Közélet

Megéri-e kiszállni a távhőszolgáltatás rendszeréből?

Megéri-e kiszállni a távhőszolgáltatás rendszeréből?

2013. január 7., hétfő
Megéri-e kiszállni a távhőszolgáltatás rendszeréből?

Több, panelben lakó honfitársunk fejében is nyilván megfordult az ötlet, mi lenne, ha a magas árak miatt leválnának a távhőről, és megpróbálnának olcsóbb, gazdaságosabb fűtési rendszert kialakítani lakásukban. Ezekről a lehetőségekről kérdeztük Bálint Ferencet, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. gazdálkodási osztályvezetőjét.

A távhőről való leválást egy 2005. évi törvény szabályozza. Kimondja, az első feltétel, hogy a lakóközösség 100 százalékban hozzájáruljon a kiváláshoz. A második követelmény, adottak legyenek a műszaki feltételek, magyarán olyan fűtési rendszer, amelyet át lehet alakítani úgy, hogy egy lakás is kiválhat. A harmadik feltétel, ez a társasház többi lakójának kárt nem okozhat. Negyedik: a lakás komfortfokozata nem csökkenhet, a leválás után egy más fűtési móddal (gázzal, villannyal stb.) is központi fűtésnek kell maradnia a lakáson belül. Fűtés nélkül semmiképpen sem hagyható a lakás, és a konvektoros megoldás sem elfogadott, mert nem minősül összkomfortosnak. A tüzelőanyagra vonatkozóan nincs előírás, de arra igen, hogy központi fűtésnek kell lennie. Az utolsó feltétel: minden felmerülő költség a fogyasztót terheli. Aki kielégíti ezt az 5 feltételt, az kiválhat, erősíti meg

Bálint Ferenc

. A procedúra úgy zajlik, hogy az igénylő beadja a SZETÁV-hoz a kiválási nyilatkozatot a lakók beleegyezésével, majd a cég leírja, milyen feltételeknek kell eleget tenni. Amikor a fogyasztó minden tervet beszerzett és a kivitelezéssel is elkészült, a távhőszolgáltató műszaki ellenőrei kiszállnak a helyszínre és megbizonyosodnak arról, valóban minden az előírások szerint történt-e. Ha igen, jegyzőkönyvezik, hogy az illető kivált a fűtési rendszerből. A radiátorokat ilyenkor le kell szerelni, az ott maradt csöveket pedig 5 centiméter vastag csőhéjjal hőszigetelni. A jegyzőkönyvezés pillanatától a lakónak már nem kell távhődíjat fizetnie. A fűtés és a meleg víz két teljesen különálló rendszer. Attól, hogy valaki leválik a távfűtésről, a melegvíz-rendszeren még rajta maradhat, de kérheti mindkettő megszüntetését is. A többi lakót semmilyen költségnövekedés nem sújtja, mert a kivált lakás nem marad fűtetlenül. Ezért írja elő a törvény a központi fűtést.

Nem tolongnak az érdeklődők

Az osztályvezető szerint Szegeden nem jellemző, hogy a lakók tömegesen kérnék a leválást. Egyéni kezdeményezés akad, de addig nem jutnak el, hogy a lakók 100 százalékos beleegyezését is megszerezzék. Bálint Ferenc 6-8 ilyen lakásról tud a városban. Lakóközösség csak egy van, amely levált a Szegedi Hőszolgáltató Kft. rendszeréről, ez a Sajka utca 14. szám alatti 4 emeletes panelház. Ők 2009 óta saját gázkazánnal fűtenek, a meleg vizet pedig napkollektorok biztosítják. A társasházak kiválása esetében teljes mértékben megszűnik a távfűtés, ezt követően pedig olyan fűtési rendszert alakítanak ki maguknak, amilyet akarnak. Ott már nincsenek olyan szigorú szabályok, mint az egyes lakások esetében. Lakógyűlési határozat alapján 80 százalékos többséggel történhet meg a leválás. Bálint Ferenc szerint nem prognosztizálható tömeges kiválás azért sem, mert a távhő áfája jelenleg 5, a gázfűtésé pedig 27 százalék. Maga a beruházás szintén nem olcsó mulatság, akár 1 milliónál is többe kerülhet, ami nem biztos, hogy belátható időn belül megtérül, véli a szakember.

Básthy Gábor

úgy emlékszik: ügyvezető igazgatói praxisában eddig alig néhány szegedi lakás vált le a távfűtési rendszerről. Ő sem számít arra, hogy ez a szám megugrana a közeljövőben. Elég magasak a lakossági gázárak is. Az átalakítás minden költsége az érintett lakókra hárul, mondja, kiemelve: ha betartják a törvényi előírásokat, nincs akadálya a leválásnak, amely a hőszolgáltató számára semmilyen pluszterhet nem jelent. Az elmúlt években a fővárosban már elindult egy leválási hullám, amit a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. egy közgyűlési rendelet alapján korlátozott. Ez történt több magyar nagyvárosban is. Országszerte szabad utat nyithat viszont a távfűtésről leválni akaróknak az Alkotmánybíróság döntése, amellyel megsemmisítette az ezt tiltó miskolci távhőrendeletet. Magyarországon 650 ezer, a fővárosban 250 ezer lakásban van távfűtés.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.