Egymillióan az élet védelméért

Európai polgári kezdeményezés indult az élet védelméért 2012 októberében, melyhez magyar állampolgárok is csatlakozhatnak aláírásukkal. Az olasz Movimento per la Vita életvédő szervezet azt kéri majd az Európai Parlamenttől, hogy az EU ne támogasson olyan projekteket, melyekben embriómegsemmisítés történik.

„Ősi” kérdés az emberi élet kezdetének fogalma és az ahhoz kapcsolódó vita, orvosoknak, biológusoknak, teológusoknak és jogászoknak egyaránt fejtörést okozott. A közelmúltban egy német kutató,

Olivier Brüstle

őssejtszabadalma kapcsán is felmerült a kérdés, szabad-e olyan kísérleteket folytatni, melyekben az emberi embriók elpusztulnak.

A Brüstle-ügy

Oliver Brüstle, bonni kutató 1997 decemberében emberi embrionális őssejtekből előállított, izolált és megtisztított, a neurológiai betegségek kezelésére alkalmazott idegi elősejtekre vonatkozó szabadalmat nyújtott be. Az elősejteket már a klinikai gyakorlatban is alkalmazták, Parkinson-kórban szenvedő betegeken. A Greenpeace kérelmére a Bundespatentgericht (német szövetségi szabadalmi bíróság) megsemmisítette Brüstle szabadalmát annyiban, amennyiben az az emberi embrionális őssejtjekből nyert elősejtek kinyerését lehetővé tevő eljárásokra vonatkozott. A Bundesgerichtshof (német szövetségi legfelsőbb bíróság) Brüstle fellebbezésének elbírásakor úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és az „emberi embrió” fogalmára vonatkozó kérdést terjeszt az unió bírósága elé, vagyis azt vizsgáltatta, hogy az emberi embrió szabadalmi oltalomban való részesítésének kizárása a petesejt megtermékenyítésétől kezdve az élet valamennyi stádiumát felöleli-e. „A Bíróság megállapítja, hogy valamely találmány nem szabadalmazható, ha az eljárás kivitelezése előzetesen az emberi embriók elpusztítását vagy alapanyagként történő alkalmazásukat követeli meg, még akkor is, ha a szabadalom bejelentésekor ezen eljárás leírása a jelen esethez hasonlóan nem említi az emberi embriók alkalmazását” – írja az unió bíróságának 2011-es sajtóközleménye. Összegezve uniós hatáskörbe tartozik az emberi méltóság, az élethez való jog és minden ember integritásának jogi védelme a fogantatás pillanatától kezdve, a döntéshozatal és a jogalkotás valamennyi fontos területén. Az magzat méltósága és integritása tiszteletet érdemel – ezt állapította meg az Európai Unió Bírósága a Brüstle-ügyben, melyben a magzatot az ember fejlődésének kezdeteként határozták meg.

Nem csak egyházi kérdés

A fogantatástól kezdve minden embert illessen meg az élethez, a méltósághoz és az integritáshoz való jog az Európai Unió illetékességébe tartozó ügyekben – hangsúlyozzák az embriókísérletek tiltásának kezdeményezői. Az aláírásgyűjtés magyarországi bejelentésére tavaly szeptemberben hazánkban is járt a kezdeményező

Carlo Casini

, az Európai Parlament képviselője, az olasz Movimento per la Vita életvédő szervezet alapító elnöke. A kezdeményezés tehát nem egyházi, de természetesen az egyház is támogatja – mondta el portálunknak

Bartucz Katalin

, a Szeged-Csanádi Egyházmegye sajtórefernse.

XVI. Benedek

pápa is az ügy mellé állt. „Február első vasárnapja az ’élet napja’. Csatlakozom az olasz püspökökhöz, akik üzenetükben arra hívnak fel, hogy a jelenlegi válságra adott hatékony válaszként, az életbe és a családba fektessünk be. Üdvözlöm a Movimento per la Vitát és kívánom, hogy sikeres legyen az Egy közülünk kezdeményezés, hogy Európa mindig olyan hely legyen, ahol minden emberi élet védelmeznek emberi méltóságában” – fogalmazott a pápa tavaly februári Úrangyala imádságában.

