Eddig közel 6000 rehabilitációs kártyát adtak ki Csongrád megyében

Lassan ismerték fel csak a cégek Csongrád megyében, hogy a rehabilitációs kártyának milyen előnyei vannak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetén. Megyénkben több mint 11 ezren heti 20 órát dolgozhatnak, januártól immár rehabilitációs ellátásuk megtartása mellett.

Érdemes kiváltani a rehabilitációs kártyát, hiszen a munkaadó azzal adókedvezményt érvényesíthet. „Az adókedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de maximum a minimálbér kétszeresének 27 százaléka” – tájékoztatott

Bényi Krisztina

. A kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervének igazgatója közölte, tavaly január elsején vezették be a rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatást, ám eleinte sokan nem ismerték előnyeit, így viszonylag kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. Az érintetteknek kellett tavaly év elején nyilatkozniuk arról, kérik-e a komplex felülvizsgálatot, illetve a rehabilitációs kártyát. Tavaly július elsejétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos valamennyi feladatot a kormányhivatalok önálló szakigazgatási szerveként működő rehabilitációs hatósága látja el. „Az elmúlt hónapokban egy tucatnyi nagyobb szegedi munkáltatót is felkerestünk, köztük a Szegedi Tudományegyetemet, a Bonafarm Csoportot, és a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft-t is, hogy tájékoztassuk őket a kártya előnyeiről. Azt tapasztaltuk, sokan nem voltak kellőképpen tájékozottak. Szeptembertől élénkült fel az érdeklődés, százával jöttek a megkeresések, így csak az utóbbi fél évben kétezer körüli rehabilitációs kártyát jogosítottunk” – mondta el Bényi Krisztina. Csongrád megyében rehabilitációs ellátásra körülbelül 11.400 ügyfél jogosult, a többiek rokkantsági ellátásban részesülnek. A szakigazgatási szerv ügyfélköre összességében mintegy 25 ezer főt tesz ki, közel felük igényelheti a kártyát, tavaly március végéig négyezren éltek ezzel a lehetőséggel. „Év vége felé ismételten felélénkült az igénylések száma, mára közel hatezren rendelkeznek rehabilitációs kártyával. Az igénylés ingyenes, ám fontos tudni, hogy csak a kártya kiállításának dátumától jogosult a foglalkoztató az adókedvezmény igénybevételére” – tájékoztatott az igazgató. Bényi Krisztina úgy látja, jelenleg körülbelül egy hónap az átfutási idő, míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiadja az igazolást. Megtudtuk, a kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervénél azt is elfogadják, ha az adott foglalkoztató összegyűjti a munkavállalók kérelmét és együtt küldi be a nyilatkozatokat, ez esetben több ügyfél igénylési kérelmét is el lehet indítani.

