Lokális együttműködés, nemzetközi kitekintés – új utakon a szabadtéri

A szabadtéri játékok új menedzsmentje egy igazi kuriózummal, New Yorkból érkező operaelőadással „pótolja” a visszamondott Kung-fu legendát - Herczeg Tamás igazgatót és Harangozó Gyula művészeti igazgatót kérdeztük a feladatokról.

A február 22-i közgyűlés

Herczeg Tamást

választotta a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatójává. A kulturális szakember korábban már dolgozott az intézménynél a szabadtéri igazgatóhelyetteseként. Kinevezését huszonnyolcan támogatták, egy képviselő tartózkodott. Megbízatása öt évre szól. A kulturális menedzser úgy látja, meg lehet teremteni a játékok régen vágyott nemzetköziségét, ebben nyújthat segítséget

Harangozó Gyula

Kossuth-díjas táncművész, aki művészeti igazgatóként működik majd közre a darabjogok megszerzésében és a nemzetközi sztárok megnyerésében Oroszországtól az Egyesült Államokig.

- Áprilissal elkezdődött az átadás-átvétel az intézményben, ami ha jó értesültünk, már be is fejeződött, és mindjárt egy igen komoly feladatot kellett megoldaniuk...

Herczeg Tamás: - Minden gördülékenyen ment, viszont az élet átszabta azt a koncepciónkat, hogy az idei műsorhoz nem nyúlunk, tiszteletben tartjuk elődünk műsorpolitikáját. Mivel az augusztus 9-10-re meghirdetett kínai táncprodukciót impresszáló ügynökség az érdekkörében felmerülő akadályokra tekintettel lemondta az előadást, helyét a Porgy és Bess című opera foglalja el, ami egy igazi kuriózum, az amerikai Living Arts Inc. produceriroda előadása. Harangozó Gyula: - A Porgy és Bess-nek hosszú idő után ez lesz az első bemutatója hazánkban, mely a szerző eredeti akarata szerint kerül színre –

George Gershwin

kifejezett kérése ugyanis, hogy az opera karaktereit fekete művészek énekeljék. A kényszerű váltásnak köszönhető az is, hogy nem törik meg a szabadtéri 80 éves hagyománya, miszerint a Dóm téren mindig van opera. Új hír, hogy bemutatjuk Az operaház fantomja koncertváltozatát is, valamint a Verdi-Wagner Operagálát az Ajándékkoncert keretén tekintheti meg a közönség.

H. T.: - Gazdálkodásunkban nagy kihívás lesz idén, hogy az önkormányzati támogatás mintegy 33 millió forinttal csökkent, így belső megszorításokkal és eredményes pályázatokkal próbáljuk túlélni az évet.

- Köztudott, hogy a fesztiváligazgatói posztra azért kellett pályázatot kiírni, mert 2012. december 13-án a szegedi közgyűlés némi politikai vihar után döntött az ügyvezető, Bátyai Edina menesztéséről.

H. T.: - Közel tizenöt éve foglalkozom színházi intézményvezetéssel, így számomra szakmai kihívás volt a pályázati lehetőség. A két nagy városi kulturális intézmény, a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok menedzsmentjét nyilvános procedúrát követően, nagy konszenzussal választotta meg a közgyűlés. Ez jó alapot adhat a közös munkára is, már túl vagyunk az első beszélgetésen

Gyüdi Sándor

színi direktorral e témában.

- Mire kell gondolni a közös munka kapcsán?

H. Gy.: - A színház és a szabadtéri ezelőtti szétválasztásával az önkormányzat egyúttal elvárásait is megfogalmazta. Az utóbbi önállósulásával egyre inkább kirajzolódott az az igény, hogy az kiemelt kulturális jelentőségű legyen a város művészeti életében, aminek egyenes következménye, hogy csekélyebb mértékben támaszkodjunk a színház társulatára. Olyan művészeket kell idehívni, akiket a helyi közönség az év más hónapjaiban nem láthat. Olyan vetületet kell adni a fesztiválnak, amely országos és nemzetközi kitekintést is ad. Ez önmagában determinálja a szegedi művészek fellépési lehetőségét. Mi viszont azt mondtuk, hogy az újszegedi színpad lesz az a helyszín, ahol számítunk a Szegedi Nemzeti Színház intézményi szintű együttműködésére. Közös „nulladik bemutatókat” készítenénk, amelyek a nemzetiben mennének tovább az évadban. Az elvi felvetésen már túl vagyunk, erről is egyeztettünk már Gyüdi Sándorral, ezt az ideát gyakorlati tartalommal 2014-től lehet majd megtölteni. Mindamellett azt azért le kell szögezni, hogy a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészei évek óta folyamatosan közreműködnek az előadásokban. A háttérbázis tekintetében – hang- és fénytechnika, berendezés, kellékesek – is a szegedi szakemberekre építünk.

- A tisztánlátás végett szót kell ejteni a vezetői megbízáshoz szükséges végzettségéről is, mert sok mindenről hallani, ezzel kapcsolatban ellentmondásos pletykák keringtek.

H. T.: - Szeretném egyértelművé tenni, hogy az előadó-művészeti törvény 40-es paragrafusa alapján neveztek ki, a szokásos ügymenetben, semmiféle, a törvény szellemiségétől eltérő eljárásra nem volt szükség. A jogszabály több lehetőséget jelöl meg ennek alapjául: így például előadóművész, jogász vagy közgazdász diploma, állami művészeti díjak vagy – mint esetemben – öt év szakirányú tapasztalat és felsőfokú végzettség. Nekem több felsőfokú, az Európai Unióban elfogadott, kulturális szakirányú végzettségem van, de a hivatkozott hazai előadó-művészeti törvény nem tudja azokat értelmezni. Például a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen színháztudományi szakon szereztem PhD-fokozatot, viszont Magyarországon ezt a tudományágat bölcsészettudományi egyetemen oktatják, és nem a színművészetin. A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen viszont nem előadó-művészeti szakon szereztem diplomát.

- A szabadtéri mellett a Reök-palotával kapcsolatban is beszélt változásokról.

H. Gy.: - A pályázatunkban azt írtuk, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni helyi művészek tárlatainak bemutatására. Pályamunkánkban nevesítettünk több szegedi alkotót, így kiolvasható az irányvonal is, de konkrétumokkal ez a terv is a 2014-es évben fog megtelni.

- Nem üzemel a palota két bérbe adható helyisége, azokkal vannak már konkrét tervek?

H. T.: - A kávézónak a bérlője jogfolytonos, de egy peres eljárás zajlik jelenleg. Információink szerint májusban ítélet születik. Reméljük, hogy ezt kölcsönösen el tudjuk fogadni, és nem lesz akadálya a további munkának. A volt bankfiók helyiségének kezelői joga visszakerült hozzánk, ez pedig most már lehetőséget ad, hogy keressünk egy alvállalkozót, akinek a tevékenysége jobban kapcsolódik a mi alaptevékenységünkhöz.