Közélet

Kálmány Lajosra, a legnagyobb magyar folkloristára emlékeztek + FOTÓK

Kálmány Lajosra, a legnagyobb magyar folkloristára emlékeztek + FOTÓK

2013. január 12., szombat
Kálmány Lajosra, a legnagyobb magyar folkloristára emlékeztek + FOTÓK

Immáron harmadszor rendezték meg Rózsavölgyi József szőregi képviselő kezdeményezésére a Kálmány Lajos-emlékünnepséget, amelynek az az apropója, hogy Kálmány 3 évig, 1882 és 1885 között itt volt segédlelkész.

A neves néprajzkutató munkásságát

Miklós Péter

történész méltatta.

Kálmány Lajos

alkotótevékenységének jelentős korszaka kötődik a településhez, itt lakott a mostani Szerb utcában, a templommal szembeni paplakban, és itteni kutatásainak eredményeként írta meg első és leghíresebb tanulmányát, a Boldogasszony ősvallásunk istenasszonya címűt, amelyet 1885-ben az Akadémia adott ki. Kálmány lelkészként viszonylag korán felismerte, hogy a parasztság hagyományos szemlélete, világa megváltozik, és bekövetkezik Magyarországon az úgynevezett modernizáció. A közlekedés, a gazdaság, a társadalom, a politika, az oktatás modernizációja révén a hagyományos életformában megjelenő hiedelmek már eltűnnek, ezért ezeket kezdte el gyűjteni, kutatni: népballadákat, népdalokat, meséket, a népköltészet legkülönbözőbb termékeit. Éppúgy vizsgálta a Holdnak, a csillagoknak az alakzatait, hagyományait a magyar népi emlékezetben és a magyar nyelvben, mint ahogyan lelkesen gyűjtötte a szegedi és Szeged környéki népi szövegeket is, hiszen lelkészként sok helyen szolgált, szinte az egész Temesközt bejárta.

A nemzetiségek hagyományai is érdekelték

A kutatási eredményein is látszódik az interetnikus szemlélet. Kálmány sohasem elégszik meg azzal, hogy csak a magyar hagyományokat tárja föl, hanem a magyarsággal kapcsolatban lévő nemzetiségek (a Temesi bánságban szerbek, románok, németek) hagyományait is vizsgálja, sőt felekezettől függetlenül protestánsokat, ortodoxokat is számon tart. Ezen kívül élénken foglalkoztatja a nyugat-európai, francia, angol s főleg német néprajz, vagy ahogyan akkor nevezték: népismeret, országismeret. Elsősorban a német irodalommal folytat diskurzust, annak az eredményeire épít, ugyanakkor vizsgálja a magyarság keleti gyökereit is, az iráni, török és uráli népek esetében összehasonlító elemzéseket végez. A korabeli német, francia, orosz szakirodalom és a kutatási eredmények terén szinte napra kész. Többször próbált Szegedre vagy valamilyen centrális helyre kerülni, ahol a tudománnyal állandó kapcsolatban lehet. Munkái Aradon, illetve Szegeden jelentek meg, azonban az 1890-as években ez kicsit lelassult, és csak az 1910-es betegsége, majd nyugdíjazása után kezdett el újra kutatni, publikálni. Iratainak, dokumentumainak, gyűjteményének nagy része a Magyar Nemzeti Múzeumban, ma már a Magyar Néprajzi Múzeumban található és ott is kutatható, valamint különböző közgyűjteményekben szétszórva.

Munkássága alapkő

Kálmány élénk levelezést folytatott és kapcsolatban volt kora legismertebb történészeivel, akadémikusaival, irodalmáraival. A magyar tudományos élet nagyon inspiráló alakja volt, hiszen Bálint Sándor, Ortutay Gyula elismerten az ő hatására kezdtek el kutatni, s nem véletlenül írtak is róla. Az összehasonlító népi emlékezetkutatásnak, az összehasonlító folklórkutatásnak alapja lett az ő munkássága. Kálmány volt az első, aki nem csak begyűjtötte, majd publikálta, hanem tudományosan is feldolgozta és összehasonlító perspektívába helyezte a szegedi nagy tájkutatást. Ilyképpen az ő munkássága képezi a modern folklórkutatás alapját. Miklós Péter előadását követően a Faluház közönsége a pécskai (ahol Kálmány szintén papi szolgálatot teljesített) vendégekkel közösen átvonult a paplak elé, ahol megkoszorúzták a ház falán található Kálmány Lajos-emléktáblát. Itt Péter László nyugalmazott, egyetemi tanár, irodalomtörténész, várostörténész, nyelvész és folklorista méltatta a nagy előd – a legnagyobb magyar folklorista, ahogyan Móra Ferenc nevezte – múlhatatlan érdemeit.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.