Martonyi: Többet kell foglalkoznunk Európával + FOTÓK

Az én Európám című országos kommunikációs kampány szegedi rendezvényét tartották meg hétfőn délelőtt az SZTE Rektori Hivatalának dísztermében hallgatók, középiskolások és tanárok előtt. Az eseményhez kapcsolódó sajtótájékoztatón Martonyi János külügyminiszter az alkotmánymódosítást ért bírálatokról is szólt.

A február 25-től meghirdetett egy hónapos kampányt az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája indította, és főként a 15-45 éves korosztályt célozza.

Rólunk szól

A felmérések szerint a magyar közvélemény az Európai Unióval szemben nem táplál az európai átlagnál negatívabb érzéseket, ugyanakkor a tájékozottsága, az uniós folyamatok iránti érdeklődése alatta marad az átlagnak. Épp ezért tartják szükségesnek a tájékoztatást, az érdeklődés felkeltését – hangsúlyozta

Martonyi

a sajtótájékoztatón. Hozzátette: az a cél, hogy a magyarok jobban bekapcsolódjanak az európai ügyekbe: a politikusok, a sajtó, a közbeszéd szereplői, diákok, tanárok, civil szervezetek – mindenki. „Többet kell foglalkoznunk Európával, hiszen rólunk szól a történet, de ez nem könnyű” – folytatta a külügyminiszter. Például az Európai Parlament ugyanis olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek gyakorta a szakemberek számára sem könnyen és azonnal érthetőek. A rendezvénysorozat erősíteni szeretné az érdeklődést és kimutatni, hogy Magyarország számára az európai integráció és az abban való részvétel mindenképpen előnyös.

A teljesült cél nem lelkesít többé

Martonyi János a rendezvényen arról is beszélt, mára az igazi kérdés az, hogy az új generációnak hogyan tudjuk elmagyarázni racionális érvekkel azt, hogy Magyarország számára egzisztenciális szempontból is szükséges és fontos az EU. Az előző nemzedékeknek még érzelmi kötődésük volt az integrációhoz, hiszen az európaiság elérkeztét látták benne. Surján László, az Európai Parlament alelnöke elmondta, az integráció kezdetekor az alapító atyák két elvet szerettek volna megvalósítani. Egyrészt, hogy ne éhezzen az emberek, és ne legyen háború. A problémát többek között az jelenti, hogy ha a célok teljesülnek, akkor már nem lelkesítenek. A kampány igyekszik az uniós támogatások száraz adatait emberléptékűvé tenni és megismertetni a magyar közvéleménnyel. Az uniós tagság előnyeiről szólva Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője többek közt emlékeztetett, Szeged városa a jelenlegi költségvetési ciklusban, azaz az elmúlt hat-hét évben több mint 2200 uniós projekt valósult és valósul meg, ez összesen mintegy 250 milliárd – napi 100 millió – forintot jelent.

Politikai vádak helyett vizsgálatot sürgetnek