Martonyi: Többet kell foglalkoznunk Európával + FOTÓK
2013. március 18., hétfő
Az én Európám című országos kommunikációs kampány szegedi rendezvényét tartották meg hétfőn délelőtt az SZTE Rektori Hivatalának dísztermében hallgatók, középiskolások és tanárok előtt. Az eseményhez kapcsolódó sajtótájékoztatón Martonyi János külügyminiszter az alkotmánymódosítást ért bírálatokról is szólt.
A február 25-től meghirdetett egy hónapos kampányt az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája indította, és főként a 15-45 éves korosztályt célozza.
Rólunk szól
A felmérések szerint a magyar közvélemény az Európai Unióval szemben nem táplál az európai átlagnál negatívabb érzéseket, ugyanakkor a tájékozottsága, az uniós folyamatok iránti érdeklődése alatta marad az átlagnak. Épp ezért tartják szükségesnek a tájékoztatást, az érdeklődés felkeltését – hangsúlyozta
Martonyi
a sajtótájékoztatón. Hozzátette: az a cél, hogy a magyarok jobban bekapcsolódjanak az európai ügyekbe: a politikusok, a sajtó, a közbeszéd szereplői, diákok, tanárok, civil szervezetek – mindenki. „Többet kell foglalkoznunk Európával, hiszen rólunk szól a történet, de ez nem könnyű” – folytatta a külügyminiszter. Például az Európai Parlament ugyanis olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek gyakorta a szakemberek számára sem könnyen és azonnal érthetőek. A rendezvénysorozat erősíteni szeretné az érdeklődést és kimutatni, hogy Magyarország számára az európai integráció és az abban való részvétel mindenképpen előnyös.
A teljesült cél nem lelkesít többé
Martonyi János a rendezvényen arról is beszélt, mára az igazi kérdés az, hogy az új generációnak hogyan tudjuk elmagyarázni racionális érvekkel azt, hogy Magyarország számára egzisztenciális szempontból is szükséges és fontos az EU. Az előző nemzedékeknek még érzelmi kötődésük volt az integrációhoz, hiszen az európaiság elérkeztét látták benne. Surján László, az Európai Parlament alelnöke elmondta, az integráció kezdetekor az alapító atyák két elvet szerettek volna megvalósítani. Egyrészt, hogy ne éhezzen az emberek, és ne legyen háború. A problémát többek között az jelenti, hogy ha a célok teljesülnek, akkor már nem lelkesítenek. A kampány igyekszik az uniós támogatások száraz adatait emberléptékűvé tenni és megismertetni a magyar közvéleménnyel. Az uniós tagság előnyeiről szólva Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője többek közt emlékeztetett, Szeged városa a jelenlegi költségvetési ciklusban, azaz az elmúlt hat-hét évben több mint 2200 uniós projekt valósult és valósul meg, ez összesen mintegy 250 milliárd – napi 100 millió – forintot jelent.
Politikai vádak helyett vizsgálatot sürgetnek
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre a külügyminiszter beszélt az alkotmánymódosításról és a brüsszeli csúcsról is. „Azt tartom helyesnek, hogy politikai vádak és sommás megállapítások helyett alaposan vizsgálják meg, hogy az alkotmánymódosítás – melynek egyébként 90-95 százaléka nem is módosítás – vet-e fel valamilyen nehézséget. A Velencei Bizottság az a szakértő szerv, amelyik alkalmas egy ilyen vizsgálatra” – válaszolta Martonyi arra a kérdésre, hogy miért kérték a Velencei Bizottság véleményét. Hozzátette: ez a bizottság az Európa Tanács főtitkárának felkérése alapján ezt a vizsgálatot nagy valószínűséggel amúgy is elvégezné, de helyesebbnek tartották, hogy a magyar kormány maga is kérje ezt, hiszen érdekük a tárgyilagos szakszerű vizsgálat a politikai vádak helyett. Hasonló a helyzet az Európai Bizottsággal is, amely az alkotmánymódosítás uniós joggal való viszonyát vizsgálja meg. Martonyi kifejtette: az alkotmánymódosítás túlnyomóan nem is módosítás, hiszen átmeneti rendelkezésekként korábban is megvoltak, de az Alkotmánybíróság formai okokból megsemmisítette őket, mondván, azok valójában nem átmeneti rendelkezések, így be kell őket építeni az alkotmányba – ez történt meg mostanra. A miniszter hozzáfűzte, emellett néhány új elem, felhatalmazó rendelkezések kerültek bele a módosításba, mint például a hallgatói szerződések. Ugyanakkor az, hogy egy ilyen felhatalmazás szerepel az alaptörvényben, nem dönt el semmit, hiszen kell rá egy konkrét jogszabályt hozni. Martonyi leszögezte: olyan törvényt fognak hozni, ami kiállja a vizsgálatot. Végül azt is elmondta, a „gyors jogalkotási lendületben” valóban követtek el hibákat, amelyeket már túlnyomórészt ki is igazítottak. Az alkotmánymódosítás esetében a kiindulópont meglátása szerint egy félreértés volt, ami azért válthatott ki vihart, mert lényeges gazdasági érdeksérelmek is szerepet játszanak a háttérben, kétségkívül felerősödtek a politikai támadások is, és még mindig tart egy nehezen kezelhető médiahangulat. A brüsszeli csúcsról szólva a külügyminiszter a miniszterelnököt idézte, aki arra kérte a nemzetközi sajtó képviselőit, hogy a politikai bírálatok és vádak helyett, illetve mellett tényekre is hivatkozzanak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