Újabb könnyítés – lehet munkát vállalni a rehabilitációs ellátás mellett

Ettől az esztendőtől újabb intézkedéssel ösztönzik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. A korábbi szabályozás szerint a rehabilitációs ellátásban részesülők, ha munkát vállaltak, elestek az ellátástól. Bényi Krisztina kifejtette, ez azért jelentett gondot, mert maga az ellátás alacsony összegű, 30-40 ezer forint körüli van, s a megváltozott munkaképességűek sok esetben négyórás munkát tudtak vállalni, amiért alig kaptak több pénzt, mint maga az ellátás. Ezen felül a munkába járás költségeit is ki kell fizetniük, így sokuknak nem érte meg, hogy elmenjenek dolgozni. Az igazgató elmondta, tavaly novemberben B. Nagy László kormánymegbízott levélben fordult Soltész Miklós szociális, család-és ifjúságügyért felelős államtitkárhoz, hogy vizsgálja felül a minisztérium a szabályozást, s ne szüneteltessék a rehabilitációs ellátás folyósítását az érintetteknél. „Januártól a rehabilitációs ellátás mellett heti 20 órában lehet munkát végezni. Elindul továbbá a TÁMOP 1.1.1-es projekt újabb szakasza is, mely keretében a megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató munkáltatók pályázhatnak bér- és költségtámogatásra, ami öt hónapon keresztül nyújtható, a bér és járulékainak 100%-áig. A támogatás maximuma előre láthatóan 150 ezer forintban lesz maximálva havonta személyenként” – részletezte az igazgató. A támogatással kapcsolatos eljárási rend jelenleg kidolgozás alatt áll, a támogatott személyek száma egyelőre nincs korlátozva. Bényi Krisztina minden érintettet arra biztat, kísérje figyelemmel a TÁMOP kiírást, ennek részeként ugyanis átképzések és képzések is lesznek, illetve transzferfoglalkoztatás is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy kiküldik egy foglalkoztatóhoz a megváltozott munkaképességű ügyfélt, és ő döntheti el, hogy akar-e az adott helyen dolgozni. Bényi Krisztina tapasztalatai szerint sok esetben maga az ügyfél mondja vissza az álláslehetőséget, s általában 2-3 kiközvetített ügyfél után a negyedik szokta azt mondani, hogy megfelel neki az adott állás.

Folyamatosak a felülvizsgálatok

A jogi szabályozás szerint ez év december végéig felül kellene vizsgálni minden olyan személyt hazánkban, akiknek az ellátása 2011.december 31-ét követően rehabilitációs ellátásba fordult át. „Az újonnan alakult hatóság elsődleges feladata, hogy a komplex felülvizsgálatok elvégzése után olyan ellátási összeget állapítson meg az ügyfelek részére, amely a foglakoztatási rehabilitációs lehetőségeket is figyelembe véve elősegíti a megváltozott munkaképességűek visszavezetését a munka világába. Sok olyan ellátást szüntettek meg, amelyeknek a felvételére az ügyfél nem is volt jogosult, vagy állapotjavulása miatt a jogszabály nem tette lehetővé a továbbfolyósítást. Ezekre az intézkedésekre azért van szükség, hogy a ténylegesen betegek, fogyatékkal élők mindig pontosan és időben megkaphassák az ellátásukat” – részletezte Bényi Krisztina.

Csongrád megyében az új rendelkezés alapján október végéig 900 módosító határozatot adott ki a szakigazgatási szerv. Ebből közel 700 ügyfél rokkantsági ellátásának emelkedett az összege, vagyis az új döntés kedvezőbb a számukra. A Vasas Szent Péter utcában zajlanak a felülvizsgálatok, mellyel kapcsolatban megtudtuk, hogy amennyiben valaki új igényt nyújt be, akkor a jogszabály szerint 60 napon belül kötelesek meghozni a határozatot. „Azoknak az ügyfeleknek, akiket soros felülvizsgálatra hívunk, már van valamilyen ellátásuk. Ha valakinél állapotrosszabbodás van, akkor hamarabb is kérelmezheti a felülvizsgálatot, s ez esetben nem kell megvárni a soros felülvizsgálat időpontját” – nyilatkozta. A felülvizsgálat újszerű, kevés a szubjektum benne, zömében az orvosi dokumentációra építik a szakvéleményt, ezért is fontos, hogy minden érintett minden orvosi papírját magával vigye a felülvizsgálatra. „A szubjektív elemek eddig talán felfelé kanyarították a százalékértéket, de most már a dokumentációra támaszkodnak az orvosok” – jegyezte meg. Bényi Krisztina hangsúlyozta, a visszatérő ügyfelek jól tudják, hogy fontosak a papírok, leletek és zárójelentések. Az eddigi tapasztalatok szerint azoknak a háromnegyede fellebbez, akik megszüntető vagy elutasító határozatot kapnak kézhez. A legtöbb esetben helyt adnak az első foknak, hacsak nem pótolja az ügyfél a hiányzó dokumentációt.