Kósa Lajos: Nem vigasztal, ha a másik tehene soványabb

„Magyarország akkor tudja elérni a céljait, ha annak örülünk őszintén, hogy mi is jók vagyunk, és más is jól teljesít” – reagált Kósa Lajos polgármester arra, hogy Botka László folyamatosan Debrecenhez méri Szegedet. A fideszes politikus Hódmezővásárhelyen, az épülő Nagyerdei Stadion betonelemeit gyártó ASA Építőipari Kft.-nél tett látogatása alkalmából adott exkluzív interjút a SZEGEDma.hu-nak.

- Mit jelent Debrecen városának és általában véve a magyar labdarúgásnak ez a nagyszabású stadionépítés, amire egyébként hosszú idő óta várnak a Hajdúságban?

- Ez a stadion nem kizárólag a debreceni futballnak készül, hiszen multifunkcionális lesz. Az országnak szüksége van arra, hogy ilyen létesítményei legyenek. A futballnak természetesen nagyon sokat jelent ez, ne felejtsük el, javul az utánpótlásképzés, elindult a TAO-rendszer, egyre többet fordítani a fiatalok nevelésére, képzésére. Most már a szervezeti keretek is összeállnak, így a stadionok terén is utána kell mennünk ennek a fejlődésnek. Akár szereti valaki a futballt, akár nem, az mégiscsak nyilvánvaló mindenki számára: szégyene Magyarországnak, hogy nincs egy olyan stadion, ahova hatvanezer ember befér, s ami a mai kor követelményeit kielégíti. Gondolok itt akár egy U2-koncertre vagy egy BL-döntőre. Az utolsó stadion a hetvenes években épült hazánkban az Üllői úton, ami ma már kifejezetten elavultnak számít.

- Ha a magyar focinál maradunk, mi a cél?

- Az, hogy Magyarország visszatérjen legalább az európai fociba, mondjuk stabilan a csoportkörök utáni fázist célozzuk meg klubszinten, tehát nem a kimondott elitet. De már ez is akkora előrelépés lenne, amire ma szinte nem is merünk gondolni.

- Az ellenzék azonban azt hajtogatja, hogy ugyan miért kell stadionokat építeni, hiszen bőven vannak olyan célok és feladatok (oktatás, egészségügy, szociális szféra), amelyekre érdemesebb lenne költeni...

- Ha belegondolunk abba, hogy 12,5 milliárd forintot költünk a stadionépítésre, ami ha a beruházások összességét nézzük, rendkívül csekély rész, akkor azt gondolom, az ilyen jellegű megjegyzések nem többek a politikai butaságnál, rövidlátásnál. Valószínűleg a szocialisták is azt gondolják, hogy azért néha öltönyt és nyakkendőt kell ölteni, vagyis akkor is szükségünk van ünneplő ruhára, hogyha egyébként csak ritkán vesszük fel. Ezek a hangok inkább politikai szűklátókörűséget mutatnak, ami nem idegen tőlük.

- Hogyan került képbe a hódmezővásárhelyi ASA Építőipar Kft. a debreceni stadionépítés kapcsán?

- Az volt a célkitűzésünk, hogy olyan feltételeket teremtünk a kiírásnál, amelyek révén magyar cégek közreműködésével tudunk világszínvonalú stadiont építeni. Az ASA nem véletlenül került a képbe, felkészült erre a beruházásra, látatlanban is sok mindent megtett, ami szerintem nagyon jó dolog. Sokan úgy állnak hozzá, hogy csak akkor kezdenek el gondolkodni, ha alá van írva a szerződés, ezzel szemben az ASA kész technológiai ötletekkel rukkolt elő, pedig még ki sem volt írva a pályázat. Úgy gondolom, így kell ezt csinálni, hogy az ember labdába tudjon rúgni. A verseny ettől függetlenül óriási volt.

- Ha már verseny, hogyan értékeli azt, hogy Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere lépten-nyomon összehasonlítja a napfény városát Debrecennel, s rendre azt hozza ki, hogy önöknél minden rosszabbul megy?

