaci támogatásai kiegészítik majd a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek által nyújtott szolgáltatásokat, támogatásokat. Az egészségkárosultak szempontjából mondott véleményt az új támogatási formákról Dér Veronika, aki a TÁMOP arcaként maga is megváltozott munkaképességű: cukorbetegség szövődményeként vesztette el két évvel ezelőtt látását, többszörösen transzplantált. Súlyos egészségkárosodása ellenére folyamatosan dolgozik, képezi magát, és feladatának tekinti, hogy segítse az egészségkárosultak foglakoztatását.

Megkülönböztetés nélkül

Meggyőződése, hogy a megváltozott munkaképességűek többsége szeretne dolgozni, de a környezet nem mindig befogadó az irányukban. Egyesek kicsit másként tekintenek ránk, fogalmazott Veronika, pedig csak azt szeretnénk elérni, hogy ne szerencsétlen embereket lássanak bennük, hanem olyan dolgozni és tanulni akaró munkavállalókat, akik ugyanúgy élni és boldogulni szeretnének, mint egészséges embertársaik. A munkaadók szempontjából Vincze-Borbély Márta foglalkoztatási és rehabilitációs jogi tanácsadó, a Bonafarm Zrt. HR-munkatársa beszélt a rehabilitációs kártya előnyeiről és a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv által nyújtott konkrét segítségről. A összesen 5500 munkavállalónak kenyeret biztosító, Szegeden mintegy 3500 embernek munkát adó cég minden területen foglalkoztat és folyamatosan keres megváltozott munkaképességű munkaerőt. A jogszabály által előírt 5 százaléknál ők valamivel több ilyen egyént foglalkoztatnak főleg fizikai munkakörben, ugyanakkor a Rehabilitációs kártya előnyeit is igénybe veszik. Az egészséges kollégák részéről eleinte nem volt zökkenőmentes a csökkent munkaképességűek befogadása, de azóta megváltozott a helyzet, és teljes emberként kezelik őket. Kormányhivatal munkatársai ezután munkáltatói fórumot rendezett az érdeklődő cégek, vállalatok képviselői számára, amelyen tájékoztatták a munkaadókat is az új támogatási lehetőségekről.