Egymilliónál is több aláírást várnak

A lisszaboni szerződés alapján az európai polgárok élhetnek a népi kezdeményezéssel. Az ilyen európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy egymillió – és a tagállamok legalább egynegyedéből származó – polgár közvetlenül felkérje az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat a hatáskörébe tartozó területeken. A polgári kezdeményezések szervezőinek (az úgynevezett polgári bizottságnak, mely legalább hét olyan uniós polgárból áll, akik legalább hét különböző tagállamban rendelkeznek lakóhellyel) egy év áll a rendelkezésükre, hogy összegyűjtsék a szükséges támogató nyilatkozatokat. A cél az, hogy jóval a kötelező egymillió felett legyen az összegyűjtött aláírások száma. 2012. május 11-én regisztrálta az Európai Bizottság az első európai polgári kezdeményezést, amelynek egyik hivatalos kezdeményezője volt az Együtt az Életért Közhasznú Egyesület elnöke,

Frivaldszky Edit

. A 7 tagú nemzetközi bizottság egyik tagjaként még 2012. április 1-jén, a Lisszaboni Szerződés által bevezetett jogintézmény igénybevételére lehetőséget adó első napon kérték az aláírásgyűjtés regisztrálását. Az Együtt az Életért Egyesület hangsúlyozza, az uniónak meg kell tiltania és be kell fejeznie minden olyan tevékenység anyagi támogatását, amelyekben feltételezhetően magzatok megsemmisítése történik, többek között a kutatás, a fejlesztések támogatása, valamint a közegészségügy területén.

Embrió helyett

Bartucz Katalin hangsúlyozta, a polgári kezdeményezést indítók nem zárkóznak el a tudományos kutatásoktól, de azokért nem fizethetünk ilyen magas árat. Épp ezért javasolják, hogy ne embriókat, hanem köldökzsinórból vett vért használjanak őssejt kinyerésére. Felkerestük

Párducz Árpádot

, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont professzorát, hogy az őssejtkezelés biológiai hátteréről kérdezzük. Megtudtuk, a megtermékenyített petesejt első néhány osztódása során teljesen egyforma sejtek keletkeznek, melyek mindegyikéből azonos élőlény fejlődhet ki (egypetéjű ikrek). Ezeket a sejteket mindenre képes (totipotens) sejteknek nevezzük, mert belőlük bármilyen sejttípus kialakulhat, de ezt követően, amikor megindul az embrió fejlődése a létrejövő sejtek már differenciálódnak, specializálódnak valamilyen irányba (hám, izom, ideg stb.). A kutató hangsúlyozta, a sejtek genetikai állománya nem változik, csupán az történik, hogy egyes gének kifejeződése leáll, másoké pedig beindul. Ezeket a sejteket pluripotens sejteknek nevezzük, mivel belőlük többféle szövet is létrejöhet. A további differenciálódás során a sejtek egyre specializáltabbá válnak, egy-egy sejttípus alakulhat ki belőlük, ezek a multipotens őssejtek. Ezek a szöveti őssejtek szervezet számos szövetében előfordulnak és képesek a szöveti környezetben speciális funkcióra alkalmas sejtekké alakulni, így biztosítják a folyamatosan használódó sejtek újraképződését. „Logikus az a megközelítés, hogy terápiás célra olyan sejteket használjanak, melyekből bármilyen sejt kialakulható és a nagy vitát kiváltó Büstle-kísérletben mesterségesen megtermékenyített petesejtből fejlődő nagyon fiatal – hólyagcsíra (blasztociszta) állapotban lévő – embriókból nyertek pluripotens őssejteket és ezeket tenyésztették tovább. Természetesen az embriók elpusztulnak” – magyarázta a vitatott kísérletek hátterét Párducz Árpád. A másik lehetséges alternatíva a már differenciálódott sejtek átalakítása, multipotens őssejtek alkalmazása. Ebbe a kategóriába tartoznak a csontvelőben, illetve a köldökzsinórvérben található őssejtek, ezeket az orvosi gyakorlat már alkalmazza is. A korábban már említett szöveti őssejtekről is egyre több ismeretet szereztek. Ezekről azt feltételezték, hogy „elkötelezettek”, azaz bizonyos típusú felnőtt őssejtből kizárólag a neki megfelelő szövet sejtjei alakulhatnak ki. Párducz Árpád azonban hozzátette: a kísérleti adatok azt mutatják, hogy ezeknek a sejteknek van átalakuló képessége, tehát más sejtek is kifejlődhetnek belőlük. Az alapkutatások rendkívül jelentős eredményeket hoztak azoknak a mechanizmusoknak felderítésében, melyek a differenciálódást szabályozzák és ma már lehetséges differenciálódott sejtek pluripotens őssejtekké alakítása. Ezek az úgynevezett indukált pluripotens őssejtek elvileg helyettesíthetik az embrionális őssejteket és még az az előnyük is megvan, hogy a kezelésre szoruló páciens saját sejtjeiből hozhatók létre. A kétségkívül igen biztató eredmények ellenére a mindennapi alkalmazás tekintetében a kutatók még nagyon óvatosak, mert az átprogramozás a sejtek életébe történő olyan beavatkozás, ami esetleg nem kívánatos tulajdonságokat is indukálhat – összegzett a szakember.