- Bennünk nincs ilyen kényszer, mi önmagunkról szeretünk beszélni, arról, hogy mik a céljaink, és miként valósítjuk meg azokat. Lehet magunkat méricskélni másokhoz, és jó lehet bizonyos szempontból, ha az ember tudja, hol jár. Az összes adatot nézve, nemcsak Szegedet, hanem más megyékkel is összevetve, Debrecen nyilvánvalóan a vidék vezető nagyvárosa. Egy sor olyan dolgot valósítunk meg, ami még a fővárosban sincs, például ez a stadion, mely európai szinten is egyedi technológiával épül. Ilyen dolgokban nincs értelme Szegedhez méricskélnünk magunkat, nem azért mert nagyképűek vagyunk, hanem azért, mert Magyarország akkor tudja elérni a céljait, ha nem önmagában annak örülünk, hogy mások hozzánk képest rosszabbak, hanem ha annak örülünk őszintén, hogy mi is jók vagyunk, és más is jól teljesít. Személy szerint nagyon örülök annak, hogy az ELI szuperlézer megvalósul Szegeden, mert a magyar tudománynak erre szüksége van. Eszembe sincs azon gondolkodni, bosszankodni, hogy Szegednek összejött, nekünk pedig nem. Mi is megyünk előre, csináljuk a protonterápiát. Azzal a mentalitással, hogy dögöljön meg a másik tehene, nem tudok mit kezdeni. Mint ahogy azzal sem, ha azzal vigasztalnám magamat, hogy a másik tehene soványabb. Ez egy nagyon szűk látókörű mentalitás, alapvetően az emberi irigység kultúráján virágzó gondolkodásmód, ami tőlünk idegen. Haladjon előre, virágozzon Szeged, Nyíregyháza, Miskolc, természetesen Debrecen is, én annak örülök, ha mindenki fejlődik. Nem örülök annak, ha Szegeden nem megy a villamos, tudjuk, hogy rengeteg probléma volt vele, mint ahogy annak sem örülök, hogy nálunk sem működik. Én azért szurkolok, hogy a Pick Szeged kézilabdacsapat BL-győztes legyen, ebben ugyanis az egész ország sikerét látom. Természetesen érdemes figyelni másokra, okulhatunk hibáikból és sikereikből, ez viszi előre a dolgokat. A dolgunk, hogy megtegyünk mindent azért, hogy a magyarországi nagyvárosok egymást felfelé húzzák.

- Említette a protonterápiás kutató- és gyógyítóközpontot. Debrecen számára ennek a beruházásnak a megvalósulása milyen előnyöket hoz?

- Ez egy egészségügyi, alapvetően ciklotronhoz kapcsolódó, gyorsítóval végzett onkológiai kezelés. De mi nem önmagában nemcsak erre alapozunk, hanem arra, hogy ez egyúttal a debreceni atommagkutató számára egy nagyon komoly lehetőség arra, hogy a kutatói kapacitást fejlesszék. A korábbi kutatási projektek kapcsán azt hangoztattuk, hogy ne csak a fővárosban legyenek központi kutató infrastruktúrafejlesztő programok, hanem vidéken is. Szegeden ott az ELI, míg Debrecen a protonterápiás központ. Annak nagyon örülök, hogy a kiváló egyetemek sorába a vidéki universitasok is be tudnak kerülni, s itt végre nem azt tapasztaljuk, hogy Budapesten minden van, másutt pedig gyakorlatilag semmi. Ebből érdemes kiindulnunk, mert ha a felsőoktatást fontosnak tartjuk, akkor a vezető magyar egyetemek közül néhánynak be kell kerülnie az európai legjobb kétszáz közé, méghozzá úgy, hogy ebben a rangsorban vidékieknek is lenniük kell.

- A Fidesz meghatározó politikusaként mi a véleménye a baloldali politikai erők mozgásáról, szerveződéséről, illetve Botka László miniszterelnök-jelölti ambíciójáról?

- A jobboldalon nincs vita arról, hogy ki a vezető, és milyen személyzeti felállással indulunk neki a választási kampánynak. Van egy miniszterelnökünk, s Orbán Viktor értelemszerűen a folytatásért küzd, ezért a jobboldal a realitások talaján állva tudja eltervezni és megalapozni a jövőjét. Nincs az a típusú verseny, hogy ki legyen az első vagy második számú, hiszen van egy rend, aszerint készül a jobboldal a megmérettetésre. A kampány másik sajátsága, hogy az ellenzék esetében még az sem derült ki, hogy ki a vezető erő az ő oldalukon. Mivel ez nem tudható, az a verseny zajlik, ki tud harsányabbat, nagyobbat mondani, ki tud jobban fellépni a kormány ellen. Ez az egész ellenzéket elszakítja a realitásoktól. Még csak azt sem tudjuk, hogy ki a főkihívó, a Jobbik vagy a baloldal? Az nyilvánvaló mindenki számára, hogy az ellenzéki összefogás lehetetlen, mert kizárt, hogy a Jobbik és a baloldal összefogjon. Ezt a képet színezi tovább, hogy a baloldalon sem dőlt még el, hogy ki a vezető erő. Van ezer szervezet, fel sem tudom sorolni őket, ember legyen a talpán, aki ebben kiigazodik. Versenyt futnak abban, hogy kinek radikálisabb a kormánybírálata, másrészt abban, hogy ki tudja magát komolyabb embernek feltüntetni. Hogy ebben n plusz egyedik versenyzőként esetleg Botka László beleszól-e, ezt nem tudom megítélni. Ki tudja megmondani, hogy a baloldalon ki lesz a miniszterelnök-jelölt, Bajnai Gordon, Mesterházy Attila, Gyurcsány Ferenc, netán egy külső szereplő? Mindez meg fogja határozni az egész kampány menetét, hangnemét. Ezzel szemben a jobboldal teszi a dolgát, kormányoz, megy előre!