Megállapodott Szerbia és Koszovó a két ország viszonyának rendezéséről

Szerbia és Koszovó megállapodásra jutott pénteken a két ország viszonyának rendezéséről az Európai Unió közvetítésével - jelentette be Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.

"A tárgyalások lezárultak. A megállapodást mindkét ország kormányfője ellátta kézjegyével" - közölte Ashton újságírókkal. A megállapodás minden részlete egyelőre nem ismeretes. Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói miniszterelnök hosszú hónapokon át folytatott, összesen tíz tárgyalási forduló után tudott megegyezni a kapcsolatok rendezéséről. Az EU a szerb-koszovói viszony normalizálását jelölte meg annak előfeltételeként, hogy Belgrád, illetve Pristina előre léphessen az európai integrációs folyamatban. A szerbek számára ez az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését, a koszovóiak esetében a társulási megállapodás kidolgozását jelenthetné. "Annak vagyunk szemtanúi, hogy mindkét fél lépést tett a múltból Európa irányába" - fogalmazott Ashton, és mind Szerbiának, mind Koszovónak gratulált a megállapodás létrejöttét lehetővé tevő "bátorságához". Ashton szavaiból egyértelműnek látszik, hogy az uniós külügyminiszterek elé kerülő jövő hétfői jelentése kielégítőnek minősíti majd a kétoldalú viszony javítása terén elért eredményeket. A Szerbiától 2008-ban elszakadt, albán többségű Koszovó északi részén a szerb lakosság alkot többséget, és a Belgrád-Pristina viszony normalizálásának legsúlyosabb akadálya az észak-koszovói szerbek helyzetének rendezetlensége volt. Belgrád - amely nem hajlandó elismerni Koszovó állami függetlenségét - széles körű autonómiát akart kialkudni az észak-koszovói szerbek számára, beleértve a rendfenntartás és az igazságszolgáltatás területét is. A koszovóiak ugyanakkor - mondták diplomaták - nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy országuk nemzetközi elismertsége terén előreléphessenek. Ashton minapi közleménye szerint a felek álláspontja immár nagyon közel került egymáshoz. Diplomáciai forrásokból kiszivárgott, hogy a tárgyalásokon felmerült: a szerbek el tudnák fogadni, ha a koszovói biztonsági erők egyenruhásai helyett a NATO vezette KFOR nemzetközi erő katonái lennének jelen Észak-Koszovóban. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár egy pénteki sajtótájékoztatón jelezte, hogy a NATO és az EU szoros kapcsolatot tart egymással ebben a kérdésben, támogatásáról biztosította az unió közreműködésével folyó tárgyalásokat, és az atlanti szövetség készségét hangoztatta a tartós rendezésben való szerepvállalásra, amennyiben megállapodás születik. Uniós diplomaták szerint a jelenleg mintegy ötezer fős KFOR tartósnak ígért szerepvállalása nem kizárt, ha ez hozzájárulhat a kedélyek észak-koszovói lenyugtatásához, ám az is tény, hogy a NATO nem szeretne "örök időkre" berendezkedni Koszovóban. Diplomáciai források szerint Dacic és Thaci a nap folyamán Rasmussennel is tárgyalt. Az egyik értesülés arról szólt, hogy a szerbek tíz évre akartak KFOR-garanciát, a koszovói kormányzat azonban csak három évre lett volna hajlandó tudomásul venni azt, hogy a koszovói egyenruhások nem, hanem csak a KFOR-katonák tartózkodhatnak Észak-Koszovó területén. Ivica Dacic úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás figyelembe veszi a szerb követeléseket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyelőre nem írta alá, csupán kézjegyével látta el a dokumentumot. Ez a diplomáciában nem jelent jogi kötelezettségvállalást, pusztán annak tanúsítását, hogy a tárgyalások során az adott szövegben állapodtak meg. A szerb kormányfő azt mondta: a megállapodás kiterjed az észak-koszovói települések saját rendőrségére, ugyanakkor nem azt írja elő - egy korábbi szövegjavaslattal ellentétben -, hogy Szerbia nem akadályozhatja Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, hanem pusztán azt, hogy Belgrád nem állhat Koszovó európai integrációjának útjában.